Jelentés 2006 őszéről: hiányossságok konkrét következmények nélkül

A Jobbik 2006 óta a legkövetkezetesebben követeli a négy évvel ezelőtti jogsértések feltárását, a felelősök elszámoltatását. Ezt "Radikális változás" című választási programjában külön fejezetben taglalta. A Jobbik azonban a jogsértések súlya, a hatvan személy meghallgatása során napvilágra került tények megismerése, továbbá számos vállalhatatlan megállapítás miatt elfogadhatatlannak tartja a 2006 őszi jogsértéseket vizsgáló albizottság jelentését ebben a formában.

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője szeptember 13-án törvényjavaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy az Országgyűlés által létrehozott bizottságok által meghallgatni kívánt személyek távolmaradásukkal ne gátolhassák büntetlenül a vizsgálatokat. Az képviselő kérte az Országgyűlés elnökét, hogy e javaslatát a Ház kivételes eljárásban, sürgősséggel tárgyalja. Ezzel az eljárással, melyet egyébiránt a kormánytöbbség a nyári rendkívüli ülésszak alkalmával többször is alkalmazott, a törvényjavaslat már október elején hatályba léphetne.

Az Országgyűlés Házbizottsága szeptember 30-án vette tárgysorozatba Gaudi-Nagy Tamás indítványát. A Házbizottság azonban úgy döntött, hogy nem ad helyt a Házszabálytól való eltérésnek. Ezzel azonban a 2002-2010 közötti jogsértések (különösen a 2006. őszi rendőrterror) érintettjei továbbra is szankció, azaz letöltendő börtönbüntetés nélkül akadályo zhatják annak a túlkapásokat vizsgáló albizottságnak a tényfeltáró munkáját, melyben Gaudi-Nagy Tamás alelnökként, Morvai Krisztina pedig külsős bizottsági tagként dolgozik.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom a kormánytöbbség eme újabb indokolatlan lépését kénytelen úgy értékelni, hogy ezzel menlevelet adtak Gyurcsány Ferencnek és a rendőri vérengzések többi irányítójának. A "szavazófülkékben lezajlott forradalom" így ismét csak üres szólammá silányult.

Jobbik Magyarországért Mozgalom

Aggodalommal értesültünk arról, hogy a 15 hónapja előzetes letartóztatásban tartott és politikai fogolynak minősülő Budaházy Györgyöt a mai napon a Váci Börtönből minden előzetes értesítés és ésszerű indok nélkül váratlanul átszállították a Budapesti Fegyház és Börtön Kozma utcai épületébe.

Az ügyet figyelemmel kísérő emberi jogvédőként és mint Európai Parlamenti, Országgyűlési és egyúttal Európa Tanácsi képviselők már több alkalommal hangot adtunk annak, hogy Budaházy György és 18 társa elleni 2009 áprilisi büntetőeljárás koncepciós jellegű és számos kirívó jogsértést követtek el többek között a házkutatásoknál a hatóságok.

A terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György és társai szabadon bocsátásáért tüntettek hétfő este a fővárosi Kossuth Lajos téren; a demonstrálók előtt több jobbikos képviselő is beszédet mondott.

Szilágyi György, a Jobbik országgyűlési képviselője azt mondta, hogy a mostani kormány által hangoztatott forradalom, akkor lenne valódi, ha a "politikai foglyokat" szabadon engednék, a "politikusbűnözők" pedig börtönbe kerülnének.

Gaudi-Nagy Tamás ugyancsak jobbikos országgyűlési képviselő a tüntetésen bejelentette, hogy Budaházy Györgyöt jelölik az Európai Tanács által meghirdetett emberi jogok díjára az elmúlt években e területen végzett a tevékenységéért.

Budapest, 2010. szeptember 10., péntek (OS) - A Nemzeti Jogvédő Szolgálat tájékoztatása a 2006. szeptember 17. és a 2006. október 25. közötti jogsértések kártérítési lehetőségeiről

A 2006. szeptember 17. és a 2006. október 25. közötti jogsértett áldozatoknak!

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006. októberétől folyamatosan végezte és jelenleg is végzi a jogsértettek kártérítési igényeinek érvényesítését. Ezek a nehéz és sok munkát igénylő jogi feladatok az elmúlt évek során a kártérítési igények nagyszámú eredményes lezárásával végződtek.

Gaudi-Nagy Tamás és Szilágyi György augusztus 20-án az új gárdakapitányért küzdöttek, vállvetve a Jobbik jogsegéllyel és a nemzeti jogvédőkkel

A jogellenesen feloszlatott Magyar Gárda Egyesület és Magyar Gárda Mozgalom jogutódjának nem minősülő Magyar Nemzeti Gárda Mozgalom nemrég megválasztott új főkapitányát Inárcsi Józsefet Pintér terrorlegényei a Jobbik Margit-szigeti nyitó önkormányzati választási kampányrendezvényéről azzal a képtelen és nyilvánvalóan jogsértő indokkal állították elő augusztus 20-án, hogy az általa viselt fekete pólón szereplő felirat (Magyar Nemzeti Gárda Mozgalom) szabálysértést valósít meg. Ezzel a "forradalmi kormány" ismét tanújelét adta annak, hogy - kenetteljes mondatai ellenére - a Gyurcsány-rendszer jogfolytonosságát elismeri (Gyurcsányék alkotmányellenes jogszabályát ("feloszlatott szervezetben való részvétel") nemrég - a Jobbik tiltakozása ellenére - az Országgyűlés szégyenére törvényerőre emelték), és folytatják a nemzethű gárdisták elleni hajtóvadászatot.

Július 7-én Papp Károly rendőr dandártábornok, a Készenléti Rendőrség volt parancsnoka és dr. Petrétei József volt igazságügyi és rendészeti miniszter meghallgatása volt napirendben, július 14-én dr. Nagy-Juhák István rendőr ezredes, dr. Mittó Gábor rendőr alezredes, Pálóczi Imre rendőr alezredes és Kacziba Antal nyugalmazott rendőr altábornagy, Gíber László nyugalmazott rendőr százados meghallgatása.

A jegyzőkönyvek, illetve azok kivonatai ide kattintva letölthetők. Megdöbbentő részletek tárultak fel ezen sötét és véres időszakról, érdemes átolvasni! 

Kiderült többek között, hogy Petrétei József akkori igazságügyi és rendészeti miniszter otthonában papucsban néztve végig a TV székházostromot, onnét "irányította" az eseményeket, teljes alkalmatlanságról tett tanúbizonyságot utólag is. Idézet tőle: "nem tudom, mit kellett volna csinálnom, ha nem otthon nézem ezt az eseményt a tévében". Fogalma nem volt arról, hogy a rendőrség akkoriban nem rendszeresített műanyag szíjbilincset, sörétes vadászfegyvereket és gumilövedékeket használt. Elmondta, hogy "19-ről – ha jól emlékszem – 20-ra virradó éjszakán, ahogy már említettem, otthon tartózkodtam, ha jól emlékszem, 20-án este meglátogattam a rendőröket a kórházban.", az ekkor zajló embervadászatokról nem volt tudomása. Szembesítésre került azzal, hogy a Kossuth tér lezárást jogszerűnek nevezte, illetve a Civil Jogász Bizottság levelére válaszolva annak idején azt írta, hogy október 23-án az Alkotmány utca-Bajzsy Zsilinszky út sarkánál a tömeg Molotov koktélt hajigált, ezért kellett oszlatni: erről egyértelműen bebizonyosodott, hogy szemenszedett hazugság több hazafi (pl. Gőbl György) elleni koncepciós perben. Szembesítésre került azzal, hogy a szeptemberi futószalagszerű önkényes letartóztatások ellen tiltakozó jogvédőknek azt válaszolta, hogy: „Meggyőződésem, hogy a független és pártatlan magyar bíróságok a legjobb tudásuk szerint jártak el, az elmúlt héten történt események során őrizetbe vett személyek közül kizárólag azoknak az előzetes letartóztatását rendelték el, akiknél ezt a törvény alapján indokoltnak látták.” Ezen döntéseket utóbb a másodfokú bíróságok 90 százalékban megváltoztatták, majd utóbb a Fővárosi Bíróság belső jelentésében kimondta, hogy ezeket a döntéseket az irányadó eljárási és anyagi jogszabályok durva megsértésével hozták a bíróságok.

Többek meglepetésüknek adtak hangot amiatt, hogy nemzeti radikális politikusként és nemzeti jogvédőként beléptem az Interparlamentáris Unió Magyar-Izraeli Tagozatába, többen már egyenesen Izrael barátként emlegetnek.

A belépésről a Népszava kért tőlem interjút, és az újság meglepő módon lehozta indokaimat csorbítás nélkül, íme a cikk:

A Jobbik törvényjavaslatot nyújtott be, amellyel megszüntetné azt a nyugdíjszisztémát, amelynek eredményeként kiemelt nyugdíjat kapnak az "előző rendszer haszonélvezői". Az ilyen módon beszedett összeget pedig az 1956-os áldozatok között osztanák szét.

Novák Előd jobbikos képviselő szombaton Budapesten tartott sajtótájékoztatóján mondta el, hogy a Biszku Béláról szóló dokumentumfilm betiltása kapcsán tudták meg a parlament folyosóján Wittner Máriától, hogy Biszku Bélának állítólag 640 ezer forintos nyugdíja van. " Komoly társadalmi felháborodás övezi, hogy az előző rendszer elnyomói, annak a kiszolgálói és haszonélvezői még 20 évvel a rendszerváltás után is ilyen kiemelt nyugdíjat élvezhetnek, és olyan boldogan élhetnek, ahogy Biszku Béla" - tette hozzá.

A pénteken - többek között - Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő által benyújtott törvényjavaslat szerint az általuk felsorolt tisztségeket betöltők (mint például az MSZMP KB vagy a KISZ KB egykori tagjai) nyugdíja egy általuk kidolgozott és meghatározott logika szerint csökkenne, a csökkentés alsó határának pedig a mindenkori öregségi nyugdíj felét tekintenék. Elmondta, hogy olyan törvényjavaslatokat nyújtanak be, amelyek adott esetben kissé felpuhítva megvalósulhatnak, akár a Fidesz kezdeményezésében is. Hozzátette: ha a Jobbik kormányon lenne, akkor valószínűleg keményebb javaslattal álltak volna elő. Mostani javaslatuk szerint ugyanis ha valaki egy évig volt az MSZMP KB tagja, akkor csak az arra időszakra szerzett jövedelmének nyugdíjra való átszámíthatóságát korlátoznák, nem pedig azt mondják, hogy kapja a mindenkori öregségi nyugdíj felét.

Alkotmánybíróvá választotta az Országgyűlés csütörtökön, július 22-én Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt. Mindkettejüket a Fidesz-frakció jelölte a posztra. A titkos szavazáson Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke 271 szavazatot kapott, míg Stumpf Istvánra, az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterére 265-en voksoltak. A szavazás eredményének kihirdetése után Bihari Mihály és Stumpf István esküt tett.

A Jobbik élve alkotmányos jogával, Zétényi Zsolt ügyvédet, a szabadságjogokért és a történeti alkotmányosságért évek óta eredményesen küzdő Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat, illetve a Magyar Konzervatív Alapítvány elnökét jelöli az Alkotmánybíróság tagjának.

Zétényi Zsolt olyan, a történeti alkotmányosságunkat, és a Szent Korona-tan eszmeiségét hitelesen megjelenítő alkotmány- és büntetőjogász, aki eddigi pályafutása során bebizonyította, hogy képes megalkuvásmentesen és szakmailag megingathatatlan módon képviselni az igazságosság és a jogállamiság értékeit és joggal számíthat a többi párt támogatására. A Jobbik meggyőződése, hogy Zétényi Zsolt megbízatása alatt is képes lenne olyan szemléletbeli változásokat elindítani az Alkotmánybíróság működésében, amely áttörést hozhat.

Az Országgyűlés 2010. június 28-ai ülésnapján a kormánytöbbség módosította az alkotmányt és alkotmánybíróságról szóló törvényt, ezzel az alkotmánybírák jelölési eljárásában a jelenlegi rendszertől eltérően megszűnt az ellenzék érdemi befolyása, és egyidejűleg az alkotmányozásról szóló parlamenti határozathoz már nem kell 4/5-ös többség.

A Jobbik nehezményezi, hogy a közvetlen demokráciát biztosító, a népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok reformját megakadályozta a kétharmados kormánytöbbség. A mai napon ugyanis az Országgyűlés létrehozott egy paritásos albizottságot az alkotmányügyi bizottság kebelén belül a parlamenti képviselők létszámcsökkentéséhez is szükséges választójogi reform szabályainak megalkotása érdekében. Az indítványt a Jobbik is támogatta, de azt sérelmezi, hogy Gaudi-Nagy Tamás módosító javaslatát már a szakbizottságban, majd a plenáris ülésen is leszavazta a fideszes többség. A legfőbb”szakmai” érvük az volt, hogy a másfél évig tartó választójogi előkészítő munkát lassítaná a népszavazási kérdések napirendre vétele.