A mi kis falunk c. RTL-sorozatba engedély nélkül betett pilisszentléleki patrióta javára döntött a Kúria: a per másodfokon folytatódik
Forrás: magyarnemzet.hu
Ismét másodfokon folytatódik "A mi kis falunk" c. sorozatot gyártó cég pere, miután a Kúria hatályon kívül helyezte az előző, korábban a Győri Ítélőtáblán megszületett határozatot. A sértett jogi képviselője, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd üdvözölte a Kúria döntését, és reményét fejezte ki, hogy az új eljárásban végre törvényes másodfokú ítélet születik.
Jogszabálysértés miatt hatályon kívül helyezte a Kúria A mi kis falunk sorozat egyik adásába tudta és akarata ellenére bevágott Reményi János keresetét elutasító másodfokú ítéletet. Az első fokon győztes férfi ügyét így újratárgyalja a Győri Ítélőtábla – erről Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a felperes jogi képviselője, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője tájékoztatta a Magyar Nemzetet. Megírtuk, hogy első fokon a Tatabányai Törvényszék elmarasztalta A mi kis falunk sorozatot gyártó Content Factory Kft.-t, a bíróság nem jogerős ítéletében megállapította: a cég a sorozatot ellenző, jobboldali-keresztény meggyőződésű lokálpatrióta Reményi Jánosról engedélye nélkül készített felvételt, amit – szintén az ő tudta nélkül – néhány másodperc erejéig be is emelt a műsorba. A bíróság akkor úgy határozott, hogy a Content Factory Kft. ezzel megsértette a helyi lakos képmáshoz és hangfelvételhez való személyiségi jogát.
A Tatabányai Törvényszék kötelezte az alperest, hogy fizessen meg Reményi Jánosnak háromszázezer forint összegű sérelemdíjat, illetve ügyvédi munkadíj címén 1,63 millió forint perköltséget. Miután a társaság fellebbezett, a per a Győri Ítélőtáblán folytatódott.
A bíróság idén május 25-i másodfokú ítéletével a hatályos polgári törvénykönyv irányadó szabályait félretéve a korábbi, már nem hatályos Ptk. kapcsán kialakult bírói gyakorlatra hivatkozva megváltoztatta az elsőfokú ítéletet. Teljes egészében elutasította Reményi János felperes keresetét, emellett kötelezte őt 831 ezer forint perköltség megfizetésére. A bíróság a döntése mellett azzal érvelt, hogy az ominózus filmfelvétel nem más, mint egy tájkép, amelyen szerintük nem jelent meg egyediesített formában Reményi János, ezért nem kellett az engedélye.
Ezt az akkor mindenkit megdöbbentő ítéletet helyezte november 23-án hatályon kívül a Kúria, és újra másodfokra tette az ügyet.
Mivel az alperesi fellebbezés nem hivatkozott arra, hogy nem kell engedély a felvételhez, ezért a Kúria megállapította: jogszabálysértő volt erre utalással a felperesi keresetet elutasítani.
A Kúria szóbeli indokolásában kifejtette, hogy a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla nem volt jogosult fellebbezési kérelem hiányában annak vizsgálatára, hogy az alperesi felvétel az a Ptk. 248. § (2) bekezdésében hivatkozott, engedélymentes felvételkészítési kivétel kategóriájába esik-e, azaz, hogy az alperesi felvétel tömegfelvételnek vagy nyilvános, közéleti szereplésről történt felvételnek minősül-e.
A Kúria osztva a felperesi álláspontot rögzítette, hogy az alperesi fellebbezés a Ptk. ezen rendelkezésére nem hivatkozott, megsértett jogszabályhelyként, nem jelölte meg a Ptk. 248. § (2) bekezdését, ugyanakkor a fellebbezés tartalmi vizsgálatából is az állapítható meg, hogy alperes fellebbezésében nem hivatkozott arra, hogy ezen kivételi körbe tartozna az alperesi felvétel, azaz az tömegfelvételnek, tájrészletnek minősülne, amely esetben valóban nincs szükség az érintett hozzájárulására.
A Kúria ezért a Győri Ítélőtáblát új eljárás lefolytatására utasította azzal, hogy ezen döntésének megfelelően szükséges az Ítélőtáblának eljárnia. Felperes felülvizsgálati perköltségét 304 ezer forintban, alperesét 108 ezer forintban állapította meg. Ezt az összeget a végül pernyertessé váló fél érvényesítheti a pervesztessel szemben.
Egyben a Kúria arról is döntött: az új eljárásban a Győri Ítélőtábla már nem állapíthatja meg azt, hogy a felperes képmását engedély nélkül is fel lehetett venni és le lehetett közölni – hangsúlyozta az ügyvéd. Gaudi-Nagy Tamás szerint a bíróság már csak azt vizsgálhatja, hogy védence ráutaló magatartással netán megadta-e az engedélyt, amiről nyilvánvalóan nem volt szó. – A ráutaló magatartással megadott felvételkészítési engedély hiányát egyébként a Győri Ítélőtábla is kimondta. Igazából már csak a sérelemdíj és a perköltség mértéke vizsgálható a megismételt másodfokú eljárásban – tette hozzá. Az ügyvéd kitért arra is, hogy a másodfokú ítélet után Reményi János elkezdte törleszteni a másodfokú perköltséget.
A 831 ezer forint perköltség teljesítésére a gyártó cég, az alperes 8 havi egyenlő részletet engedélyezett, így havonta csaknem 104 ezer forintot kellett fizetnie Reményi Jánosnak. Ebből ő négy részletet teljesített, de a mostani végzésre tekintettel ezt már nem kell fizetnie, sőt a már megfizetett összegek visszajárnak. Az erre irányuló felszólítást rövidesen megküldjük a Content Factory Kft. jogi képviselőjének – mondta el Gaudi-Nagy Tamás.
Az ügyvéd szerint a Kúria szakmailag teljesen korrekt döntést hozott. – Ezek után a Győri Ítélőtáblán minden esély megvan arra, hogy Reményi János ügyét sikerre vigyük és az elsőfokú ítélettel egyező végső győzelmet arassunk. Bízom benne, hogy a megismételt fellebbezési eljárásban végre törvényes másodfokú ítélet születik, és a jogsértett végre erkölcsi és pénzügyi elégtételhez jut, költségei pedig megtérülnek – hangsúlyozta a jogi képviselő.
