Felszólalás a készülő új alkotmány bizottsági vitájában
Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága 2011. február 14-i ülésén Magyarország Alkotmányának szabályozási elveiről szóló határozati javaslatot (H/2057. szám) tárgyalták. Alább Gaudi-Nagy Tamás ülésen elhangzott hozzászólása olvasható:
Jegyzőkönyv részlet
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Úr! A Jobbik Magyarországért Mozgalom, mint ahogy látható, részt vesz most ebben a bizottsági vitában, és úgy döntött, hogy bár az alkotmány-előkészítés szakaszában nem olyan irányba mentek a dolgok, ami egyébként a mi elveink szerint szükséges lett volna, azaz a történeti alkotmányunk ismételt kibontása és a történeti jogfolytonosság helyreállítása, és javaslatainkat döntő mértékben lesöpörték, a 27-ből három javaslatot fogadtak csak el, azonban mégis a képviselői felelősségünk és a választókkal szembeni felelősségünk az, hogy miután egyetlenegy párt vagyunk, amely következetesen szeretné kompromisszumok nélkül a történeti alkotmányunkat újra érvényre juttatni, ezért minden lehetőséget kihasználunk arra, hogy elmondjuk az ezzel kapcsolatos érveinket.
Egyébként a most előttünk fekvő koncepció és egyáltalán az alkotmányozás szó sem fogadható el számunkra. Szerintünk a helyes és követendő eljárás alapvetően egy olyan alaptörvény alkotása, amely tartalmilag azt a feladatot végzi el, amelynek a lényege az, hogy a Corpus Juris Hungarici anyajog testét képező, történeti sarkalatos törvények eszenciáját megfogalmazza, és megnyissa az utat, hogy a 67 éve megszakadt jogfolytonosság ismét helyreálljon. Ennek érdekében egy teljes körű felülvizsgálata szükséges az elmúlt 67 év jogalkotásának, az önkényuralom és az elmaradt rendszerváltozás teljes körű mérlegét meg kell vonni, és nyilván azon szerzett jogokat és azon sérelmeket, amelyeket az elmúlt időszak okozott, ezeket mind ki kell küszöbölni. Ezt most nyilván hosszú lenne kifejteni, ennek érveit úgyis elmondjuk majd a vitában.
Azonban most kicsit érdekesen alakul a helyzet, hiszen ha jól értjük, a most előttünk fekvő koncepció tulajdonképpen, bár a bizottság előterjesztette, lényegében nem fog olyan útmutatóul szolgálni, amely az alkotmányozás útját meghatározza. Igazából így a vitának az értelmét is meglehetősen korlátozottnak látjuk. Mi élni kívánunk azzal a lehetőséggel, hogy elmondjuk majd a történeti alkotmány melletti érveinket, de ezt a vitát így, ebben a formában, hogy ráadásul nem fűződik hozzá érdemi jogkövetkezmény, meglehetősen korlátozott hatásúnak látjuk. Azt azonban mindenképpen értékeljük, hogy egy olyan változás állt be most a kétharmados többség részéről, mely végül is felismerte azt, hogy nem lehet egy egyhatalmi centrumban megfogalmazott elvek alapján, alkotmánynak nevezett, chartális okiratot ráerőltetni az országra, hanem gyakorlatilag, ha jól értelmezzük, kinyílik a lehetősége annak, hogy azok az érvek, amelyeket egyszer már a bizottsági szakaszban nem fogadtak meg, például a termőföld kiemelt védelme, magyar katonák külföldre küldhetőségével kapcsolatos szigorú tilalom, illetve korlátozás, és egyáltalán a nemzeti önrendelkezés visszaállításához szükséges legfontosabb jogelvek és garanciák megfogalmazása, ezek újra elhangozhassanak. Ennek értelmében mi tehát annyit tudunk most tenni, hogy egyrészt a vitára alkalmasságát ennek a koncepciónak nem látjuk fennállni.
Azért nem látjuk tehát általános vitára alkalmasnak, mert nem áll azon az alapon, amely szerintünk egyedüli üdvözítő út lehet, tehát a történeti jogfolytonosság helyreállítása és a történeti alkotmány ismételt érvényre juttatása. Ugyanakkor viszont tudomásul vesszük, hogy ha és amennyiben ez parlament elé kerül, akkor ott minden eszközt és lehetőséget megragadunk arra, hogy meggyőzzük a kétharmados többséget arról, hogy ezzel a történelmi felelősséggel, amelyet kapott, jól és helyesen éljen, és a 33 nemzedék által kicsiszolt történeti alkotmány mellett foglaljon állást, és ne akarjon most egy egyszerű alkotmányozási aktussal túllépni, megkerülni olyan kérdéseket, amellyel pedig már 67 éve igazából nem nézett törvényalkotói szinten senki szembe. Ennek szellemében kívánunk eljárni a vitában. Köszönöm.
Az ülés ezen napirendi pontjához tartozó részjegyzőkönyv ide kattintva letölthető.
