A HVG leközölte Gaudi-Nagy Tamásnak a nemzeti jogvédőket becsmérlő HVG cikkre adott válaszát

A Heti Világgazdaság c. hetilap 2011. május 28-i lapszámában a Nemzeti Jogvédő Alapítványról méltatlan és becsmérlő jellegű cikket közölt. Ennek nyomán a hetilaphoz fordult Gaudi-Nagy Tamás NJA ügyvezető kérve az alábbi nyilatkozatának megjelentetését, amelynek a HVG 2011. július 23-i lapszámában eleget tett. Ezzel az ügyet a Nemzeti Jogvédő Alapítvány lezártnak tekinti.

Általam rendszeresen olvasott lapjuk a HVG-től megszokott tárgyszerű megközelítéstől eltérően a gyurcsányi idők retorikáját és szemléletét tükröző módon írt a Nemzeti Jogvédő Alapítványról. (A szóban forgó írás a cikk végén olvasható.) Az ismeretlenség homályába burkolózó cikkíró állításával ellentétben jogvédő szervezetünk 2004-ben jött létre a magyarságuk, nemzeti elkötelezettségük miatt joghátrányt szenvedettek jogvédelmére.

A szerző szemlélete a politikai ellenzéket és tiltakozókat csőcseléknek minősítő, teljesen megbukott nézeten alapul. Szervezetünk több száz jogeset útján képes volt jogvédelmet adni a hatalom által meghurcolt polgároknak. Ezen eljárások során precedens értékű bírósági ítéleteket értünk el a személyes szabadság megsértése miatti kártérítések és a spontán tüntetés jogvédelme területén hazai és nemzetközi bíróságokon. Amikor 2006 őszén csúcsra járatódott a politikai szabadságjogok megsértése, a leghatékonyabb jogvédő szervezetként küzdöttünk a meghurcolt civilek védelméért, jóvátételéért és a felelősök felelősségre vonásáért.

Lapjuk „állítólagos 2006. őszi túlkapásokról” ír, miközben minden tájékozott ember számára evidencia a Civil Jogász Bizottság jelentése, jogerős ítéletek tucatjai, hiteles felvételek és az Országgyűlés 2002-2010 közötti szabadságjogi jogsértéseket vizsgáló albizottságának jelentései alapján, hogy 2006 őszén példátlan kegyetlenségű jogsértéssorozatot követtek el az állami szervek a polgárokkal szemben. 2006-os ügyekben kifejtett jogvédő munkásságáért szervezetünk állami szintű elismerését szorgalmazza az említett albizottsági jelentés a TASZ és a Helsinki Bizottság mellett. Jogvédő munkánk sikerét igazolja, hogy jogi eseteink képezték döntő részben az alapját az emberi jogi bizottság tavaly decemberben elfogadott, 2002 és 2010 közötti szabadságjogi jogsértésekről készült jelentésének.

Zétényi Zsolt elnök úr megkérdőjelezhetetlen szereplője a magyar közéletnek, kiváló jogász, ezért nem szorul rá, hogy egyes ügyek révén próbáljon visszatérni a közéletbe. Büszke vagyok arra, hogy együttműködő ügyvédeink között tudhattunk és tudhatunk olyan jogászokat, akik elkötelezettek a nemzeti érdekek és a jogvédelem ügye mellett.

Gaudi-Nagy Tamás
ügyvéd, országgyűlési képviselő (Jobbik)
ügyvezető (Nemzeti Jogvédő Alapítvány)

A HVG kifogásolt cikkének szövege:

Tüntetőjogi tanszék

2011. május 25., szerda, 12:25
szerző: HVG

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány (NJA) elnökeként kísérel meg visszatérni a politikai holduvarba a Képíró Sándor védelmét is ellátó Zétényi Zsolt ügyvéd, az 1990–1994-es Országgyűlés MDF-es képviselője. A 2006–2007-es szélsőjobboldali kormányellenes zavargások résztvevői jogi asszisztenciájára alakult NJA-t mindeddig jobbára az ügyvezető Gaudi-Nagy Tamás nevéhez kötötték. Gaudi-Nagy azonban 2010 óta a Jobbik országgyűlési képviselője, így alighanem hátrébb vonul az alapítvány frontvonalából. Zétényi ugyanakkor ismét reflektorfénybe került: a Képíró-ügy mellett kisebb súlyú, de szintén közfigyelemre számot tartó perekben is eljár. Ő képviseli a Gyöngyöspatán masírozó Véderő csapatát erősítő, a helyi cigányokkal összetűzésbe került négy fiatalt is.

Utóbbi perben a védelmi taktikát talán a Képíró-ügy ihlette. Az újvidéki mészárlással vádolt aggastyán beszámíthatóságában az ügyészek kételkedtek (mint az orvos szakértői véleményből kitűnt, alaptalanul), a garázdasággal gyanúsított gyöngyöspatai hungaristák mentális színvonalát viszont a védelem, azaz Zétényi szeretné enyhítő körülményként figyelembe vetetni. A patai porba horogkeresztet és Szálasi nevét vizelő Nagy Alex ittasságát kóros jellegűnek is lehetne tekinteni – legalábbis erre utalt az ügyvéd a PR Herald hírportál közlése szerint a bírósági tárgyalás szünetében.

A Belügyminisztérium irányítói ugyanakkor alighanem érezhetnek némi meghasonlást a Véderő ügyében, mely a hétvégén egyébként a Pest megyei Csemőn gyakorlatozott. Miközben Pintér Sándor belügyminiszter az etnikai konfliktus kipattanása után éles kirohanást intézett a szélsőségesek politikai hátországa, a Jobbik ellen, egyik bizalmi embere, a BM alá tartozó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot irányító Bakondi György nemrég még az NJA együttműködő partner ügyvédei között szerepelt. A katasztrófavédelemnél azt közölték a HVG-vel, hogy a főigazgató a tavaly nyári kinevezése óta szünetelteti ügyvédi tevékenységét, így az NJA-s munkát is. Bár őrá mostanában nem számíthat az alapítvány, nem kell nélkülöznie a hírességeket. A kuratórium tagja például az új alkotmányban is nevesített Magyar Művészeti Akadémiát vezető Makovecz Imre építész, illetve Grespik László volt budapesti közigazgatásihivatal-vezető, a felügyelőbizottság élén pedig a szintén ex-MDF-es Zacsek Gyula áll. A rendszerváltás vezető jobboldali pártjából Zacsekkal együtt 1993-ban kizárt Balás István az NJA együttműködő partnerei között bukkant föl, akárcsak a szintén MDF-alapító Balsai István (Fidesz) országgyűlési képviselő ügyvéd fia, Balsai Szabolcs. Az ő esetükben okozhatott némi fejtörést a függetlenség látszatának fenntartása akkor, amikor az idősebb Balsai miniszterelnöki megbízottként az állítólagos 2006-os rendőri túlkapásokat vizsgálta, míg a fia által segített NJA ugyanezen akciók lehetséges sértettjeinek, a zavargásokba torkollott demonstrációk főkolomposainak segédkezett.