Kártérítési egyezség 2009. július 4-én meghurcolt 26 gárdista ügyében

A Fővárosi Törvényszék szeptember 26-i tárgyalásán ugyan a várakozások ellenére a záró ítélet elmaradt, de egyezség született egy súlyos kartörést szenvedett gárdista ügyében a 2009. július 4-én, a Bajnai-kormány idején az Erzsébet téri gárdista tüntetés erőszakos és jogellenes rendőri feloszlatása során okozott jogsértések miatt 86 jogsértett által indított, legnagyobb ilyen személyiségi perben. A békésen tüntető bajtársaiba kapaszkodó gárdista alkarját célzott tonfaütésekkel törték el a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság állományába tartozó rendőrök, aki ez követően két hónapig keresőképtelen volt és jelentős életvezetési nehézségei támadtak a sérülés miatt. A felelős szerv a tárgyaláson a testi épség és egészség, emberi méltóság, továbbá gyülekezési jog és vélemény-nyilvánítási szabadság megsértését elismerte, a jogsértettet megkövette és vállalta 2.200.000,- Ft összegű nem vagyoni kártérítés és 323.850,- Ft összegű perköltség megfizetését.

A több mint négy éve zajló eljárásban jogsértetteket dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője képviseli, aki Almási Lajos tárgyalásról készült videós tudósításában foglalja össze az ügy lényegét. Ebben látható a rendőrség akkori brutális akciójának néhány részlete.

A tárgyaláson a felperesek jogi képviselője és a Budapesti Rendőr-főkapitányság jogtanácsosa bemutatta további 25 felperes és a rendőri szervek között, hosszas tárgyalások után 2018. szeptember 19-én megkötött egyezségi megállapodást. A többségében több órás fogva tartást, bilincselést, rendkívül maró hatású ingerlőgáz spray fújást és bántalmazást elszenvedett gárdistákkal szembeni jogsértéseket elismerték a felelős rendőri szervek, több mint 9 év után végre megkövették őket és személyenként eltérő, de átlagosan kamatokkal együtt hétszázezer forint nem vagyoni kártérítést kapnak a napokban.

A még rendezetlen sorsú 8 felperes ügyében a bíróság november 14-én hozza meg ítéletét, amely várhatóan a rendőri szervek felelősségét megállapítja és kártérítésre kötelezi őket.

Az eljáró bíró kifejezte értetlenségét, hogy a rendőri szervek miért zárkóznak el ezen felperesek esetében az egyezségtől, mivel a jogalap tisztázott és a bírói gyakorlat szerint egyértelműen jár a jóvátétel nekik, ráadásul ezen a jogsértettek körülményei nem különböznek azokétól, ahol megegyezések születettek és a felperesek készek a kereseti követelésük ésszerű csökkentésére. Erre figyelemmel még az ő esetükben sem kizárt az egyezség.

Ebben az utolsó, de legnagyobb ilyen jóvátételi perben tíz felperes esetében tavaly már számukra kedvező jogerős részítélet született (http://nja.hu/…/ujabb-tiz-gardistanak-iteltek-karteritest-a…), majd idén év elején a bizonyítási eljárás eredményei alapján 42 jogsértett tisztességes jóvátételről egyezséget kötött a rendőri szervekkel. Így már összesen eddig 68 jogsértettel kötött egyezséget a mostani rendőrség a 2010 előtti balliberális időszak ezen súlyos és tömeges jogsértése miatt, amely miatt a rendőrség jelenlegi vezetését elismerés illeti, bár erre sokkal korábban is sor kerülhetett volna már.

2009. július 4-én, ezen a drámai napon - amelyet azóta a hazafiak Bajtársiasság Napjának neveznek - a Magyar Gárda feloszlatása ellen, illetve Budaházy György és politikai fogoly-társai (nota bene: a Budaházyékkal szemben akkor indult koncepciós eljárás megismétlésre utasított első fokon elfogadhatatlan módon még mindig zajlik, szeptember 28-án kezdődik újra...) szabadon bocsátásáért tüntetők ellen maró könnygázzal, tonfával és brutális erőszakkal lépett fel a rendőrség. 216 főt állítottak elő az Erzsébet térről, az oszlatásban tizenheten megsérültek. Ez volt a 2006 őszi rendőrterror után a hazai rendészettörténet másik mélypontja a 2002-2010 közötti időszakban.

Az esetet utóbb az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a Független Rendészeti Panasztestület és az Országgyűlés is jogsértőnek nyilvánította, a tüntetés feloszlatásának jogellenességét a Kúria megállapította. Sajnálatos módon egy akkori rendőri vezetőt sem vontak felelősségre.

A meghurcolt hazafiak és gárdisták ellen tucatnyi megtorló célzatú szabálysértési eljárás indult, de utána ők ellentámadásba lendültek és több - többségében nemzeti jogvédők által képviselt - sikeres pert indítottak az akcióban érintett rendőri szervek ellen emberi méltóságuk, személyes szabadságuk, testi épségük és egészségük, vélemény-nyilvánítási szabadságuk és gyülekezési joguk megsértése miatt, sokan kaptak elégtételt és kártérítést.

Nemsokára végre lezárulhat a 2010 előtti balliberális önkény időszakának emberi jogi szempontból ezen igen gyászos és gyalázatos fejezete.A bevándorláspárti erők csalárd Sargentini-jelentésével és a róla szóló, jogkövetkezmények kiváltására alkalmatlan európai parlamenti határozattal kapcsolatos csalással övezett jogsértő és szuverenitást csorbító EU támadások álságos fényében hazafias szemlélettel már nem is csodálkozhatunk azon, hogy "természetesen" az Európai Unió és az Európai Parlament illetékesei, továbbá az álcivil- áljogvédő sorosista szervezetek számára 2009. július 4-e egyáltalán nem csapta ki a biztosítékot. Egyetlen vizsgálatot sem indítottak és tőlük egyetlen elmarasztaló megállapítás sem született ezen nyilvánvaló és jogállami elveket durván sértő, magyar hazafiakkal szembeni politikai leszámolást és megfélemlítést célzó brutális karhatalmi akció miatt: ez a hírhedt liberális kettős mérce újabb látványos lebukása.

Budapest, 2018. szeptember 26.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője