Felszólalásaim a közkegyelmi törvényjavaslat általános vitájában.

Az Országgyűlés 2012. február 21-én tartotta a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját.

A Fidesz által beterjesztett törvényjavaslat rendkívül szűk körre, konkrét naptári napra  korlátozza a közkegyelemben részesülök körét. Felszólalásomban felelevenítettem 2011. december 23-án történteket, amikor LMP-s tüntetők magukat a parlament bejáratához láncolva akadályozták meg a parlament területére történő ki és bejutást.Felszólalásomban egy ajánlatot tettem, amiben a törvényjavaslat támogatásunkról biztosítottuk a kormánypártokat abban az esetben, ha a Vona Gábor frakcióvezető úrral és Zagyva György Gyula képviselőtársammal közösen beterjesztett módosító javaslatunk támogatásra kerül a kormánytöbbség részéről.

Módosító javaslatunkkal a 2002-2010 között politikai okból elítéltek és eljárás alá vontak közkegyelemben történő részesítését irányoztuk elő, bővítve e körrel a benyújtott törvényjavaslatot. Emlékeztettem a T. Házat, hogy a semmisségi törvény nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mert a gyakorlati végrehajtása elakadt. Így az egyetlen járható út, ha a megbukott semmisségi törvény helyett közkegyelemben részesítik, nem csak a 2006-os elítélések áldozatait, hiszen az egész 8 éves rendszer, a jogállamiság elveit durván sértő, azt sárba tipró, önkényen alapult, így ezen időszakban nem lehet hitelesnek tekinteni a politikai elítéléseket.

Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára válaszát az LMP-s, MSZP-s és Gyurcsányos műbalhé résztvevői és 2006 ellenállói közötti különbségre hegyezte ki. Elmondása szerint 2006 ellenállói erőszakosak és agresszívak voltak, így amennyiben erőszakba csap át a kormány elleni tiltakozás akkor nem illeti meg sem közkegyelem sem méltányosság a tüntetőket.

Kétperces válaszomban helyre tettem az államtitkár úr  csúsztatott állításait. A Civil Jogász Bizottság jelentése és a Balsai-jelentés is határozottan megcáfolja Répássy Róbert által elmondottakat. Kitértem arra is, hogy az elítéléseket nem ilyen alapon, azaz erőszakosság alapján születtek. Akik erőszakosak alkalmaztak, azok a rendőrök voltak. A nem független Gönczöl Katalin által vezetett bizottság próbálta azt bebizonyítani, hogy az ellenállók erőszakosak voltak, azonban ez az állítás mára már létalapját vesztette.