Sietve távozott Országgyűlési bizottsági meghallgatásáról a volt budapesti rendőrfőkapitány, miután a bent töltött három óra alatt szinte minden kérdés alól azzal bújt ki, hogy nem emlékszik a konkrét eseményre, már akkor sem tudott róluk, vagy az adott ügy nem tartozott a hatáskörébe. A felháborodott nemzeti jogvédők a kijáratig kísérték és pocskondiázták.

Az Országgyűlés májusban létrehozott, az előző két kormányciklus idején, de főleg a 2006. őszén történt jogsértéseket vizsgáló albizottsága eddig talán legnagyobb érdeklődéssel várt ülésén Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitányt hallgatta meg.

Gergényi Péter, volt budapesti főkapitány a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottságban pénteken arról beszélt, hogy 2006 őszén a rendőrség igyekezett szakszerűen és törvényesen fellépni, ám ezt a bizottság tagjai több történéssel kapcsolatban vitatták, válaszait esetenként derültséggel fogadták.

"Mély szakmai meggyőződésem, hogy abban a hihetetlen nehéz helyzetben mindent megtettünk a legjobb szakmai tudásunk és a törvények szellemében hogy kezeljük a helyzetet" - fogalmazott a nyugalmazott rendőrtábornok, akinek a szavait a bizottság tagjai többször kétkedve fogadták.

Szabadfi Árpád országos főkapitány-helyettesként kétszer beszélt telefonon Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökkel a tévészékház 2006-os ostroma alatt. Erről maga a rendőrtábornok számolt be a parlament 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló albizottságának szerdai ülésén.

Szabadfi Árpád elmondta, hogy az ostrom napján, 2006. szeptember 18-án késő este - "mikor megindultak a drámai események" - a kormányfő felhívta, tájékoztatást kért tőle, és utasítást ugyan nem adott a rendőrségnek, de általánosságban megfogalmazta azt az elvárást, hogy az MTV székházát minden törvényes eszközzel védjék meg. Ezután Szabadfi akkor beszélt a kormányfővel, amikor elmondta neki, hogy a tüntetők betörtek a Szabadság téri épületbe.

A NapiászOnline elsőként kapott exkluzív felvételeket a börtönből, melyet az előzetes letartóztatását töltő Budaházy György ügyvédeje, Dr. Gaudi-Nagy Tamás Jobbikos képviselő készített

A NapiászOnline-on megjelent exkluzív interjú miatt kezdeményezett a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és a Központi Nyomozó Ügyészség kamarai fegyelmi eljárást Budaházy György ügyvédje, Dr. Gaudi-Nagy Tamás ellen. Az eljárás kiváltó oka az a hangfelvétel volt, melyet a NapiászOnline tett elsőként közzé és amely egy védői konzultáció alkalmával lett rögzítve - az ügyvéd szerint jogszerűen. - A Budapesti Ügyvédi Kamaránál kezdeményeztek fegyelmi eljárást ellenem, mert júliusban egy védői konzultáció alatt diktafonnal jogszerűen rögzített egyórás beszélgetésem részletei több sajtóorgánumban is megjelentek - mondta el az üggyel kapcsolatban a NapiászOnline-nak Dr. Gaudi-Nagy Tamás. - Az interjút követően a sajtótilalmat azonnal feloldották Gyuri számára, így több médium is készíthetett vele riportot.

Budaházy: "Azok a terroristák, akik 2006-ban belelövettek a tömegbe!”

Azt esetleg a szememre lehet vetni, hogy álmokat kergettem, de azt senki sem mondhatja, hogy tönkre akartam tenni a hazámat – vallja Budaházy György, aki a váci börtönben adott interjút a Magyar Nemzetnek. A koncepciós jellegű eljárás során terrorizmussal gyanúsított Budaházy visszautasítja, hogy bármi köze lenne a Molotov-koktélos támadásokhoz, de szerinte azok nem is tekinthetők terrorakcióknak. "Azok a terroristák, akik 2006-ban belelövettek a tömegbe” – hangsúlyozza a Hunnia mozgalom vezetője.

Gaudi-Nagy Tamás és Szilágyi György augusztus 20-án az új gárdakapitányért küzdöttek, vállvetve a Jobbik jogsegéllyel és a nemzeti jogvédőkkel

A jogellenesen feloszlatott Magyar Gárda Egyesület és Magyar Gárda Mozgalom jogutódjának nem minősülő Magyar Nemzeti Gárda Mozgalom nemrég megválasztott új főkapitányát Inárcsi Józsefet Pintér terrorlegényei a Jobbik Margit-szigeti nyitó önkormányzati választási kampányrendezvényéről azzal a képtelen és nyilvánvalóan jogsértő indokkal állították elő augusztus 20-án, hogy az általa viselt fekete pólón szereplő felirat (Magyar Nemzeti Gárda Mozgalom) szabálysértést valósít meg. Ezzel a "forradalmi kormány" ismét tanújelét adta annak, hogy - kenetteljes mondatai ellenére - a Gyurcsány-rendszer jogfolytonosságát elismeri (Gyurcsányék alkotmányellenes jogszabályát ("feloszlatott szervezetben való részvétel") nemrég - a Jobbik tiltakozása ellenére - az Országgyűlés szégyenére törvényerőre emelték), és folytatják a nemzethű gárdisták elleni hajtóvadászatot.

Július 7-én Papp Károly rendőr dandártábornok, a Készenléti Rendőrség volt parancsnoka és dr. Petrétei József volt igazságügyi és rendészeti miniszter meghallgatása volt napirendben, július 14-én dr. Nagy-Juhák István rendőr ezredes, dr. Mittó Gábor rendőr alezredes, Pálóczi Imre rendőr alezredes és Kacziba Antal nyugalmazott rendőr altábornagy, Gíber László nyugalmazott rendőr százados meghallgatása.

A jegyzőkönyvek, illetve azok kivonatai ide kattintva letölthetők. Megdöbbentő részletek tárultak fel ezen sötét és véres időszakról, érdemes átolvasni! 

Kiderült többek között, hogy Petrétei József akkori igazságügyi és rendészeti miniszter otthonában papucsban néztve végig a TV székházostromot, onnét "irányította" az eseményeket, teljes alkalmatlanságról tett tanúbizonyságot utólag is. Idézet tőle: "nem tudom, mit kellett volna csinálnom, ha nem otthon nézem ezt az eseményt a tévében". Fogalma nem volt arról, hogy a rendőrség akkoriban nem rendszeresített műanyag szíjbilincset, sörétes vadászfegyvereket és gumilövedékeket használt. Elmondta, hogy "19-ről – ha jól emlékszem – 20-ra virradó éjszakán, ahogy már említettem, otthon tartózkodtam, ha jól emlékszem, 20-án este meglátogattam a rendőröket a kórházban.", az ekkor zajló embervadászatokról nem volt tudomása. Szembesítésre került azzal, hogy a Kossuth tér lezárást jogszerűnek nevezte, illetve a Civil Jogász Bizottság levelére válaszolva annak idején azt írta, hogy október 23-án az Alkotmány utca-Bajzsy Zsilinszky út sarkánál a tömeg Molotov koktélt hajigált, ezért kellett oszlatni: erről egyértelműen bebizonyosodott, hogy szemenszedett hazugság több hazafi (pl. Gőbl György) elleni koncepciós perben. Szembesítésre került azzal, hogy a szeptemberi futószalagszerű önkényes letartóztatások ellen tiltakozó jogvédőknek azt válaszolta, hogy: „Meggyőződésem, hogy a független és pártatlan magyar bíróságok a legjobb tudásuk szerint jártak el, az elmúlt héten történt események során őrizetbe vett személyek közül kizárólag azoknak az előzetes letartóztatását rendelték el, akiknél ezt a törvény alapján indokoltnak látták.” Ezen döntéseket utóbb a másodfokú bíróságok 90 százalékban megváltoztatták, majd utóbb a Fővárosi Bíróság belső jelentésében kimondta, hogy ezeket a döntéseket az irányadó eljárási és anyagi jogszabályok durva megsértésével hozták a bíróságok.

A Célpont stábja bejutott a 14 hónapja előzetes letartóztatásban ülő Budaházy Györgyhöz. Az ügyészség a Hunnia Mozgalom vezetőjét tekinti a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg által vállalt bűncselekmények felbujtójának. 

Az előzetes videó ide kattintva érhető el.

Budaházy Györgyöt - egyebek mellett - a szocialista és szabad demokrata országgyűlési képviselők házai elleni Molotov-koktélos támadásokkal, egy újlipótvárosi jegyiroda felgyújtásával és Csintalan Sándor, az MSZP korábbi ügyvezető alelnöke, a Hír Televízió műsorvezetője megverésével hozzák összefüggésbe.

Feloldották a nyilatkozat-zárlatot Budaházy György ügyében, tájékoztatta a NapiászOnline-t Dr. Gaudi-Nagy Tamás, az előzetesben ülő György ügyvédje. Budaházy elsőként a NapiászOnline-nak nyilatkozott

Korábban már beszámoltunk Budaházy György börtönben töltött egy évéről, aki akkor még hivatalosan nem nyilatkozhatott a sajtónak. A korábbi felvételt - a mostanihoz hasonlóan - Dr. Gaudi-Nagy Tamás bocsátotta a NapiászOnline rendelkezésére.

Letölthetőek az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottsága 2010. július 7-én, és július 14-én tartott üléseinek teljes jegyzőkönyvei:

2010.07.07-i ülés 

2010.07.14-i ülés

Az alábbiakban a kérdéseimre és válaszaimra szűkített verziót találják. Mittó Gábort és Gíber Lászlót kivéve 5 meghallgatottal kemény párbajokat vívtam:

2010.07.07-i ülés (kivonat)

2010.07.14-i ülés (kivonat)

Az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának 2010. július 27-i ülésén nemcsak az egyébként helyeselhető hódmezővásárhelyi "Lázár-lista" és a július 4-én rendőri támadás célponjtává vált gárdista rendezvény kérdésének napirendre tűzése volt a téma, de a nemzeti jogvédő képviselő egyúttal meghívta a bizottság tagjait a Budaházy film július 29-i újabb nyilvános vetítésére (Andretti Pizzéria, Újpest, Külső Váci út 13. www.andretti.hu). Az ülés ezen részérő szóló jegyzőkönyv kivonat itt érhető el.

A meghívás keretében többek között az alábbiak hangzottak el:

"Ez az ügy rendkívüli súlyú, Wittner Mária képviselőtársunk már az első ülésen kezdeményezte ennek a kérdésnek a napirendrevételét. Már most jelzem, hogy én a jövőben fogom kezdeményezni ennek az ügynek a napirendrevételét, hiszen politikai foglyokról van szó, a nemzetközi jog definíciói szerint is."

Dr. Lukács Tamás az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság rendkívüli ülésén 2010.07.27-én, arrogánsan lesöpörte Dr. Gaudi-Nagy Tamás javaslatát, amelyben a 2010. július 4-én, az Erzsébet téren történt jogellenes tömegoszlatás napirendre vételét és kivizsgálását kérte:

Az ülés részletes beszámolója

Az alábbiakban olvasható az ülésről készült jegyzőkönyv azon része, amely a július 4-i gárdista fogadalomtétel rendőri zaklatása miatti napirendi vitát tartalmazza, ideértve az egyebek között a bizottság tagjainak és a nyilvánosságnak a július 29-i Budaházy filmre történt meghívását. A vita több mint tanulságos és annak fényében érthető napirendre emelést leszavazását követőa nemzeti jogvédő alábbi kijelentése, amely szó szerinti idézet a jegyzőkönyvből:

"Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Gratulálok! Gyurcsány tevékenységét sikerül folytatni. Remek!"

Nehéz helyzetben vannak Budaházy György gyerekei. A három csemete kommandósok között, bilincsbe verve látta az apját.

Budaházy György ügye évek óta erősen megosztja a közvéleményt. A terrorizmussal is vádolt György jelenleg egy éve tölti előzetes büntetését a váci börtönben. A NapiászOnline korábban közölte a vele készített exkluzív börtöninterjút. Most annak jártunk utána, mi történt a családdal Budaházy börtönbe kerülése óta.

Míg a Jobbik olyan emblematikus figurái, mint Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás következetesen „politikai fogoly”-nak, „szabadságharcos”-nak és „hős”-nek nevezik Budaházy Györgyöt, addig a párt más vezéregyéniségei – közöttük Vona Gábor elnök – szemmel láthatóan óvakodnak attól, hogy exponálják magukat a több mint egy éve előzetes letartóztatásban lévő férfi ügyében.

A börtönben lévő szabadságharcossal dr. Gaudi-Nagy Tamás készített interjút. Gyurit már több mint egy éve tartja fogva a hatalom, aminek ugyan a színe változott, de a lényege nem. A koncepciós per tovább folytatódik, azonban, mint az hallható lesz, a pribékek nem érték el céljukat: Gyuri nem csak kitart, de értelmesen használja fel kényszerű szabadidejét.

Aki nem ismerné az előzményeket, az a Budaházy-aktában tájékozódhat.

Gyurinak fogva tartása óta először nyílik alkalma interjút adni (eddig maximum leveleket küldhetett): a Szent Korona Rádió és a többi médium kérelmeit az ügyészség rendszeresen - indok nélkül - elutasította.

"A bizottság tagjai közül messze Gaudi-Nagy Tamás tűnt a legkompetensebbnek, továbbá egyedül ő mert nyíltan ellentmondani a meghallgatott rendőröknek és felhívni a figyelmüket az ellentmondásokra." (Index értékelés)

Szervezetlenség, alkalmatlan védőfelszerelés, belső kommunikációs problémák: a 2006. őszi utcai csatákat vizsgáló parlamenti bizottság ülésén elhangzottak szerint a rendőrség alkalmatlan volt a rendvédelemre. A jogsértések felelősségét továbbra sem vállalja senki.

A 2006-os rendőri túlkapásokat vizsgáló parlamenti albizottság ülésén két helyszíni parancsnok is tagadta, hogy az irányításuk alatt álló egység jogsértéseket követett el október 23-án. Mindketten azt állították, hogy feletteseik, köztük Gergényi Péter akkori budapesti főkapitány utasításait hajtották végre.

Kacziba Antal szerint Gyurcsány Ferencnek kormányfőként lehetősége volt arra, hogy utasítást adjon 2006 őszén a Magyar Televízió székházának megvédésére; a nyugállományú rendőr altábornagy, az úgynevezett Gönczöl-bizottság volt tagja a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló albizottság mintegy hatórás szerdai ülésén ugyanakkor annak a véleményének is hangott adott, hogy az utasítás rendészeti szempontból felesleges.

Az emberi jogi bizottság "A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló" albizottságának ülésén Révész Máriusz, a testület fideszes tagja azt mondta: a vonatkozó törvények szerint a miniszterelnök ezt a rendészeti területért felelős miniszteren keresztül tehette volna meg. A politikus ezzel utalt arra, hogy a bizottság legutóbbi ülésén Petrétei József volt igazságügyi miniszter azt mondta: rajta keresztül a kormányfő nem adott utasítást, s ő maga sem tett ilyet. Gyurcsány Ferenc egy televíziós nyilatkozatában mondta azt, hogy utasítást adott a rendőröknek a székház megvédésére.

Jogerősen másfél-másfél millió forintos kártérítés, annak kamatai, továbbá 600 ezer forint perköltség (összesen tehát több, mint négymillió forint) megfizetésére kötelezte tegnap a Fővárosi Ítélőtábla a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK) és a Készenléti Rendőrséget, amiért 2006. szeptember 20-án a rendőrök brutálisan összevertek egy tanárt a Belvárosban, majd törvénytelenül fogva tartották.

A július 8-án bemutattuk a Budaházy című dokumentumfilmet az Andretti Kávézóban. A filmbemutató remekül sikerült, közel kétszáz néző jelenlétében került a film levetítésre sokak megdöbbenését és elérzékenyülését kiváltva.