2006 őszi jogsértések és a Független Rendészeti Panasztestület éves jelentése az emberi jogi bizottság előtt: a kormányváltás ellenére is számos típusos jogsértés jellemzi a rendőrséget
Videóval frissítve!
Szeptember 20-án az Emberi jogi bizottság, végrehajtást ellenőrző albizottsága folytatta a Gaudi-Nagy Tamás a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és jobbikos országgyűlési képviselő javaslatára hétfőn megkezdett munkáját.
Az emberi jogi főbizottság döntése alapján az albizottság meg kell vizsgálja, hogy a 2006 őszi állami jogsértésekről szóló bizottsági jelentés ajánlási pontjai megvalósultak-e, továbbá Gaudi-Nagy Tamás indítványára azt is, hogy a 2006 őszi rendőri brutalitások során károsultak jóvátétele, a felelősök felelősségre vonása és a semmisségi törvény miért akadt el.
Az albizottság tegnapi döntésében a vizsgálatát önkényesen és főbizottság döntésével ellentétesen a Jobbik tiltakozása ellenére csak négy pontra szűkítette, arra hivatkozással, hogy csak azok tartoznak a hatáskörébe. A valódi ok az lehet, hogy a kormánypárti többség fél szembesülni azzal, hogy a 9 ajánlás közül (többek között: büntetni kell az országgyűlési bizottság előtti meg nem jelenést, utánképzést kell adni a 2006-os megtorlásokhoz asszisztáló ügyészeknek, az ügyészség meg kell kövesse a meghurcoltakat, változtatni kell az előzetes letartóztatás jogsértő gyakorlatán stb.) egy sem valósult meg közel egy év alatt. Gaudi-Nagy javasolta, hogy a meg nem valósult ajánlások miatt levélben keresse meg az albizottság a legfőbb ügyészt és a belügyminisztert.
A képviselő aggodalmának adott hangot hogy a testület a 2006 őszi igazságtétel vonatkozásában az elmaradt kártérítések ügyében, illetve a rendőri vezetők felelősségre vonása érdekében nem kíván további lépéseket tenni, figyelemmel a fenyegető elévülésre. Az albizottság döntése alapján ugyanakkor a nemzeti jogvédő képviselő által előterjesztett konkrét eseteken keresztül megnézik, hogy a 2006-os elitélések tárgyában született semmisségi törvény miképpen érvényesült a gyakorlatban.
Az emberi jogi bizottság előtt tett tegnap eleget a 2010-es esztendő tekintetében beszámolási kötelezettségének a Független Rendészet Panasztestület. A 2006-os rendőri erőszakot követően a Fidesz kezdeményezésére létrejött, rendőri intézkedésekkel szembeni panaszok ügyében eljáró testület jelentése számos, gárdistákkal szemben elkövetett rendőri jogsértést tartalmaz, többek között 2010. július 4-e tekintetében is. A szervezet elnöke, Juhász Imre elmondta, hogy a Magyar Gárda elleni rendőri fellépések az esetek túlnyomó részében jogellenesek voltak, ezt a 2009. július 4-i Erzsébet téri oszlatás vonatkozásában bíróság is jogerősen megállapította. Kitért arra is, hogy a kormányváltás után sem lehet a rendőri eljárás vonatkozásában átütő változást észlelni az előző kormány ideje alatt bevett gyakorlathoz képest az alapvető szabadságjogok garantálása terén, de kétségkívül olyan nagyszámú, jogellenes személyes szabadság korlátozásra nem került sor, mint korábban, de ez a szigorúbb jogszabályoknak és a gárdisták visszafogottságának köszönhető.
A Civil Jogász Bizottság volt tagja kiemelte, hogy a rendőrség sok esetben a mai napig is jogszabályokat sértve jár el az állampolgárokkal szemben. Visszatérő probléma a fokozott ellenőrzés visszaélésszerű alkalmazása, a jogellenes igazoltatás, az előállított személy hozzátartozója értesítésének elmulasztása, a fogva tartás és bilincselés szabályainak megszegése, továbbá a polgárokkal szembeni megengedhetetlen hangnem használata. Az elnök elengedhetetlennek tartotta, hogy néhány, a testületi működését jelenleg korlátozó szabály megváltozzon, többek között bővítsék a testület jogkörét a hivatalbóli eljárásindítás lehetőségével, a jogsértő rendőri intézkedés miatt panasz által indított perben legyen beavatkozási joga a testületnek, kapjon visszacsatolást a panaszügyek utóéletéről és a panaszügyben a bíróság változtathassa meg a rendőrség döntését.
Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva Gyula kérdésére Juhász Imre elnök elmondta, hogy a rendőrség az esetek csupán 3 %-ában fogadja el a Független Rendészeti Panasztestület állásfoglalásait, a rendőrség sokszor másként értelmezi a hatályos jogszabályokat és az Emberi Jogok Európai Egységokmányának vonatkozó rendelkezéseit. Ez az európai mércékhez képest tragikusan rossz arány a tavalyi kormányváltást követően nem javult, sőt romlott. Ezt Kádár András Kristóf, a testület tagja, a Magyar Helsinki Bizottság vezetője is megerősítette.
Ezen megdöbbentő jelenség miatt Gaudi-Nagy Tamás indítványozta az országos főkapitány emberi jogi bizottság soron következő ülésére történő meghívását. Lukács Tamás, a bizottság KDNP-s elnöke ahelyett, hogy értelemszerűen felkarolta volna a kezdeményezést, erre úgy reagált, hogy ezt írásban kell kérje a nemzeti radikális képviselő…
