Gaudi-Nagy Tamás gondolatai a Székely Nemzeti Tanács budapesti ünnepi üléséről

Csodálatos és felemelő élmény volt részt vennem a Székely Nemzeti Tanács 2010. november 19-én az Országgyűlés Felsőházában tartott történelmi ülésén és együtt megélni székely testévereimmel a Nemzethez tartozás érzését és egyúttal megtapasztalni azt a sziklaszilárd elszántságot, amellyel a székelység konokul és rendkívül tudatosan küzd az őket megillető önrendelkezésért. (Az ülésen részt vett a Jobbik képviselői közül még Vona Gábor elnök, Balczó Zoltán, Pörzse Sándor és Szávay István  is. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a kormány egyetlen képviselője sem vett részt.)

A Jobbik szerint attól kell tartani, hogy kizárólag a Fidesz-KDNP akaratát tükröző, párturalmi alaptörvény születik.

Gyüre Csaba alelnök szerdán sajtótájékoztatón emlékeztetett: a kormánypártok az alkotmány-előkészítő eseti bizottságban a Jobbik javaslatainak kilencven százalékát lesöpörték, pártja ezért távozott a testületből, ahonnan az MSZP és az LMP már korábban kilépett. A Jobbik alelnöke elmondta: három héttel ezelőtt, amikor a másik két ellenzéki párt - Lázár János alkotmánymódosító javaslata ellen tiltakozva - otthagyta a bizottságot, még bíztak benne, hogy érdemi munkát végezhetnek a testületben, s így az új alaptörvényben választóik akarata is megjelenik. 

Kedden azonban, amikor a Jobbik javaslatairól szavazott az alkotmány-előkészítő eseti bizottság, a Fidesz-KDNP huszonnégy javaslatukat leszavazta, és mindössze hármat támogatott - közölte. Megjegyezte: indítványaik túlnyomó többsége így nem kerül az összegző bizottság elé, amely összefésüli a beérkezett javaslatokat, s így a Jobbik programjának sarkalatos elemei estek el. Gyüre Csaba kifogásolta, hogy a kormánytöbbség a többi között elvetette a termőföldek védelmének alkotmánybeli megjelenítését, az országgyűlési képviselők visszahívhatóságát és a mentelmi jog megszüntetését, valamint annak kimondását is, hogy Magyarország keresztény állam.

HVG - MTI

Jimmy Charter - volt amerikai elnök - szerint is apartheid állam Izrael, amely most elérte azt a célt, amit nemrégiben államelnöke nyilvánított ki. Ma, hadsereg nélküli hódítást és a felvásárlást "önkéntesen" engedő nemzetközi szerződést zsarolt ki magának a magyarnak nevezett országgyűlésből. Ezzel egyidejűleg lehetőséget kapott a terrorista állam arra is, hogy állampolgárai minden feltétel nélkül Európa bármely országába meneküljenek karvaly jellegű tőketartalékaikkal, ha arra lesz szükségük. Az apartheid rendszert üzemeltető állam a szerződés szerint nem csatlakozik ugyan az EU-hoz tagként, de teljesen tagi jogokat (kötelezettségek nélkül),s burkoltan de felügyeleti lehetőséget is kap az EU, mint pénzügyi diktatúra fölött. Az Európai Központi Bank ellenőrizhetősége, lényegében a teljes EU ellenőrzését jelenti!

A Jobbik csengőfrásztól fél, az MSZP titkosszolgálatokra épülő államot emleget a rendészeti jogszabályok módosítása miatt.

A fideszes Fülöp István az egyes rendészeti tárgyú törvények folytatódó általános vitájában elmondott felszólalásában üdvözölte, hogy a javaslat "megköveteli a rendőrök kifogástalan életvitelét és kiszűri a korrupt elemeket". Kitért arra is, hogy az indítvány hozzájárul az utak biztonságossá tételéhez, mivel lehetővé teszi a külföldi autósokra kiszabott közúti bírságok behajtását, ami jelenleg rendkívül rossz hatékonysággal zajlik.

Hatvan meghallgatás, hatvan órán át tartó ülésezés, többezer oldalnyi irat és egy vizsgálóbizottsági jelentés, melynek szegényes megállapítása: Gyurcsány Ferenc a 2006-os események fő politikai felelőse. És pont.

Múlt heti ülésén az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága - a kormánypárti képviselők és az LMP szavazatával ill. a három jobbikos képviselő és a fideszes Kővári János tartózkodása mellett - elfogadta a 2002-2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság jelentését. A dokumentum nem tartalmazza a 2006 őszét megelőző és azt követő megállapításokat, ugyanis Gaudi- Nagy Tamás jelentését, késésének jelzése ellenére, nem várta meg az albizottság.

Gaudi Nagy Tamás, a  Jobbik országgyűlési képviselője  napirend előtti felszólalásában indítványozta az elmúlt húsz esztendő rablóprivatizációjának felülvizsgálatát, és az elmúlt nyolc esztendő jogsértéseinek alapos, mindenre kiterjedő vizsgálatát és a felelősségrevonást.

Jelezte, hogy a Jobbik létre fogja hozni a Pongrátz Gergely Igazságtételi Központot. 

Szakad a Gárda

HVG, 2010. október 9.

Hiába kerestem lapjukban a magyar rendészettörténet utóbbi 50 évének legtöbb előállítással járó rendőri intézkedését jogellenesnek nyilvánító jogerős ítéletről szóló tájékoztatást. Mint ismert 2009 július 4-én, az Erzsébet téren a Magyar Gárda feloszlatása elleni és a politikai foglyok melletti tüntetést a rendőrség testi kényszerrel, könnygázzal és gumibotozással feloszlatta. 216 embert, köztük Vona Gábort, a Jobbik elnökét előállította. A feloszlatás jogellenességének megállapítása iránt pert indítottam, amelynek a Fővárosi Bíróság 2010. október 4-én hozott ítéletével helyt adott. Ez pedig utat nyit a jogsértettek számára perújításra és kártérítésre. Ezzel szemben lapjukban a Gárdával kapcsolatban csupán egy, a Gárda Mozgalmon belüli konfliktusról szóéó hír jelent meg.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás

Bár a Római szerződésben lefektetett alapvető elvvel ütközik, amit az Orbán-kormány tervez az Alkotmánybírósággal (Ab), Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő, egyben európai jogi szakjogász szerint mégsem valószínű, hogy az ügyben az EU, azon belül pedig Európai Bíróság (EB) vizsgálatot indít. Megoldásként marad a tüntetés, áthúzhatják a Fidesz számításait továbbá azok a képviselők, akiknek nem tetszik a döntés.

Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás többféle magyarázatot lát arra, hogy a "nemzeti média" az elmúlt napokban hirtelen támadni kezdte őket. A jogvédők szerint a háttérben az elszámoltatás hiányának elterelése, valamint a totális ellenőrzés kiépítése áll. Gaudi-Nagy Tamás a helyzetet elemző sajtótájékoztatón összeszólalkozott a Magyar Nemzet újságírójával, aki paranoiásnak nevezte az ügyvédet, mire Gaudi-Nagy nyugalomra intette a riportert.

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő és Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője szerint jobboldali médiumok "koncentrált támadást" indítottak a nemzeti jogvédők ellen, ami oda vezethet, hogy nem lesz, aki kiálljon a magyarok emberi jogaiért.

Tisztelt Honfitársaim, kedves Barátaim!

Meghívott voltam az NJSZ nemzeti ünnepünkre meghirdetett sajtótájékoztatójára. Nem tudom, hogy a közel száz hazájának, nemzetének elkötelezett önzetlen szolgálatát ellátó ügyvéd képviseletében megszervezett tájékoztató milyen politikai érdekeket sértett, de elgondolkodtató, hogy az egy hónappal a Kossuth tér sarkán lévő Parlament Kávézóban lefoglalt helyszínen a meghívott sajtót és vendégeket egy ajtóra kitett cetlin tájékoztatták, hogy a helyszín és az időpont megváltozott.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat október 23-án, az ’56-os Forradalom és Szabadságharc 54. évfordulóján ünnepi közgyűlést és sajtótájékoztatót tartott Budapesten.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány által működtetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) 2004 májusában alakult 20-30 nemzeti érzelmű, az igazságért elkötelezett ügyvéd összefogásával. Mára már országos és nemzetközi szinten elismert jogvédő szervezetté váltak.

Bocsánatkérésre szólította fel a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a fideszes Fónagy Jánost, mert állítása szerint egyik parlamenti felszólalására a kormánypárti politikus egy náci köszöntéssel reagált.

A jobbikos képviselő azt mondta, hogy az eset a múlt hét hétfőn történt és a parlamenti jegyzőkönyveket olvasva bukkantak rá.

Közölte, hogy az afganisztáni szerepvállalásról szóló országgyűlési határozat vitája során ő azt az álláspontjukat ismertette, hogy helytelen a katonai részvétel és arra hivatkozott, hogy "sok ország dacol ilyen nemzetközi határozatokkal, az ENSZ BT határozataival, például Izrael, miért nem oda mennek a NATO katonák mondjuk a palesztinok jogait kikényszeríteni, megvédeni". Szavai szerint a jegyzőkönyv azt tanúsítja, hogy ezt követően a Nemzeti Fejelsztési Minisztérium államtitkára azt mondta: "Sieg heil, sieg heil".

Gaudi-Nagy Tamást, a Jobbik szókimondó képviselőjét a koncepciós perek létezésének kérdéséről és Budaházy György ügyéről faggatta a Hírextra.

Mit szól ahhoz, hogy a Fővárosi Bíróság büntetőkollégiumának vezetője szerint nem folytak koncepciós eljárások a 2006-os őszi események kapcsán?

Ez abszolút nincs így, de ő alapvetően a nyomozási bíróság munkájára fókuszált, amikor ezt a nyilatkozatot tette és az előzetes letartóztatások elrendelésével kapcsolatos bírói munkára vonatkozott.

Nem nyilatkozott viszont arról, hogy hány olyan eljárás volt, ahol sok-sok éves eljárás után tudták megállapítani a felelősség hiányát, gondolok itt például arra a hölgyre, aki szuper nagyiként híresült el, de mondhatnám akár Göbl György nevét is.

Jogvédőként fenntartjuk azt az álláspontot, hogy igen is voltak koncepciós eljárások.

Nem kaptam politikai utasítást - mondta Tóth Gábor, Budapest volt rendőr-főkapitánya a parlament jogsértéseket vizsgáló albizottságának keddi ülésén.

A jelenleg rendelkezési állományban lévő rendőr vezérőrnagy, aki 2007. nyarától töltötte be a fővárosi főkapitányi posztot, egyetlen kivételként a 2008. nyári szivárvány felvonulást említette, melyet először nem vett tudomásul a BRFK vezetése, ám Draskovics Tibor akkori igazságügyi és rendészeti miniszter sajtóban napvilágot látott felszólítására, hogy vizsgálják felül ezt a döntést, a tudomásulvétel mellett döntöttek.