Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága kormánypárti képviselők tartózkodása miatt 2011. április 26-án nem vette tárgysorozatba a 2006 szeptember 18. és 2006. október 24. közötti  gyülekezések feloszlatásával kapcsolatos egyes bűncselekmények (hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, garázdaság) és szabálysértések miatt eléltek közkegyelemben részesítését célzó törvényjavaslatot.

A bizottság tagja, Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik nevében támogatásáról biztosította a két LMP-s képviselő által előterjesztett közkegyelmi kezdeményezést. Emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban elfogadott és nagy viharokat kiváltó semmisségi törvényjavaslatot is támogatták (már ott is követelték a közkegyelmet a politikai elítélteknek), de kevésnek tartják, mivel most már látható, hogy csekély számú embert érint, az elmúlt 8 év politikai elítéltjeinek mentesítésére van szükség. A gyurcsányi hazugságbeszédet követően 2006 őszén kibontakozott nemzeti ellenállás nélkül a jelenlegi kormányerők sem szerezhettek volna ilyen többséget és ráadásul az alaptörvény elfogadása és kihirdetése alkalmat ad a méltányosság gyakorlására. A megtorlások hatása máig tart: nemrég vonult börtönbe több mint egy éves büntetésének letöltésére egy 2006 őszi ellenállás miatt elítélt fiatalember, a múlt héten pedig a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt ítélték el Budaházy Györgyöt és társait.

Nemzetközi fórumokhoz fordul az MSZP a semmisségi törvény miatt, aminek elfogadásával a kormánypártok azt állítják: 2006-ban Magyarországon diktatúra volt. Navracsics Gaudi Nagy Tamást méltatta a parlamentben, aki börtönben szeretné látni Gyurcsány Ferencet.

Az Országgyűlés megszavazta az úgynevezett semmisségi törvényt. A csomag a 2006-os őszi zavargások kapcsán elítéltek rehabilitációját teszi lehetővé, életbelépése után semmisnek nyilváníthatják azokat a bírósági ítéleteket, amelyeket 2006. szeptember 18. és október 24. között a tömegoszlatásokhoz kapcsolhatóan kizárólag rendőrségi tanúvallomásokra alapozva hoztak a bírók.

Semmisnek nyilvánította az Országgyűlés a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt meghozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozott ítéleteket. Semmisnek tekintendők a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése miatti megállapítások is, ha azok alapját csak rendőri jelentés vagy tanúvallomás képezte.

Azonnali kérdést tettem fel ma Orbán Viktor miniszterelnökhöz az alábbi címmel: mit kíván tenni a kormány a 2006 őszi rendőrterror letagadó helleri hazugságok ellensúlyozása érdekében?

A felszólalást Szolzsenyicin idézettel kezdtem: "Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki nem mondana, ha azt a mozgalom érdeke, vagy az elvtársak személyes boldogulása úgy kívánja." Szolzsenyicin mondása nemcsak a kommunistákból átvedlett rablóprivatizáción milliárdossá hízott szocialistákra, de a liberális megmondóemberekre is tökéletesen áll. Emlékezetes, hogy Heller Ágnes a múlt héten Brüsszelben az Európai Parlamentben Morvai Krisztina kérdésére szemrebbenés nélkül belehazudva a világnak fikciónak nevezte a 2006-os rendőrterrort, tagadva, hogy lőttek és kínoztak volna embereket.

Heller Ágnes hihetetlen otromba módon szembement a valósággal – reagált az Echo Televízióban Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője arra, hogy a filozófusnő az Európai Parlamentben kijelentette: 2006 őszén a rendőrök nem kínoztak meg senki, mindez csupán fikció.

Gaudi-Nagy Tamás szerint Heller kijelentése azoknak az embereknek a szembe köpését jelenti, akiket ott térdepeltettek, aláztak meg, kínoztak meg a rádió udvarában és a különböző kapitányságokon.

Bővül-e a szocialista börtönválogatott?

„Amíg nem teszik helyre az igazságot, nem akarok egy ilyen országban élni. Hiába szeretnék a szülőföldemen boldogulni, 2006 óta nem tudok már úgy tekinteni a hazámra, mint azelőtt.” – Nyilatkozta lapunk korábbi számában egy huszonhét éves fiatalember, miután 2006-ban hamis rendőri vallomások alapján a másodfokú bíróság letöltendő börtönbüntetését felfüggesztett szabadságvesztésre módosította, illetve pártfogó felügyelet alá rendelte 2011 végéig.

Ha a Balsai István által benyújtott semmisségi törvényjavaslat elfogadásra kerül, akkor minden olyan ítélet és intézkedés semmis, melyeket a 2006. őszi tömegoszlatások alkalmával, kizárólag rendőri jelentések, vagy vallomások alapján hoztak meg.

Támogatja Balsai István (Fidesz), a semmisségi törvényjavaslat benyújtója, hogy előterjesztése kiegészüljön a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás kapcsolódó módosító indítványával, amely rögzítené: a megismételt eljárásban nem járhat el az a bíró, illetve bírói tanács, amely az ügy elbírálásában korábban részt vett.

A 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslathoz a benyújtottak közül az előterjesztő csak ezt az egy módosító indítványt támogatja – derül ki az Országgyűlés honlapján közzétett támogatott sorból.

A Fidesz szerint az MTV-székház előtti 2006-os tüntetésen éles lőszert kellett volna használni, legalábbis ez derül ki a 2006-os eseményeket követő parlamenti bizottságok közös ülésein készült jegyzőkönyvekből, amelyek eredetileg 80 éves titkosítását a közelmúltban oldotta fel az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője - jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Zagyva György Gyula.

Zagyva a parlament emberi jogi, rendészeti és nemzetbiztonsági bizottságainak 2006. szeptember 19-i ülésének jegyzőkönyvéből idézve azt mondta, Nyitray András akkori fideszes képviselő "azt kérte számon", hogy a televízió székháza körül szolgálatot teljesítő rendőrök miért nem használták a szolgálati fegyvereiket. Hangsúlyozta: eszerint a Fidesz éles lőszert használt volna. Hozzátette: Nyitray András a jegyzőkönyv tanúsága szerint hosszasan elemezte, hogy miért lett volna szükség éles lőszer használatára, holott a Jobbik szerint ez beláthatatlan következményekkel járt volna. "Ha akkor ott lőfegyvert használnak és meghal 5-6 tüntető, akkor lehet, hogy polgárháborús helyzet áll elő" - fogalmazott Zagyva György Gyula.

19.55: Az igazságtétel elmaradhatatlan – szögezte le a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában Gaudi-Nagy Tamás. A politikus szerint ennek három alapvető feltétele van: felül kell vizsgálni az elítéléseket, ahol szükséges, kárpótolni kell a sértetteket, illetve el kell számoltatni a felelősöket.

20.14: Egyedül az MSZP ellenzi e szomorú és gyalázatos időszak törvénysértéseinek orvoslását - mutatott rá Gaudi-Nagy Tamás. Schiffer András pár perccel korábban tett javaslatára reagálva elmondta: a legegyszerűbb megoldás szerinte is a közkegyelem lenne, ám most a jelenleg benyújtott törvény adta lehetőségeket kell felhasználni és szélesíteni az igazságtétel érdekében.

Gyurcsány Ferenc (MSZP) a Corinthia Grand Hotel Royalban hallgatósága előtt arról beszélt, hogy 2006 őszén a Fidesz a csőcselék támogatásával államellenes puccsot kísérelt meg, melyet a rendőrség segítségével tudtak csak megakadályozni. Balsai István (Fidesz) egyszerűen hazugságnak nevezte Gyurcsány állítását, Schiffer András (LMP) a nyilatkozat még arra sem méltó, hogy válaszoljanak rá. Gaudi-Nagy Tamás szerint, 2006 őszén pártokon felülálló, össznépi tiltakozási mozgalom alakult a nemzetellenes és illegitim Gyurcsány kormánnyal szemben. A jobbikos politikus szerint, ma már nyilvánvaló, hogy a kormány a rendőrséget karhatalomként vetette be, amely miatt felelősségre vonás szükséges. Gaudi-Nagy Tamás hangsúlyozta, több száz embersérülésével, önkényes bebörtönzésével és megalázásával jártak az akkori intézkedések.

Magyar Nemzet (nyomtatott)

Az egyik szemünk sír a másik nevet! Így lehet összegezni azt, amit a Jobbik a 2006 őszi elítélések semmiségét célzó, Balsai István által törvényjavaslattal kapcsolatban érez. A javaslatot támogatjuk, de módosításokkal: szükséges, de nem elégséges eszköz ahhoz, hogy felszámoljuk az elmúlt 8 év politikai jellegű elítéléseinek következményeit.

A 2006-os őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések semmissé tételéről szóló törvény elfogadása a Jobbik szerint szükséges, de nem elégséges a törvénysértések helyreállítása érdekében - jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás keddi sajtótájékoztatóján

NJSZ, 2010. január 28.

2006. október 23-án délelőtt a járda szélén békésen haladó R. Istvánt egy álarcot viselő rendőr hátulról fejbe vágta, majd nyakához szorított botjával a földre kényszerítette, s ott társaival együtt bántalmazta. Ezt több mint két napos fogva tartás követte. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat feljelentése alapján indult büntetőeljárásban a Fővárosi Bíróság 2009 őszén két rendőrt úgy ítélt 6-6 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre, hogy továbbra is rendőrök maradhattak. (Előzmény)

A Fővárosi Ítélőtábla Polgári és Közigazgatási Kollégiumában jelent meg Toroczkai László másodfokon a Magyar Televízió ostromának ügyében. Toroczkait elsőfokon felmentették, de a rendőrség fellebbezett.

A per tárgya a rendőrség alkalmazottaiban és a rendőrség technikai eszközeiben esett károk a jóvátétele 2006 december 29-től számítva. Az összeg 9.950.453 forint és annak kamatai 2006.12.29-től.

A tárgyaláson a Rendőrség képviselője kérte az elsőfok érvénytelenítését és Toroczkai László bűnösnek nyilvánítását, míg Toroczkait képviselő Dr. Gaudi Nagy Tamás az elsőfok helyben hagyását.