Felszólalásom a közszolgálati jogállásról szóló törvény záróvitájában.

Az Országgyűlés 2012. február 20-i ülésén került sor a közszolgálati törvény záróvitájára és zárószavazására. Felszólalásomban egy furcsa jogalkotási gyakorlatra „hungarikumra” hívtam fel a figyelmet. A kormánytöbbség a jogalkotási eljárása során rendszeresen a témához nem kapcsolódó elemet emel be zárószavazás előtti módosító javaslatként.

Jelen esetben a közszolgálati jogállásról szóló törvény anyagához egy olyan zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtottak be, amely módosítja a tavaly elfogadott Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi XCXVI.-os törvényt oly módon, hogy a főszabályban előírt nemzeti vagyon hasznosításának vonatkozásában megfogalmazódó hasznosítási tilalom, nem vonatkozik a Kossuth tér hasznosítására. A javaslat azonban nem áll itt meg, ugyanis leszögezi, hogy versenyeztetést sem kell alkalmazni, valamint a szolgáltatás ellenszolgáltatás értékarányossága sem megkövetelt feltétel a Kossuth tér hasznosításával kapcsolatban. Álláspontom szerint a magyar költségvetés siralmas helyzetében, amikor ennyi sebből vérzünk nem kellene a Kossuth tér felújítására több milliárd forintot áldozni. Felhívtam a figyelmet, hogy itt valami nincs rendjén, mert megakarják kerülni a versenyeztetést és az egyenlő értékarányosság elvét. A javaslat bizottsági vitájában sem kaptam ezen kérdés miértjére érdemi választ, mert a kormánypárti képviselőknek frakció ülésük volt és gyorsan le kellett zárni a bizottsági vitát. Tisztán látszik, hogy jelen esetben magánérdekek dominálnak. Döntse el a kedves Olvasó, hogy kik részesülnek ezen ügylet kapcsán előnyből. A hazaáruló Károlyi szobor eltávolítására felajánlottam magam és jobbikos képviselőtársaim segítségét, ugyanis mi társadalmi munkával, ingyenesen is eltávolítanánk a nemzet és hazaáruló Károlyi Mihály szobrát.