Rendkívül emelkedett hangulatú vitában vettem részt a nők közéleti szerep vállalásának erősítéséről szóló parlamenti vitanapon
Mindenkinek ajánlom Morvai Krisztna, Duró Dóra, Bertha Szilvia, Z,. Kárpát Dániel és Hegedűs Tamás képviselőtársaim és jómagan felszólalásait ezen a különleges hangulatú vitanapon, amelyen párthiovatartozás nélkül mindenkit az foglalkoztatott, hogy miként lehetne növelni a nők közéleti szerepvállalását, mivel a döntéshozatalban olyan értékeket jelenítenek meg, amelyek nélkülözhetetlenek az emberközpontú világhoz. (A videók alább tekinthetőek meg.)
Az Országgyűlés október 19-i ülésén a Lehet Más a Politika képviselőcsoportja kezdeményezésére „A nők közéleti, politikai részvételének erősítése" címmel politikai vita zajlott, mely hangvételében és színezetében teljesen különbözött az eddig megszokott parlamenti vitáktól. A képviselő hölgyek és urak egymást frakció hovatartozástól függetlenül megtapsolták, elismerték.
A Jobbik vezérszónokaként Morvai Krisztina és Dúró Dóra szólalt fel. A képviselő asszonyok felszólalásukban ismertették a nők fontos szerepét a társadalmi és politikai életben. Morvai Krisztina a nők, míg Dúró Dóra az anyák szemszögéből fejtette ki álláspontját ezen témával kapcsolatban.
Krisztina felszólalásában kifejezte azon szándékát, hogy meg kell teremteni azokat a feltételeket kell, amelyek a nők politikai, közéleti részvételének erősítéséhez. vezet. Ezen felvetést később több kormánypárti és ellenzéki képviselő is elismeréssel illette.
Három felszólalással éltem a vitában, két kétpercesben igyekeztem először néhány meghökkentő idézettel és hivatkozással serkenti a vitát. Első kétperces felszólalásomban a nők választójoga kapcsán folyt viták XX. század eleji hangulatát kívántam feleleveníteni. Egy 1906-os Tisza Istvántól származó idézetet ismertetem, amelyben Tisza ekképpen fogalmaz a nők választójogáról: „Két szóval megmondhatom, hogy a nők képviselőválasztói jogának határozott ellensége vagyok. Irtózom a gondolattól, hogy asszonyaink megannyi választó polgártárssá alakuljanak át.” „Ezzel a reformmal veszítenénk mi, szegény férfiak, de azt hiszem, végeredményben a nők is.” Ezzel rávilágítottam arra, hogy mekkorát fordult a világ 100 év lepörgése alatt a nők helyzetével és választójogával kapcsolatosan. Akkoriban csupán a nők aktív választójoghoz juttatásáról folytak heves viták és igencsak ókonzervatítv vélemények fogalmazódtak meg, amelyek ma már nevetségesek, azonban a szerdai parlamenti vitanap központi dilemmájaként a nők országgyűlési kvótájának bevezetésével kapcsolatos problémakör jelentkezett.
Második kétpercesemben feldidéztem Veres Pálné, a XIX. század zseniális és bátor magyar oktatási szakember karakterét, aki folyamatosan küzdött a nők műveléséért, és elismerésükért, ellenállhatatlan szellemi csillogással győzte le a vitákban akár még Madách Imrét is vagy a kor politikusait, akik igyekezték őt betörni.
Hosszabb felszólalásomban pozitív női karrierutakat villantottam fel, illetve arról beszéltem, hogy ami a statisztikai adatokat illeti, nagyon szomorú a kép. A nők közéleti szerepvállalásának hazai csökkenése ellentétes a világon és az Európában tapasztalható tendenciákkal: az utóbbi években - kevés kivétellel - minden EU tagállamban növekedett a nők aránya a parlamentekben, a kormányzati és a helyi önkormányzati testületekben. Kifejtettem, hogy a társadalmi előrelépéshez a nők "kritikus tömegének" (az ENSZ kutatói szerint ez körülbelül 30 százalék) kell megjelennie a különböző döntéshozó testületekben.
A jobbikos képviselők felszólalásai a nők közéleti szerepvállalásáról szóló parlamenti vitanapon
