Áttörést hozott az ENSZ rasszizmusügyi különmegbízottjának látogatása: az ENSZ szembesült a mindennapi bűnözéstől szenvedő magyarok kiszolgáltatottságával
Githu Muigai, az ENSZ rasszizmusügyi különmegbízottja, a világszervezet rasszizmussal, etnikai diszkriminációval és idegengyűlölettel foglalkozó jelentéstevője egy hetes tájékozódó körútja során szembesült a magyar valósággal: Magyarországon nem a cigányok etnikai hovatartozás miatti üldözése zajlik, hanem a legnagyobb probléma, hogy a jogszabályokat nem megkülönbözetés-mentesen alkalmazzák, az állam nem lép fel következetesen és kellő hatékonysággal a bűnözéssel szemben és egyidejűleg nem ad megoldást az egész társadalom felemelésére, a kiszolgáltatottság megszüntetésére. A cigány-magyar együttélés problémái miatt a magyarok kiszolgáltatottsága folyamatosan nő és a helyzet robbanásveszélyes, ezt nem lehetett a szőnyeg alá söpörni. Sokan nyilvánvalóan azt várták, hogy az ENSZ különmegbízottja a liberális jogvédők és balliberális erők sugallatára cigányüldözést fog emlegetni, kiemelve a magyarság felelősségét, ezzel szemben a különmegbízott sokoldalúan tájékozódott és alapvetően tárgyszerű elemzést adott a helyzetről.
Áttörést jelent az is, hogy ENSZ megbízott találkozott helyi és országos szinten a Jobbikkal, tehát kíváncsi volt a többségi társadalom véleményére és élethelyzetére.
Május 24-én Gyöngyöspatán találkozott a megbízott a helyi Jobbik és Szebb Jövőért polgárőregyesület tagjaival. Május 26-án pedig az Országgyűlés emberi jogi bizottságának küldöttségével találkozott, köztük Gaudi-Nagy Tamással a bizottság jobbikos tagjával, aki részletesen megvilágította a cigány-magyar együttélés és a mindennapi bűnözés hátterét. A magyarság alapvetően toleráns nép, de van egy határ, amelyet nem lehet büntetlenül átlépni és a jogokkal folyamatosan visszaélni. A törvények uralma azt kell jelentse, hogy a társadalmi együttélés szabályainak megszegőivel szemben következetesen és határozottan fel kell lépni etnikai hovatartozástól függetlenül, ez a legalapvetőbb követelmény az állammal szemben. Továbbá az, hogy védje meg polgárainak személyes biztonságát és akadályozza meg azt, hogy bárki visszaéljen a szociális ellátásokkal és állam által biztosított kedvezményekkel. Egyúttal a saját közösségének sokszor visszafogó béklyóiból való kitörés és felemelkedését kell biztosítani a cigányság jóakaratú tagjainak átlátható és hatékony programokkal, Az igazi megoldás a gyarmati, kiszolgáltatott élethelyzetből való kiszakítása az egész társadalomnak, az önrendelkezés valódi kiteljesítése. A találkozón Lendvai Ildikó beismerte az MSZP 8 év alatt képtelen volt a cigányság ügyét kezelni, Lukács Tamás a bizottság KDNP-s elnöke pedig az „egyenruhás bűnözés” elleni küzdelemre helyezte a hangsúlyt. Érdemi megoldási javaslatokról a Jobbik képviselője beszélt: a Jobbik már 2010-es választási programjában részletesen kifejtette komplex cigányügyi programját, amelynek alapja a rend, a munka, az oktatás, a nevelés és a kultúra, az angol nyelvű program átadásra is került.
Bemutattuk Muigai úrnak a rasszizmusnak hazudott jelenség valódi hátterét, aki ezt megértve pozitív visszajelzést adott a Jobbik cigányügyi kérdésben kifejtett törekvéseire. Pénteken tartott sajtótájékoztatóján szorgalmazta etnikai hovatartozással kapcsolatos adatgyűjtést az igazságszolgáltatás, oktatás és egészségügy területén: ez már régi igénye a Jobbiknak. Rámutatott arra, hogy a roma kisebbség is felelősséggel tartozik saját sorsa alakulásáért, nekik is cselekedniük kell – a szülőknek például gondoskodniuk kell gyerekeik iskoláztatásáról – a kormányzat ezt nem tudja megtenni helyettük. Kifejezte örömét, hogy a Jobbik saját programmal rendelkezik a cigányság ügyére és megállapította, hogy a párt is a nehézségek megoldásán dolgozik.
Githu Muigai példát mutatott arra, hogy a partnernek kell tekinteni a társadalom égető problémáira megoldást kereső civil és politikai erőket és nem felőrlendő, mellőzendő zavaró tényezőknek.
Budapest, 2011. május 30.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás
országgyűlési képviselő (Jobbik)
