A Jobbik az Ősmagyar Egyházat ismerné el a Hit Gyülekezete helyett

Alkotmányellenesnek és az emberi jogok nyilatkozatával ellentétesnek tartják jogászok és egyházak az új egyházügyi törvényt. A beadott módosító javaslatok ellenére továbbra is a parlamenti kétharmad döntene az egyházi státuszról. Az eredeti javaslathoz képest ugyanakkor 100 év helyett elegendő lenne 15 vagy 20 éves múlt az egyház minősítéshez. A kormánypártok szerint bővülhet az elismert egyházak száma, de 35-nél valószínűleg így sem lesz több elismert egyház.

A házelnök indítványára a házszabálytól való eltéréssel tárgyalta szerdán az egyházügyi törvényt a parlament. A képviselők négyötödének szavazatával is eltérhettek volna a házszabálytól, ám - értesüléseink szerint - a Jobbik ehhez azt szabta feltételül, hogy a Hit Gyülekezetét töröljék az elismert egyházak köréből.

A délután kezdődött vita során a már eddig is ismert érvek és ellenérvek mellett újszerűen hatott a jobbikos Gaudi Nagy Tamás hozzászólása: ő azt mondta, kapcsolódó módosító indítványt nyújt be annak érdekében, hogy az "Izrael terrorállamát támogató Hit Gyülekezete" kikerüljön az első körben elismert 14 egyház köréből, és helyette az Ősmagyar Egyház kerüljön be.

Öt év türelmi idő az iskoláknak

A fideszes Csöbör Katalin azt mondta, az új törvény eleget fog tenni annak az elvárásnak, hogy azok az egyházak működhessenek egyházként, amelyek tényleg vallási tevékenységet folytatnak és nem "biznisz" céljából jöttek létre. Ugyanakkor nyitva áll az út a többi szervezet előtt is, hogy az állam által elismert egyházzá váljanak.

A szocialista Lendvai Ildikó öt év türelmi idő bevezetését javasolta azon iskolák számára, ahol egyházak vették át az üzemeltetői feladatokat. Mint mondta, az előterjesztés alapján ezen intézmények dolgozóitól azonnal megkövetelhetnék az adott egyház világnézeti gyakorlatának ismeretét, szerinte azonban ennek elsajátítására elegendő időt kellene biztosítani.
  
Clintonné nagyságos asszony

Varga László a részletes vitában elhangzottakra úgy reagált, hogy a törvény alkalmas a "bizniszegyházak" kizárására, a nem teológiai feltételek teljesülésére pedig biztosíték a Magyar Tudományos Akadémia bevonása a döntéshozatalba. Megjegyezte, hogy a törvénytervezetbe mindenki beleszólt, "még Clintonné nagyságos asszony is", amit visszautasított.

A felszólalást követően az elnöklő Balczó Zoltán lezárta a részletes vitát, és a szerdai ülésnapot is. A képviselők pénteken folytatják a munkát.

35-ig bővülhet a kör

Kormánypárti forrásból származó információink szerint a jelenleg 14 elismert egyház köre tovább bővülhet, ám a regisztrációs kérelmek benyújtása és elbírálása után is legfeljebb 35 egyház lehetne a jövőben Magyarországon. Az elképzelések szerint egy-egy irányzatot egy felekezet képviselhetne az egyházi kategóriában. Eddig 72 közösség nyújtotta be a regisztráció iránti kérelmet. Egy kormánypárti képviselő szerint ez az adat elgondolkodtató annak tükrében, hogy eddig közel 360 egyházként bejegyzett közösség tevékenykedett.
 
Jogutód nélkül

A Lázár János Fidesz-frakcióvezető által benyújtott előterjesztés nem ismert el újabb vallási közösséget, ugyanakkor változtat az egyházként való elismerés szabályain. Az elismert egyházat kivételével valamennyi, a korábbi egyháztörvény alapján nyilvántartásba vett szervezet 2012. január 1-jétől egyesületnek minősül. Ugyanakkor ezeknek a szervezeteknek regisztrációs kötelezettséget írna elő a törvény, ha ezt elmulasztják, 2012. március 1-jén jogutód nélkül megszűnnek.
  
Az új szabályok szerint egy egyesület egyházként való elismerését legalább ezren kezdeményezhetik. Az aláírt íveket az Országos Választási Bizottság ellenőrzi és hitelesíti. Ezután a Magyar Tudományos Akadémia ellenőrzi, hogy az adott közösség folytat-e vallási tevékenységet. A benyújtott javaslatban legalább 100 éves múlttal kell rendelkeznie, de több kormánypárti módosító ezt 15, illetve 20 évre csökkentené. Az alkotmányjogász szerint még ez is nagyon sok egyházat megfoszt státuszától, ami alkotmányellenes és sérti az emberi jogi egyezményt is. „Ezek az egyházak nem nyerhetik el az egyházi státuszukat újra, ami szerintem a vallási szabadsághoz való jogukat súlyosan sérti”- magyarázta Karsai Dániel.

"Meglehetősen furcsa"

Iványi Gábor metodista lelkész az ATV Híradónak azt mondta: éppen a 70-es években vívták ki az egyházi státuszt. 8 évig illegalitásban működtek a szocializmusban, ezért még felfüggesztett börtönt is kaptak. „Meglehetősen furcsa lenne, ha a rendszerváltás után negyedszázaddal a hajdani rendszerváltó párt vonná ezt meg és süllyesztene vissza minket egyesületi állapotba.”

A kormányt bírálta a püspök

Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke vasárnapi prédikációjában  szólt arról is, hogy többször leírták a kormányzat képviselőinek, hogy a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának tagegyházait nem kellene úgy tekinteni, hogy „bizonyítaniuk kelljen” egyházi voltukat.

Gáncs azt mondta: „Alig hiszem, hogy létszám alapján lehetne az egyház lényegét megragadni. Nehéz paragrafusba szorítani, mi az egyház, az egyház ugyanis valahol ott van, ahol emberi közösségeken keresztül Isten dicsősége sugárzik, ahol kirajzolódik az ő képe, ahol az ő szava megtartó erőként megvalósul, és hordozza mindazokat, akik arra szorulnak.”

Hit Gyülekezete: Szabad egyházat szabad államban!

A Hit Gyülekezete arra kéri a kormányt és az Országgyűlést, hogy az egyházi törvény megalkotásánál vegyék figyelembe a jogbiztonság, az állam és az egyházak különválasztásának alkotmányos követelményeit - írta Németh Sándor, a gyülekezet vezető lelkésze az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében. „Szabad egyházat szabad államban!” – hangzik jelmondatuk.

A gyülekezet – amely tagja annak a tizennégy egyháznak, amelyet az Országgyűlés elismert a magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek sorában – azt szeretné, hogy az egyházak regisztrációját és megszüntetését helyezzék vissza a megfelelő eljárási garanciákat és jogorvoslati lehetőségeket biztosító bírósági hatáskörbe, hogy az egyházak politikai kiszolgáltatottságát elkerüljék; az egyházak regisztrációjánál olyan normatív, egyértelmű és demokratikus követelményeket fogalmazzanak meg, amelyek minden tényleges egyház részére garantálják az egyházi jogállást és a kiszámítható működés feltételeit – olvasható a közleményben.

Sólyom kiakadt

A Hetednapi Adventista Egyház terézvárosi gyülekezetének tanácstermében – többek között – Bölcskei Gusztáv református püspök és Sólyom László ex köztársasági elnök részvételével zajlott konferencia a napokban. Az ülés tárgya az egyházügyi törvény volt.

A Mindennapi.hu tudósítása szerint az „elképesztő disznóság”, „hihetetlen cinizmus” és hasonló szóösszetételek suhantak át az előadások kezdetével a termen. Sólyom László nem rejtette a véka alá, hogy több mint elégedetlen a törvénnyel, amit érdemi egyeztetés nélkül vertek át az Országgyűlésen.

A lap szerint a szervező adventisták megkérdezték: jobb lett volna, ha az Alkotmánybíróság nem mond semmit? Mire a volt elnök fesztelenül azt válaszolta, „tökmindegy, mert úgyis újra benyújtják, ráadásul állítólag tartalmi változtatás nélkül”.

Sólyom László kijelentette: az egyházakról szóló törvény „a törvényhozás állatorvosi lova”, és ezen az állapoton még az sem segít, „ha az állatorvosi ló arra hivatkozik, hogy más országokban is vannak az övéhez hasonló betegségek”… Szerinte a törvényhozás korlátozóan lép fel, amikor az egyházakról nyilatkozik, ahelyett, hogy a vallásszabadságról nyilatkozna. Mint mondta, „tipikus, de sajnálatos eljárás, hogy nem tárgyaltak az érintettekkel – ámbár ez lassacskán szokássá válik.”

Két óra zsidózás

Az érezhetően ingerült Sólyom kiábrándítónak nevezte a parlamenti naplóból körvonalazódó vitát a törvényről, amelyből kiderül, hogy „két óra zsidózással, majd a Hit Gyülekezetével telt el, valamint azzal, hogy igyekeztek eldönteni, vajon katolikusok-e a görög katolikusok”. A volt köztársasági elnök sajnálta, hogy az Alkotmánybíróság a törvény úgymond formális megsemmisítésébe menekült, szerinte érdemi vizsgálatot kellett volna végeznie. Merthogy így „a Parlamentnek hatalmat adtak arra, hogy érdemi vita nélkül újra meghozza ugyanazt a törvényt, ezért aztán korai a mostani öröm”. Búcsúzóul még annyit mondott, hogy az egyház szót nem lehet elvitatni a vallási közösségektől, mert „ez olyan lenne, mintha mától kétharmados törvénnyel engedélyeznék egyeseknek a László név használatát”.

atv.hu / SzF