Forrás: szentkoronaradio.com

Történelmi jelentőséggel bíró bírságot harcoltak ki hazafias szervezetek, amit azoknak az LMBTQP szervezeteknek kell megfizetni, akik érvénytelen voksok leadására buzdítottak a gyermekvédelmi népszavazással kapcsolatban. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a Hozz világra Még Egy Magyart Mozgalom közös munkája járjon példaként előttünk és vegyük észre, hogy a jelek szerint még a sérthetetlennek tűnő, gigantikus háttérrel rendelkező, pusztító szervezetek ellen is felvehető a harc, és még a győzelem sem lehetetlen.

16 felforgató szervezetre szabott ki összesen 9 millió forintos bírságot a Nemzeti Választási Bizottság.

Óriási közös eredményt értünk el a világ legerősebb lobbijával szemben! Míg Nyugat-Európában minden állam hátrál, ahogyan a globális genderlobbi előrenyomul, addig Magyarországon a nemzeti szervezeteknek és személyeknek köszönhetően többmilliós bírság lett a felforgató tevékenységük következménye. Ahogyan az mindenki számára ismert, a vasárnap megtartott gyermekvédelmi népszavazáson érvénytelen szavazásra buzdítottak a genderlobbista NGO-k. Azonban ismét bebizonyosodott, hogy a “jogvédő” szervezetek” voltaképpen “jogvétő” szervezetek, ugyanis egészen egyszerűen ez a kampányuk jogellenes volt, amit most a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) is megállapított, és a maximális bírság kiszabásával nyomatékosított.

Barcsa-Turner Gábor (HVIM) , Dr. Gaudi-Nagy Tamás (NJSZ) , Budaházy Edda, a Mi Hazánk Mozgalom és több vármegyés vezető nyújtott be kifogást az NVB-hez az érvénytelen szavazásra buzdító hirdetéseket bizonyítékként csatolva. Kérték a jogsértés megállapítását és bírság kiszabását. A beadványokban hivatkoztak az NVB egy korábbi megállapítására, miszerint: „Az érvénytelen szavazat egy jogsértő szavazat, szembemegy a népszavazás céljával és a Választási eljárásról szóló törvény rendelkezéseivel, az ilyen szavazatra való buzdítás ezért egy jogellenes tevékenység”.

A Bizottság az április 8-ai ülésén hozott határozataiban megállapította a jogsértést, és a HVIM alelnök Kónyi-Kiss Botond (a Mi Hazánk által megbízott NVB tag) és más tagok indítványainak helyt adva három esetben elrendelte a maximális, esetenként 3 millió Ft-os bírság kiszabását. Így a népszavazás érvényességét aláásó legfőbb bűnösök, a Háttér Társaság és az Amnesty International Magyarország 3-3 millió forintos bírságot kapott. Egy szintén jogsértő, érvénytelen szavazásra buzdító, sok szervezet által aláírt közlemény miatt összesen 16 szervezetnek kell szintén 3 millió forintot megfizetnie. A megbírságolt szervezeteken túl a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének kifogására a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) terhére is megállapította a Bizottság a jogsértést ebben a határozatban.

Nyugodtan nevezhetjük ezt a bátor döntést történelmi jelentőségűnek. Mi, magyarok leszünk azok, akik Európában megállítjuk a gender forradalmat, és a hagyományos világrendet felforgatni akaró törekvéseket. Erről tanúskodik az a 3,5 millió “nem” szavazat, amivel a magyarok hatalmas arányban elutasították az LMBTQP lobbi szándékait, és ennek egy fontos állomása a tegnap kiszabott 9 milliós bírság is. A szivárványos világnak itt vége. A most kiszabott 9 millió Ft bírság közel sem fedezi azt a kárt, amit ezek az ügynökszervezetek Magyarországnak okoztak. Számukra ez aprópénz, amit a sokszáz milliós külföldi támogatásaikból nevetve ki tudnak fizetni. Ennél csak sokkal súlyosabb büntetéseket kell kapjanak, ha nem hagynak fel gyermekmegrontó tevékenységükkel! Folytatjuk a küzdelmet!

Az NVB döntése ellen 3 napon belül bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthatnak be a megbírságolt szervezetek. Bízunk abban, hogy a Kúria is a jogsértő cselekmények súlyának megfelelően hozza meg a döntését!

Az NVB határozatai ide, ide és ide kattintva érhetőek el.

Az alábbi 16 szervezetnek soványodik most a pénztárcája:

-Amnesty International Magyarország

-Artemisszió Alapítvány

-Budapest Pride szervezőjeként a Szivárvány Misszió Alapítvány

-Háttér Társaság

-Labrisz Leszbikus Egyesület

-Magyar Aszexuális Közösség

-Magyar Helsinki Bizottság

-Magyar LMBT Szövetség tagjaként az Atlasz Leszbikus, Meleg, Biszexuális Transznemű és Queer S-portegyesület

-PATENT Patriarchátust Ellenzők Társasága Jogvédő Egyesület

-Ökotárs Alapítvány

-noÁr mi vagyunk! Nonprofit Kft.

-Prizma Transznemű Közösség

-Szimpozion Egyesület

-Szivárványcsaládokért Alapítvány

-Társaság a Szabadságjogokért

-Transvanilla Transznemű Egyesület

Budapest, 2022. 04. 10.

Aláírók:

Barcsa-Turner Gábor (Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom)

Budaházy Edda (Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom)

dr. Gaudi-Nagy Tamás (Nemzeti Jogvédő Szolgálat)

Friss bombahír (2022.04.13.) :

A Nemzeti Választási Bizottság 328/2022 sz. határozata ma végleges lett, amely  a Magyar Helsinki Bizottság terhére a népszavazási érvénytelenség melletti kampányolás miatt választási jogsértést állapított meg és ezért a liberális jogvédő szervezetet 3 millió forint bírság megfizetésére kötelezte.  A Kúria mai végzésével a a Magyar Helsinki Bizottság bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította, annak felülvizsgálatra való  alkalmatlansága okán.

Isten óvja és vezesse Magyarországot !

Nem engedünk a magyarok jogaiból !

Szabadságot Budaházyéknak !

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Forrás: pestitv.pestisracok.hu

A Pesti Tv tényfeltáró riportműsora, "Az Ügy" legutóbbi adásában (2022.04.09.) Füssy Angéla és csapata alaposan feltárta a hátterét a Budaházy-Hunnia ügynek. Az Ügy körüljárja, a mélyére néz a Hunnia-ügynek. Mostani riportjukban szólnak az ítélkező bíróról, az eljárás anomáliáiról, megszólal Szikinger István, Budaházy György védője és Gaudi–Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, akik szerint ezzel az ítélettel a társadalom igazságérzete kapott sebet. És megszólalnak Budaházy György családtagjai: húga és felesége, Trencsányi Bernadett, aki először beszélt a nyilvánosság előtt.

Lassan már egy hónapja hirdették ki a Budaházy György és 16 társa elleni koncepciós terrorvádas büntetőper megismételt eljárásában a hatalmas felháborodást és a bíróságba vetett közbizalmat súlyosan megingató, 117 év szabadságvesztést kiszabó, jogtalan és kegyetlen ítéletet  A vádlottak - akik közül négyen ismét letartóztatásra kerültek - minden bizalmukat elvesztették egy törvényes ítélet iránt, ezért egyéni kegyelmi kérelmeket nyújtottak be, amelyek kedvező elbírálását a köztársasági elnöktől várják sok százezernyi magyarral együtt. Számos közéleti személyiség állt ki a kegyelmi megoldás mellett, többek között Wittner Mária, 1956-os szabadságharcos, volt országgyűlési képviselő, Tőkés László református lelkipásztor,  az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, volt európai parlamenti képviselő, Földi László, a Védett Társadalom Alapítvány elnöke, Bayer Zsolt újságíró, Szentesi-Zöld László író, Lovas István díjas, újságíró, dr. Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, Pilhál Tamás Lovas István díjas újságíró, Magyar Nemzet c. napilap publicistája,  ifj. Hegedűs Loránt református tiszteletes, a Hazatérés Templomának gyülekezeti lelkésze, Borbély Zsolt Attila politológus, Varga Domokos György író, Kondor Katalin újságíró, a Magyar Rádió volt elnöke, a Lovas István Társaság elnöke, Kassai Lajos lovasíjász, dr. Morvai Krisztina egyetemi docens,volt európai parlamenti képviselő, Budaházy Edda, a Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom vezetője, Bencsik András újságíró, a Magyar Demokrata c. hetilap főszerkesztője, dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, volt országgyűlési képviselő.

A választás előtt egy héttel Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter azt nyilatkozta az ítéletről, hogy "...normális ítélet nem hozható 15 év után vagy 13-14 év után, ha jól emlékszem, itt 2007-2008-2009-es cselekményekről van szó, tehát 13-14 év után elsőfokú ítélet születik, megismételt eljárásról van szó, ez olyan mértékben sérti a jogbiztonságot, olyan mértékben sérti a jogállami alapelveket, hogy az biztos, hogy a bíróság ebben az ügyben már leszerepelt..."

A terrorváddal meghurcolt 17 hazafi és honleány hozzátartozóinak közleménye itt olvasható, amelyben a kegyetlen ítélet vádlottakat érintő rendelkezései és a hozzátartozók támogatásának lehetősége is szerepel.

A Pesti Tv az adást a következő leírással tette közzé a világhálón:

"Miközben a 2000-és évek állami terrorját levezénylők rendkívül olcsón megúszták, egy Gyurcsány Ferenc pedig még politikai szereplő lehet, azok, akik szentül hitték, hogy egy forradalomban, a hazájukért cselekszenek, akár agg korukig is fegyházban maradhatnak.

Budaházy György és társai a megismételt elsőfokú ítélet kihirdetése óta a budapesti Gyorskocsi utcában várják sorsuk- és másfél évtizede tartó ügyük végkimenetelét. Hiába telt el 15 év, hiába éltek nyugodt, a társadalomra hasznos életet szabadlábon és meg sem próbáltak elszökni, a példátlanul súlyos ítéletet kimondó Ignácz György bíró még azt is fontosnak tartotta, hogy Budaházyék azonnal rács mögé kerüljenek. De nem is megdöbbentő mindez attól a bírótól, aki azt a szellemiségen nevelkedett, ami ellen Budaházyék egész életükben harcoltak.

Az Ügy körüljárja, a mélyére néz a Hunnia-ügynek. Mostani riportunkban mesélünk az ítélkező bíróról, az eljárás anomáliáiról, megszólal Szikinger István, Budaházy György védője és Gaudi–Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, akik szerint ezzel az ítélettel a társadalom igazságérzete kapott sebet. És megszólalnak Budaházy György családtagjai: húga és felesége, Trencsányi Bernadett, aki először beszélt a nyilvánosság előtt. Az általuk elmondottakból megtudjuk, Budaházy György és társai valóban úgy élték meg 2006-ot és az utána következő időszakot, mint forradalmat, az országot megnyomorítókkal, romba döntőkkel szemben. Ha tízszer verték össze őket parancsra Gyurcsány rendőrei, tizenegyedszer is talpra álltak. Mert hittek egy jobb, egy szabadabb országban. Az ő szabadságuk most a köztársasági elnök kezében van…"

Forrás: hetek.hu

Szerző: Sebestyén István

Durván beleavatkozott a magyar választásba a Meta: letiltották egy párt Facebook-oldalát. Az ügy súlyossága szempontjából teljesen mindegy, hogy a Mi Hazánk volt az áldozat.

Mint Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke a Hit Rádióban elmondta, 2019-ben teljesen hasonló módon, az európai parlamenti választás kampányfinisében az ő oldalát tiltotta le a Facebook, ami akkor a párt legfontosabb médiafelülete volt, tavaly pedig egyszer már a Mi Hazánk oldalát is „bannolták”. „Lehetetlen nem észrevenni mindebben a tendenciát, nyilvánvalóan politikai döntésről van szó. Ráadásul nemcsak a Mi Hazánk Mozgalom Facebook-oldalát törölték, hanem az összes olyan tagunk privát profilját is, akinek adminisztrátori joga volt az oldalhoz” – mondta Toroczkai. A pártelnök egyébként a saját oldalának letiltása miatt pert indított a Facebook ellen, százmilliós kártérítést és az oldal visszaállítását követelve – az elsőfokú ítéletet a napokban hirdetik ki.

Toroczkai kiemelte: sem homofób, sem cigányellenes posztjaik nem voltak, hiszen a tartalomkészítés során már annyira óvatosak, hogy például az ő nevét sem írják le a posztokban.

„Nyilván beszélünk arról, hogy az egy férfi és egy nő kapcsolata a normális, és a házasság célja a gyermekáldás, minden egyebet devianciának tartunk. Egyébként mindenkinek magánügye, hogy hogyan éli a szexuális életét, de azt, hogy ebből ilyen politikai propagandát és háborút csinálnak, azt elutasítjuk. Erről persze a Facebookon nem írhatunk, mert cenzúra van, és öncenzúrát alkalmazunk” – magyarázta Toroczkai a Hit Rádiónak adott interjújában.

Tavaly egy másik jobboldali véleményvezér, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, volt jobbikos képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének 20 ezer követővel rendelkező oldalát is letiltotta a Facebook. Mint a Heteknek elmondta, a Pride felvonulással kapcsolatban osztott meg egy cikket tavaly nyáron, amelyben nem volt semmi gyalázkodás – ennek ellenére az oldala a mai napig nem elérhető, ügyvédi felszólítására választ sem kapott.

„Ez a jelenség egy egészen döbbenetes veszély a demokráciákra nézve, hiszen az olyan big tech cégek, mint a Meta néven működő Zuckerberg-birodalom, a vélemények piacán értékeket meghatározó monopóliumot hoztak létre, és balliberális-globalista álláspontot képviselve nem engedik érvényesülni a véleménynyilvánítás szabadságát a másként gondolkodók számára” – hangsúlyozta az ügyvéd. Szerinte ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy ki mit gondol a Mi Hazánk politikájáról, ezek olyan önkényes eszközök, amelyekkel a közösségi oldalak az alkotmányos alapjogokat garantáló nemzeti jogszabályok fölé emelik magukat. Hozzátette: a YouTube is hasonló módon járt el: pár napja letiltották a gyermekvédelmi népszavazással kapcsolatos videójukat, amelyben a „négy nem” mellett kampányoltak.

Az ügyvéd szerint ez olyan, mintha a mobilszolgáltató a mobilon zajló beszélgetések egy részét cenzúrázná vagy szankcionálná. „Ráadásul az ideológiailag súlyosan elfogult európai politikai elit a nemzeti, családi értékek védelmezőivel kapcsolatban nem tartja annyira fontosnak a jogvédelmet és a jogegyenlőséget” – mondta Gaudi-Nagy Tamás annak kapcsán, hogy vajon miért nem lehet hatékony európai szabályozást megalkotni a közösségi médiumokkal kapcsolatban. Szerinte, ha ez nem valósul meg uniós szinten, akkor nemzetállami szinten kell szabályozással élni. Fogyasztóvédelmi megközelítéssel arra kell kötelezni ezeket a vállalatokat, hogy ügyfélszolgálatokat, hatékonyan működő panaszmechanizmusokat építsenek ki, és lehessen velük szemben szankciókat alkalmazni jogsértésük esetén.

 A történtek kapcsán Schiffer András ügyvéd, az LMP volt elnöke is megszólalt, aki szerint miközben joggal lehet kritizálni a kormánypropagandát, arról hajlamosak vagyunk elfelejtkezni, hogy a hagyományos médiatermékeknél nagyobb elérést biztosítanak a közösségi platformok. „Egy-egy tévécsatorna, újság, vagy éppen hírportál erejét ma az árazza be, hány követője van, hány megosztást generál, mennyi lájkot kap egy-egy tudósítása. Éppen ezért, egy-egy platformszolgáltató ma már nagyobb hatékonysággal tudja manipulálni a politikai nyilvánosságot, mint az államhatalom” – fogalmazott Facebook-posztjában. Schiffer szerint ebből a szempontból nem az számít, hogy ki hogyan ítéli meg a Mi Hazánkat:

„A tűrhetetlen nézeteket és a politikai alternatívákat azonban egyaránt nekünk, magyaroknak kell mérlegre tennünk és nem külföldi »jóembereknek«, nem a Big Tech szereplőinek.”

Hasonló állásponton van Hont András újságíró is, aki szerint úgy tűnik, hogy hiába hangoztak el az elmúlt 30 évben számtalanszor, máig nem tudtak meggyökeresedni Magyarországon a liberális jogállam alapelvei. „Például az, hogy azért nem vonom el saját értékpreferenciám, ízlésem, érdekem szerint más alapvető jogait, és azért nem örvendezek ilyesminek, ha más teszi, mert akkor adott esetben ő is elvonhatja az enyémet, vagy lelkesen tapsolni fog, amikor az én jogaim számolódnak föl. Márpedig amikor egy emberi kommunikációban monopolhelyzetbe kerülő szervezet felszámolja valaki megnyilvánulási lehetőségeit, akkor ott sérül a szabad véleménynyilvánítás” – fogalmazott a Face­bookon. Hont hozzátette: „A felvilágosult vallásúak jelentős része azonban bárgyún helyesel a Mi Hazánk oldalának eltüntetése miatt, és nemhogy annak árán nem képes ezen úrrá lenni, hogy akkor ez bármikor vele is megtörténhet, hanem azon az áron sem, hogy 12 éve ez történik vele. Vannak, akiken nem lehet segíteni.”

Első közlésre a vadhajtasok.hu oldalon került sor:

(dr. Gaudi-Nagy Tamás közleménye, 2022. április 4.)

A vidék és elcsatolt testvéreink józan magyarsága megmentette a Hazát és világtörténelmi jelentőségű patrióta áttörést hozott, a nemzeti kormányzás kétharmados többséggel folytatódhat újabb négy évre és ráadásul egy valódi nemzeti ellenzéki párt is bekerült az Országgyűlésbe !

Ez felelősséget és feladatokat ró rájuk, amellyel méltó módon kell élniük: folytatni kell a nemzetépítést minden jóakaratú hazafi alkotó részvételével.

A vidéki kiütéses győzelem mellett még a remek városvezető Tarlóst 2,5 éve a totálisan alkalmatlan Karácsonyra cserélő fővárosban is erősödtek a nemzeti erők: még lakhelyemen Kispesten is kis híján sikerült a politikai félhalott ősszoci Hillert legyőzni.

Nem tagadom semmihez nem hasonlítható elégedettséggel töltött el - gondolom milliónyi honfitársammal együtt-, ahogy a tönkrevert és azonnal szét is esett szörnykoalíció letaglózott és felsült balfékjei elcsukló hangon magyarázták a totális vereséget. Persze a tőlük megszokott rendszer- és néphibáztatással és persze egymásra mutogatással. Önkritika semmi, de kifogás most is van: ez a „borzasztó” nép már megint nem értette meg a fantasztikusan progresszív „európai”, „baloldali” és „liberális” megváltó üzeneteket. És a magyar nép bölcsen megint nem kért belőlük, de nagyon nem, mert a magyarság nemzeti megmaradása forgott kockán. És a tét súlyát sokan jól érezték. Itthon összesen 3,1 millió honfitársunk szavazott az álbaloldali-álliberális nemzetvesztők hatalomra jutása ellen. És még az elcsatolt magyarok szavazatait meg sem számolták.

Soha ennyire nem volt nyilvánvaló, hogy ezek, az Európai Egyesült Államok megvalósítására szegődött szivárványkoalíciós gyűlölködő, hazug és agresszív figurák mennyire mélyen magyarellenesek és milyen veszélyes terv megvalósításra készültek. Hála Istennek most sem sikerült velük-általuk a globalista háttérhatalmi erőknek hazánkat meghódítani, gyarmatosítani, a szerves nemzeti fejlődés és önrendelkezés útjáról letérítve káoszba dönteni Magyarországot. A nép átlátott a demokratikus mezbe öltöztetett hazai bábjaik, kiszolgálóik ármányán és megálljt parancsolt nekik.

Folytatódhat tehát a nyilvánvalóan nem hibátlan, de céljaiban és eredményeiben nemzetépítő, a szuverenitást, a normalitást, a családon és a munkán alapuló társadalmat védő nemzetpolitika. (A nemzeti kormányzás folytatása melletti és balliberális erők hatalomátvétele elleni 12 észérvem sok helyre eljutott:

Ráadásul kétharmados többséggel. Ez azonban az immár az ötödik miniszterelnöki ciklusát megérdemelten megkezdő és ebben az elképesztően nehéz európai és hazai politikai helyzetben államvezetői képességeit ismét remekül bizonyító Orbán Viktor szerint is alázatra és önmérsékletre kell ösztönözzön. Fontos lenne sokkal jobban odafigyelni és nyitottnak lenni az építő jellegű, jószándékú kritikákra, különösen, ha azok az értékvédő hazafias civil szervezetek és az önálló parlamenti frakció alakítására jogosultságot szerzett másik nemzeti párt, a Mi Hazánk Mozgalom irányából érkeznek.

Ahol indokolt ott indokolt a szükséges személyi és szervezeti korrekciókat megtenni és minél szélesebbre vonni a nemzetépítésben alkotó módon részt venni kívánók körét. Egyes égető kérdéseket, mint például a pedagógusok méltó és indokolt bérrendezését is indokolt mielőbb végrehajtani. De indokolt az igazságszolgáltatási rendszerben tapasztalható, sokakat joggal bosszantó visszásságok törvényes keretek közötti korrekciója is.

És továbbra is járni kell a magyar utat, kimaradva a háborúból és energiaválságból, építve a hazát, folytatva a patrióta kül-, gazdaság- és energiapolitikát, védve-erősítve az értékteremtő munkát végzőket, családokat, hazai vállalkozásokat, a magyar kultúrát és hagyományokat, kiállva elcsatolt magyar testvéreinkért, ellenállva az EU liberális modellt erőltető politikájának és a délről határainkra nehezedő illegális bevándorlás nyomásának. Emellett tovább építve a patrióta, kereszténységet és nemzeti hagyományokat védő elsősorban közép-európai normalitáspárti nemzetek szövetségét.

És persze elengedhetetlen a gyors egyéni kegyelmi rendezés a Budaházy-Hunnia koncepciós terrorperben meghurcolt 17 hazafi ügyében, akikre a vád szerinti cselekményeket követően 15 évvel később nemrég hozott kegyetlen és törvénytelen ítélet 117 évet szabott ki, hatalmas felháborodást és a kegyelmi megoldás széles körű igényét kiváltva. A jelenleg is letartóztatásban levő Budaházy György maga is kiállt a nemzeti kormányzás folytatása mellett, példát mutatva sokak számára.

Bár a gyermekvédelmi népszavazáson alig több mint félmillió szavazat hiányzott az érvényességhez, de az eredmény egyértelmű üzenetet és felhatalmazást adott a politikának. Hiába volt az LMBTQ lobbi balliberális pártok által is támogatott sunyi, aljas és antidemokratikus törekvése. A nem szavazatoknak 92 % feletti aránya mind a négy kérdés tekintetében (3,3 millió nem szavazat kérdésenként) a genderlobbi gyermekeket fenyegető nyomulására egyértelmű választ adott. Igazolást nyert, hogy a társadalom elsöprő többsége normalitáspárti. A népszavazásnak akkor lett volna igazi, blokkoló jelentősége, ha a főhatalom átkerült volna a balliberális nemzetvesztők kezébe. Mivel szerencsére nem így alakult, ezért a hatályos Alaptörvény és a tavalyi gyermekvédelmi törvénycsomag mint hatályos jogi norma megadja a genderlobbival szembeni gyermekvédelem jogi kereteit, azonban erősan indokolt az LMBTQ propaganda további korlátozása és büntetőjogi üldözése.

És persze legyünk résen: minden fogadkozás ellenére a tönkrevert és szétesett szivárványkoalíció korifeusai nagy erőkkel fogják e győzelmet támadni külföldi megbízóik támogatásával és csalódott, megvezetett híveik felhergelésével. Egyáltalán nem adták fel azt, hogy akár antidemokratikus, puccsszerű eszközökkel csavarják ki a nemzeti kormányzás kezéből a kormányrudat és kiszolgáltassák hazánkat a globalista háttérhatalmi erőknek !

Én is azok közé tartozom, akik szerint az április 3-án történtek is azt igazolják, hogy Szent Pió atya jóslata a beteljesedés útján halad:

“Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!”

Isten óvja és vezesse Magyarországot!

Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok ! Magyarország a magyaroké !

Nem engedünk a magyarok jogaiból!

Szabadságot Budaházyéknak!

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

(dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, nemzeti jogvédő, volt országgyűlési képviselő, 2022. április 2.)

Kérek mindenkit aki ezt olvassa, küldje tovább és próbáljon szerezni legalább még egy embert annak érdekében, hogy a nemzeti kormányzást hatalomban, a balliberális koalíciót pedig hatalmon kívül tarthassuk!

1. Elvi alapvetések

Ebben a kiélezett nemzetközi politikai és gazdasági válsághelyzetben az április 3-i magyar országgyűlési választás és gyermekvédelmi népszavazás tétje semmihez sem mérhetően hatalmas. A magyarság nemzeti megmaradása forog kockán.

A globalista háttérhatalmi erők hazánkat is meg akarják hódítani és le akarják téríteni a nemzeti önrendelkezés útjáról. Demokratikus mezbe öltöztetett hazai bábjaik, kiszolgálóik segítségével a balliberális új világrend engedelmes gyarmatává akarnak minket tenni hatalmas média, politikai és pénzügyi támogatással.

Az forog kockán, hogy folytatódhat-e a nyilvánvalóan nem hibátlan, de céljaiban és eredményeiben nemzetépítő, a szuverenitást, a normalitást, a családon és a munkán alapuló társadalmat védő politika. Vagy a koherens nemzeti programmal nem rendelkező, idegen érdekek szolgálatára és az Európai Egyesült Államok megvalósítására szegődött szivárványkoalíció újra gyarmattá teszi és a szerves nemzeti fejlődés útjáról letérítve káoszba dönti Magyarországot.

Mindannyiunk 12 éves verejtékes munkája, erőfeszítése nemzetünk szekerének rúdját helyes, önrendelkezési irányba állította. A nemzet hajóját alapvetően sikerült megóvni és az egyre viharosabb vizeken stabil kézben tartani. Pedig sok kihívással kellett megküzdeni: a balliberális kormányzás által csődbe vitt gazdaság újraélesztése, az általuk okozott hatalmas munkanélküliség, „balliberális szakértők” által eladósított állam, önkormányzatok, háztartások, a 2010-ig lerabolt államkassza visszatöltése, eltékozolt értékes nemzeti vagyonelemek visszaszerzése (pl. MOL, Főgáz, E.ON, Démász, Mahart stb.) vörösiszap-katasztrófa, soha nem látott árvizek és aszályok, fagykárok, 2015 óta folyamatosan délről támadó migránstömegek, az EU részéről egyre fokozódó politikai nyomás, a genderlobbi egyre agresszívabb támadása, a COVID vírusjárvány, a keleti szomszédunkban zajló háború és ennek menekültügyi, politikai következményei.

Tönkretenni mindezt néhány nap vagy hét alatt is lehetséges. Ahogy 1918-ban, 1945-ben vagy 2002-ben, úgy ma is egyértelmű, hogy egy olyan, a céljait megtévesztéssel és gyűlöletkeltéssel elérni kívánó gátlástalan politikai társaság sóvárog a hatalom után, amely rombolni akar és idegen érdekeket szolgálni.

Ahhoz, hogy egy kormány és az államigazgatás nemzetet építő módon működjön, egy irányba mutató döntések tízezreit kell meghozni egy koherens nemzetstratégia alapján. Ráadásul a III. világháború, egy globális energia-, és élelmiszerválság küszöbén még kiélezettebb a helyzet, még inkább szükség van felelős és magyar szívvel, ésszel gondolkodó és cselekvő országvezetésre.

Komolyan gondolja-e bárki, hogy ez az egymással is marakodó, gyűlölködő és gyülevész, megtévesztett magyarok szavazataival hatalomra törő megélhetési balliberális politikustársulat képes lenne erre ? Köztük azzal a Jobbikkal, amely egykor – még amikor én is képviselője voltam 2010-2014 között – a nemzeti érdekeink elkötelezett képviselője volt és fő céljának tekintette a nemzetrontó balliberális erőknek a hatalomból minden áron történő kiszorítását. Ebből mára elvtelen politikai prostituáltak gyülekezete maradt, akik most egykori ellenségeik, a globalista balliberális erők szekerét tolják júdáspénzért cserébe.

Ennek az egész keselyűrajnak az élén pedig valójában a 2006 őszi rendőrterror és a 2002-2010 közötti nemzetrontó balliberális kormányzás fő felelőse Gyurcsány Ferenc áll. Aki hatalomba jutása esetén nem tétovázna ismét az IMF halálos ölelésébe vinni hazánkat, a külföldi megbízóinak gazdasági érdekeltségeit ismét teljesen kiszolgálni, felszámolni a nemzetet életető, erősítő intézkedéseket, intézményeket, és persze karhatalmi erőszakkal támadni a nemzet sorsáért aggódókra, köztük a megtévesztésből felébredt tiltakozókra, ahogy azt 2006-ban tette. Ne tévesszen meg senkit, hogy az első vonalban egy keresztény-nemzetinek maszkírozott, elvtelen, súlytalan, ráadásul politikai analfabétaságát nap mint nap bizonyító, tengerentúlon kiképzett, agresszív és mindenkit sértegető szolgalelkű ügynök áll.

Ferencvárosban, ahol a szivárványellenzék által kínált modell megvalósult („független” polgármester és balliberális pártok többségben) az egymással marakodó politikusok viaskodása a működésképtelenség határára vitte ezt a kerületet. "A kormánypárti településeken alapvetően tisztaság és rend van a balliberális ellenzék által irányítottakban felborult a rend, megszűnt a tisztaság, korrupció ütötte fel a fejét."

A fanyalgóknak, sértetteknek és mindenben hibát keresőknek figyelmébe ajánlom, hogy lehet persze egyes területeket illetően joggal kritizálni a nemzeti kormányzást, annak képviselőit és sajtóját, de nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy minden esendősége ellenére az elmúlt 12 év kormányzása bizonyította nemzetmegtartó és nemzetfenntartó képességét, míg ezzel szemben a balliberális kormányok évei alatt ilyennek a jeleit nem lehetett tapasztalni, a magyar érdekek helyett a külföldi gyarmatosító érdekek helytartói jellegű kiszolgálása volt a jellemző a magyar emberek kárára, terhére.

Vannak, akik értelmiségi körökből kifogásolják a kormányzat üzeneteinek túlzottan egyszerűsített és ismétlődő jellegét. Látni kell, hogy 2002-ben, az első Orbán-kormány hiába kampányolt a – még jelenlegi ellenzék által is alapvetően megfelelőnek tartott - négy évi kormányzás eredményével az akkori balliberális ellenzék hatalmas médiatámogatással sulykolt hazugság- és ígérgetés-mantrái 8 évre kicsavarták nemzeti kézből a kormányzást. De egyet ne feledjünk: az igazság panelszerű ismételgetése nem teszi az igazat hazuggá, ugyanakkor megteremti annak esélyét, hogy a politikailag kevésbé tájékozott polgárokhoz is eljusson a választás tétje és a nemzeti kormányzás üzenete. A hatalomra acsarkodó balliberális ellenzék még most is hatalmas médiahátszéllel és külföldi megbízóik támogatásával ontja a megtévesztő, hazug üzeneteit és teljesíthetetlen ígéreteit. Ezek ugyan nem válnak igazsággá, de alkalmasak lehetnek arra, hogy jószándékú, az összefüggéseket és jövőképeket felmérni nem tudó polgárok saját és a nemzetünk jövőjét veszélyeztető választási döntést hozzanak.

Éppen ezért minden egyes magyar választópolgár helyzetismerete, helyzetfelismerése, és választási döntése soha nem látott jelentőséggel bír. Ha a többség ismét a nemzeti kormányzás mellett dönt, akkor folytathatjuk a nemzeti önrendelkezés, nemzeti önvédelem, nemzetegyesítés és az építkezés számos kézzel fogható eredménnyel járó útját, elvárható módon megfelelő korrekciókkal.

Ha a főhatalom kikerülne a nemzeti kormányzás irányítása alól és a szivárványkoalíció hatalomra jutna, akkor soha nem látott politikai és gazdasági káosz, rombolás és a külföldi érdekek totális kiszolgálása, megszorítások, nemzeti vagyon- és jövőfelélő, család- és keresztényellenes időszak következne, amely persze hatalmas nemzeti ellenállást váltana ki, cselekvőképtelen, bénult helyzetbe kerülhet hazánk, az eddigi emelkedő pályán mozgó, családok erősödését eredményező nemzetgazdasági és nemzetépítő eredményeink súlyos veszélybe kerülnének, nem beszélve arról, hogy az EU és az USA érdekeinek szervilis kiszolgálásával pillanatok alatt háborúba és energiaválságba sodorhatják hazánkat. (A baloldali kormányzás rombolásainak egyes adatai itt találhatók)

2. 12 tételes érv a nemzeti kormányzás mellett és a balliberális hatalomátvétel ellen

Az alábbiakban a főhatalom nemzeti kormányzásban való tartásához és egyúttal a balliberális szörnykoalíció hatalmon kívül tartásához fűződő nemzeti érdekek mellett szóló 12 racionális érvemet foglalom össze fontosabb fejezetenként tények és eredmények fényében. Magam is megdöbbentem az eredmények széles körén, pedig ez csak egy példálózó lista, közel sem teljes.

Tudom, hogy ez így tömény, de akár részelemeiben is meggyőző, ezért érdemes olyanoknak megküldeni írásomat, akik bizonytalanok, sértettek vagy a balliberális szirénhangok vonzásába kerültek.

Aki még teljesebb eredménylistára kíváncsi javaslom ennek a 100 pontos listának a megtekintését és Rákay Philip videójának megtekintését.

1. Foglalkoztatás bővülése, munkahelyek teremtése, a munka alapú modell

A nemzeti kormányzás 12 éve alatt egymillió fővel bővült a foglalkoztatottak száma, munkanélküliség 12 százalékról 4 százalék alá csökkent, egyes ágazatokban már munkaerőhiány van. A foglalkoztatottság 57 százalékról 73 százalék fölé emelkedett a 15-64 évesek körében.

Magyarországon ma kétszer annyi cigány ember dolgozik, mint 2010-ben. A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatottsági aránya 18-ról 44 százalékra emelkedett.

A balliberális kormányzás 8 éve alatt a munkanélküliség folyamatosan emelkedett, a foglalkoztatottság csökkent, magyarok százezrei vándoroltak ki külföldre. Közülük egyre többen térnek vissza a hazai életlehetőség radikális javulása miatt, miközben a baloldal által ajnározott „nyugati életminőség” a migráció, a szabadságjogok korlátozása, az abnormalitás térnyerése, gyermekszám-csökkenés, energiaáremelkedések és gazdasági problémák miatt drasztikus romlik.

Egyre jobb érzés itthon, a Kárpát-medencében élő magyarnak lenni. Ehhez képest az ellene tiltakozókra rendőrterror vezényelt Gyurcsány 2006-ban és közölte: „ El lehet menni Magyarországról, itt lehet bennünket hagyni, tessék…” 

2. Életminőség és bérszínvonal növekedése, adók csökkentése

2010 óta 70 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset reálértéke, idén a bruttó átlagkereset meghaladta a 460 ezer forintot, a balliberális kormányzás végén ez alig érte el a 200 ezer forintot. A minimálbér 2010 és 2022 között közel háromszorosára, 73 500 forintról 200 ezer forintra, a garantált minimálbér 260 ezerre nőtt. Egykulcsos, arányos 15 százalékos személyi jövedelemadó került bevezetésre, 2009-ben még 36 százalékos szja kulcs is volt. Rekord alacsony szintre, 9 százalékra csökkent a társasági adó kulcsa, amely. 2010-ben még 19 százalék volt. 2010 óta 80 esetben csökkentek a közterhek, míg előtte nőttek.

3. A hazai gazdaság erősödése, patrióta gazdaságpolitika eredményei

A magyar gazdaság 2021-ben 7,1 százalékkal nőtt, a balliberális kormányzás vége felé 7 százalékkal esett vissza. Az államadósság 2010-ben meghaladta az uniós átlagot, 2020-ban már 10 százalékponttal alacsonyabb volt annál. A magyar gazdaság külföldi megítélése javult, adósbesorolása több szintet lépett felfelé.

Az idegenforgalom soha nem látott felfutással ível felfelé, amelyet a vírusjárvány ugyan visszavetett, de ismét erősödik. A szálláshelyfejlesztési program keretében 35 új szálloda épül, 14 ezer magánszálláshely, közel 600 panzió és 114 strand újult vagy újul meg. 2010 és 2019 között a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma több mint 60 százalékkal nőtt. A belföldi vendégek száma 68 százalékkal, a külföldiek száma 78 százalékkal nőtt 2010 és 2019 között. 2010-ben a magyarok 35 százaléka engedhetett meg magának egy egyhetes nyaralást, 2020-ban már több mint 61 százalékuk.

A korábban jelentős részben nyugati befektetői kitettség jelentősen csökkent, a keleti befektetők aránya ugrásszerűen megnőtt. A stratégiai gazdasági szektorokban (bank, média, mezőgazdaság) a hazai tőke aránya jelentősen megnőtt. A bankszektorban a magyar tulajdoni arány 2010-ben 40 százalék volt, 2021-re 57 százalékra nőtt. Az energiaszektorban 2010-ben a magyar tulajdon aránya 29 százalék volt, 2021-ben már 59 százalékos. A médiában és az ahhoz kapcsolódó iparágakban 34 százalékról 55 százalékra emelkedett a magyar tulajdon aránya.

Miközben a balliberális ellenzék a kormány korrupciójáról és lopásáról beszél folyton, addig a nemzeti vagyon értéke 2010 óta 11 650 milliárd forintról 20 ezer milliárd forintra növekedett, amely 67 százalékos növekedést jelent.

A nemzeti aranytartalék szintje a korábbi állomány tízszeresére (3,1 tonnáról 31,5 tonnára) emelkedett még soha nem volt ennyi, míg korábban hazánk aranytartaléka több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent, és a készlet egészen 2018-ig változatlan maradt.

A balliberális kormányzás ideje alatt a nemzeti vagyon javát külföldieknek és saját köreiknek kótyavetyélték el, amelyből a költségvetési lyukakat tömögették be, de azt is eredménytelenül.

4. Hatalmas haderőfejlesztések erősítik a nemzet védelmét

A honvédelemre fordított kiadás 2010 és 2022 között mintegy négyszeresére nőtt, 224 milliárd forintról 912 milliárd forintra. A nemzeti kormányzás kezdetén 17 tartalékos volt a Magyar Honvédségnél, ma 11 ezer fő. Soha nem látott mértékű haderőfejlesztési program indult:

Csapatszállító és kiképző repülők, Airbus helikopterek, Leopard harckocsik, német önjáró lövegek, Lynx páncélozott gyalogsági harcjárművek és Gidran harcjárművek, Spike és svéd Carl Gustaf páncéltörő eszközök, NASAMS légvédelmi rakétarendszerek is érkeztek, illetve megrendelésre kerültek. Saját lőfegyver és lőszergyártás megindult, továbbá a Lynx páncélozott gyalogsági harcjárművek és Airbus katonai helikopterek gyártása. Korszerűsödött a Gripen harci repülőgépek fegyverzete, radarrendszere.

A balliberális kormányzás ideje alatt az alulfinanszírozottság és leépítés eredményeként a 2010-re a Honvédség gyakorlatilag alkalmatlanná vált bármilyen hadműveletben való részvételre.

5. Javuló közbiztonság

A közbiztonságra fordított összeg 2010 és 2022 között több mint a kétszeresére nőtt, 449 milliárdról 992 milliárd forintra. 2010 és 2020 között 64,3 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma.6000 szolgálati autót cseréltek le a rendőrségnél. A rendvédelmi életpályamodell intézkedéseivel a rendvédelmi állomány anyagi és munkakörülményei jelentősen javultak. A déli határokon kiépült és hatékonyan működik az illegális migráció elleni védőfal, amelyet rendőrök és katonák, továbbá szigorú jogszabályok védenek. A büntető-jogszabályok reformjával megteremtette a nemzeti kormányzás az egyre súlyosabb következmények alkalmazását, általános elrettentő hatással. Az áldozatvédelem intézményi és jogszabályi megerősítést.

Az igazságügyi rendszer működése felgyorsult, digitális háttere sokat javult, minden állítással szemben független, de nem hibátlan. Erre szomorú példa a Budaházy-Hunnia ügyben a vád szerinti cselekményeket követően 15 évvel később nemrég hozott, 17 hazafira 117 évet kiszabó kegyetlen és törvénytelen bírósági ítélet, amelyet hatalmas felháborodás és a kegyelmi megoldás széles körű igénye követett. Ne gondolja senki, hogy az alkotmányos jogállami szabályok felrúgását kilátásba helyező és korábban már az alapvető szabadságjogok gyakorlóival szemben önkényesen és diktatórikusan fellépő, a Hunnia ügy koholt bizonyítékait előállító balliberális koalíció hatalomra jutása esetén a meghurcolt hazafiaknak esélye marad a szabadulást jelentő kegyelemre. És persze azt se várja senki, hogy megtagadva magukat nem próbálnák meg magyarellenes politikai akaratukat rákényszeríteni a rendőrségre, ügyészségre és bíróságra, ahogy ezt korábban tették.

6. A magyar fiatalok életesélyei ugrásszerűen megnőttek az elmúlt 12 évben

A 15-29 éves korosztályban 55 százalékkal csökkent a munkanélküliek száma, idén január 1-től a 25 év alattiaknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Minden 35 év alatti fiatal utólag visszakapja egy sikeres nyelvvizsga díját, a 20 év alatti fiatal visszakapja a sikeres KRESZ- vizsga árát, bevezetésre került a kamatmentes Diákhitel Plusz és Diákhitel2. Az elmúlt 30 évben nem volt Magyarországon olyan volumenű iskolafejlesztés, mint napjainkban. Összesen több mint 940 helyszínen, 350 milliárd forint értékben valósultak-valósulnak meg beruházások.

Míg 2010-ben a 3 éves gyermekek 74 százaléka járt óvodába, addig 2019-ben már közel 87 százalékuk. Bevezetésre került a mindennapos testnevelés. Több száz tornaterem épült, 44 tanuszoda épül vagy már el is készült, és további 40 tervezése van folyamatban.

7. Az elmúlt 12 évben soha nem látott mértékű építkezésekkel számos nemzeti érték épült meg és újult meg

Visszanyerte történelmi arculatát és egyúttal gyönyörűen megújult a Kossuth tér, az Országház rekonstrukciója befejeződött, megújult Zeneakadémia és az Operaház. Létrejött az Eiffel Műhelyház. Megnyitotta kapuit és nemzetközi díjakat is elnyert a Magyar Zene Háza és rövidesen a Néprajzi Múzeum a Városligetben, amely teljesen megújult. Felújításra került számos színház és templom. Keresztény egyházaink és az általuk fenntartott oktatási, egészségügyi, szociális intézményeik egyre bővülő támogatásan részesülnek a keresztény hitünk és kultúránk megőrzése érdekében. Megújult a Mátyás templom és a Szépművészeti Múzeum. A Budai Várban újjáépült a Főőrség, a Lovarda és a Várkert Bazár. Megújult a Pesti Vigadó és a Budai Vigadó is.

A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében 18 kastély és 12 vár újult meg országszerte. Épített nemzeti örökségünket megtestesítő épületeket, intézményeket a trianoni határokon túl is jelentős forrásokkal támogatja, újítja meg a nemzeti kormányzás, legutóbb a felvidéki Borsiban újult meg a Rákóczi kastély.

Emellett a ciklus utolsó szakaszában végre megindult a magyarságtudatot erősítő filmgyártás, intézményépítés és egyre növekvő nemzeti kultúrát erősítő támogatás, de itt is még van bőven mozgástér. Ezt persze a balliberálisoktól ne várjuk: kormányzásaik idején a nemzeti értékeink megújítására alig helyeztek hangsúlyt, a multikulti felé tereltek, felelőtlen osztogatások, majd a megszorítások jegyében cselekedtek, eladósítva az országot és a háztartásokat.

7. Soha nem látott mértékű sportfejlesztések és sporttámogatások

2010-től a sport nemzetstratégiai ágazati minősítést nyert, ennek jegyében számtalan sportlétesítmény épült, újult meg és soha nem látott mértékben növekedett az utánpótlás sportágakban résztvevő fiatalok száma. A világversenyeken egyre több sportágban egyre több magyar sportoló ér el kiváló eredményt. Megépült a legszebb sportlétesítmény nemzetközi díjat elnyert új nemzeti stadion, a Puskás Aréna, amely tavaly helyt adott a labdarúgó Európa bajnokságnak. Az új Puskást magyarok tervezték, magyarok építették, a felépítése három éven át tizenötezer magyar embernek adott munkát, tizenötezer család megélhetését biztosította.

Felépült a multifunkcionális sport- és élménycsarnok MVM Dome, amely idén helyt adott a kézilabda Európa-bajnokságnak. Felépült a 2017-es FINA vizes világbajnokságnak otthont adó Duna Aréna. Megújult a margitszigeti Hajós Alfréd Uszoda. Rövidesen elkészül az atlétikai világbajnokságnak otthont adó korszerű Nemzeti Atlétikai Stadion. A hazai bajnokságokban főleg a kiemelt látványsportok területén azonban mindezek fényében joggal várható el a magyar sportolók, főleg a fiatalok részvételi arányának jelentős emelése.

8. Idősek, szegényebb sorsúak helyzete jelentősen javult

Bevezetésre került a családi költségvetések helyzetét máig jelentősen segítő rezsicsökkentés, amelyet a balliberális miniszterelnök-jelölt böszmeségnek tart. Visszaépítésre került a Bajnai-kormány által megszüntetett teljes 13. havi nyugdíj, a nyugdíjak reálértéke folyamatosan emelkedett, a balliberális kormány csak bevezette, de nem fizette a nyugdíjprémiumot, arra csak a nemzeti kormányzás ideje alatt került sor többször. A Nők40 programmal 326 ezer nő mehetett nyugdíjba 40 ledolgozott év után. Az elmúlt 12 évben 5 százalékra csökkent számos alapvető élelmiszer áfája (sertés-, a baromfihús, tej, tojás, hal) és 5 százalékra csökkent az éttermi fogyasztás és az internetezés áfája is, továbbá az árplafon egyes fontosabb élelmiszerekre, illetve az üzemanyagra.

A szegénység kockázatának kitettek száma az Eurostat adatai szerint 2010 óta 1 millió 250 ezer fővel csökkent, a súlyos anyagi nélkülözésben élőké a harmadára. Háromszor többet költött a nemzeti kormányzás az elmúlt 12 évben szociális gyermekétkeztetésre, mint a baloldali kormányok. Az iskolai tankönyv ingyenes mindenki számára. Évről-évre több mint 100 ezren nyaralhatnak Erzsébet-táborokban. A balliberális kormányzat ideje alatt csapdába csalt devizahiteleseknek a nemzeti kormányzás kilakoltatási moratóriumot hirdetett, leállította a tömeges devizahitelezést, forintosította a szerződéseket, bevezette az árfolyamgátat, lehetővé tette a végtörlesztést, a nemzeti eszközkezelővel védte a nehéz helyzetbe került családokat és a tisztességtelen szerződéses kikötésekhez kapcsolódó túlfizetések elszámolására kötelezte törvénnyel a bankokat.

9. Családok és gyermekek soha nem látott mértékű támogatása meghozta az eredményeket

2010 és 2021 között kétszeresére nőtt a házasságkötések száma, míg a válások száma jelentősen csökkent. A gyermekvállalási kedvet kifejező, úgynevezett termékenységi ráta 2010 és 2021 között 27 százalékkal, 1,25-ről 1,59-re emelkedett a számos családtámogatási intézkedés miatt. A balliberális kormányok idején a megszorítások kárvallottjai leginkább a gyermekes családok voltak.

Gyermekvállalás esetén felfüggesztésre, mérséklésre, vagy teljes egészében elengedésre kerül az édesanyák diákhitel-tartozása. Bevezetésre került a diplomás gyed, amely az alapképzésben résztvevő hallgatóknál 140 ezer forint, a mesterképzésben résztvevők esetében 182 ezer forint. 84. Idén már 3500 milliárd forintot kerül a családokra fordításra, közel négyszer annyi, mint 2010-ben. Idén februárban a gyermeket nevelő szülőknek visszatérítésre került a 2021-ben befizetett jövedelemadójukat az átlagbér adószintjéig. 2010 és 2022 között több mint háromszorosára növekedett a csecsemőgondozási ellátásra fordítható támogatás mértéke. A gyed maximális összege 2010 óta közel háromszorosára emelkedett: idén januártól már eléri a 280 ezer forintot. Bevezetésre került a gyed extra és a nagyszülői gyed. Bevezetésre került a családi adókedvezmény, amely ma már mintegy egymillió családnak segít. Bevezetésre került az első házasok adókedvezménye, amellyel 2020-ban 105 ezer első házas tudott élni. A kormány 2021-ben 250 milliárd forintot fordított lakástámogatásra, ez 2010-hez képest 70 százalékos emelkedést jelent.

Bevezetésre került a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), ezt már 206 ezer család vette igénybe. Bevezetésre került a falusi csok, amelyet eddig 27 ezer család vett igénybe. Bevezetésre került a 10 milliós babaváró támogatás, ezt eddig 203 ezer pár igényelte.

Bevezetésre került az autóvásárlási támogatás, erre eddig 36 ezer kérelem érkezett. 2010 óta 70 százalékkal, 55 ezerre emelkedett a bölcsődei férőhelyek száma. Ma már háromszor annyi településen működik bölcsőde. 2010 óta több mint 23 ezerrel bővült az óvodai férőhelyek száma.

10. Országszerte zajló jelentős mértékű út-, vasútépítések, településfejlesztések

2010 óta több mint 6500 kilométer útszakasz felújítása fejeződött be. 2010-hez képest már 700 km-rel nőtt a gyorsforgalmi úthálózat hossza. A magyar emberek 87 százaléka harminc percen belül rá tud kapcsolódni valamelyik gyorsforgalmi úthálózatra, ez a szám 2010-ben csak 60 százalék volt. 2010 óta 1850 kilométer kerékpárút épült. Az ország számos pontján épültek-épülnek hidak: két új Tisza-híd készült el, megépült a Monostori híd, épül a Kalocsa-Paks Duna-híd, megépült a Déli összekötő új vasúti híd. 2010 óta több mint 700 km vasúti pálya korszerűsítésére került sor, számtalan új és felújított vasúti jármű állt forgalomba.

A Modern Városok Program keretében összesen 4000 milliárd forintból kerülnek fejlesztésre a megyei jogú városok. A Magyar Falu Program évről-évre bővül: az eddigi, 600 milliárd forint feletti összeg idén több mint 291 milliárd forinttal emelkedett. Ebben a programban 3000 kilométernyi utat újítottak meg.

11. Az egészségügy terén is kiemelkedő fejlesztések

Bár ez az a terület, ahol mindig lehet még sokkal többet tenni, de minden ellenkező állítással ellentétben 2010-hez képest 1700 milliárd forinttal több jut az egészségügyre. 2010 óta felújításra került 91 vidéki kórház, 54 rendelőintézet, 107 mentőállomás, továbbá létrejött 23 új rendelőintézet és 34 új mentőállomás. Csak a Magyar Falu Program keretében 527 orvosi rendelő épülhetett vagy újulhatott meg.

A nők esetében 4,2 évvel, a férfiak esetében 4,4 évvel nőtt az egészségben eltöltött évek száma, nagyobb mértékben, mint az uniós átlag. Több mint ezer új mentőautó állt, vagy áll szolgálatba, átlagéletkoruk 8,3 évről 2021-re 4,8 évre csökkent. Az orvosok átlagbére 2010 és 2020 között mintegy kétszeresére nőtt, 2021 és 2023 között pedig ismét több mint duplájára emelkedik. Az egészségügyi szakdolgozók bére 2010 és 2022 között két és félszeresére emelkedett. A mentősök bére 2010 óta több mint a duplájára emelkedett, kivezetésre került a hálapénz. Ingyenessé vált a teljes körű meddőségi kivizsgálás, és a meddőségkezelésben használt gyógyszerek.

12. Nemzetpolitikai paradigmaváltás a „Minden magyar felelős minden magyarért elv!” jegyében

A nemzeti kormányzás bár nyilvánvalóan ezen a téren sem volt hibátlan, de az irány teljesen világosan nemzetben gondolkodó és cselekvő, amely fokozottan törekszik a diktátumok miatt nem egybeeső nemzeti és államhatárok miatt a nemzet egészének felemelésére, gyarapítására és magyarok hatékony érdekképviseletére, támogatására éljenek bárhol a világon, de leginkább a Kárpát-medencében.

Ennek jegyében 2010-ben az első hónapokban elfogadott – általam is támogatott – törvénnyel bevezetett egyszerűsített honosításnak köszönhetően 1 millió 172 ezer külhoni nemzettársunk közjogilag is a magyar nemzet részévé vált, cselekvő részesévé váltak a magyar hazának, szavazati joggal is rendelkezve vehetnek részt a választásokon, népszavazásokon. Soha nem látott mértékű forrásokkal támogatja a nemzeti kormány az elcsatolt területeken élő magyarokat magyarságuk megőrzésében. Egyéni és közösségi jogaik érvényesítésére irányuló törekvéseik kormányzati támogatást nyernek, de itt is van még mozgástér.

A nemzeti kormányzással véget ért a balliberális kormányokra jellemző transzatlanti és EU-szervilizmus: a nemzeti kormányzás fokozatosan és folyamatosan vállalta-vállalja fel a konfliktusokat az EU-val a szuverén magyar érdekek képviselete mentén (pl. rezsicsökkentés, pálinkafőzés, hagyományos nemi identitás védelme, megszorítás alapú politika elleni védekezés, energiapolitikai függetlenség).

A mostani drámai világpolitikai helyzetet előidéző orosz-ukrán konfliktusban a fegyveres konfliktus mielőbbi befejeződése és a vitás kérdések diplomáciai eszközökkel való rendezésére irányuló érdemi tárgyalások mielőbbi megkezdése a térségben élő minden nép érdeke, így magyar érdek is, különös tekintettel a Kárpátalján egyre szorongatottabb helyzetben élő, 102 éve történt elcsatolása ellenére kitartó magyarokra is. A 2014-es Euromajdan puccsot követően egy olyan korrupt, etno-nacionalista önkényuralmi rendszer épült ki Ukrajnában, amely leginkább az oroszokat ellenségnek tekinti és amely állami programmá tette az ukránosítást. Ennek, a nemzeti kisebbségeket egyre jobban elnyomó politikának elszenvedői az erre semmilyen okot nem adó kárpátaljai magyarok is.

A magyar kormány helyesen lépett fel mindezen lépések ellen és blokkolta-blokkolja emiatt Ukrajna és a NATO közötti kapcsolatok bővítését a megszorító törvények visszavonásáig, azonban erre az ukrán állam nem volt hajlandó. Helyesen teszi a nemzeti kormányzás, hogy a valódi menekültnek minősülő, háború elől menekülőknek menedéket és segítséget ad, de az is, hogy az ukrán érdekeket képviselő balliberális koalíció követelése ellenére nem hajlandó fegyverszállításban közreműködni és ahhoz sem, hogy az oroszokkal szemben elrendelt szankciók kiterjedjenek a földgázra és kőolajra, illetve a paksi beruházás felfüggesztésére.

A nemzeti kormány által nemrég Oroszországgal 15 évre kötött szerződés biztosítja hazánk energiaellátását. Ezzel szemben a mostani háborús helyzet teljesen világossá tette, hogy balliberális koalíció nem a magyar, hanem az ukrán és a mögötte álló globalista érdekeket tekinti irányadónak és ennek megfelelően cselekedne hatalomra jutása esetén ezzel háborúba és energiaválságba sodorva hazánkat, és életveszélybe kárpátaljai magyar honfitársainkat.

Ukrajnának tiszteletben kell tartania és végre kell hajtania a területén élő őshonos nemzeti közösségek egyéni és közösségi jogait garantáló kötelező európai normákat, amelyeket nemcsak a jogtipró oktatási és nyelvtörvénnyel, hanem a nemzetiségek, köztük a kárpátaljai magyarok szisztematikus és beolvasztási célzatú elnyomásával is megszeg.

Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kívánatos mielőbbi befejezése kapcsán csak olyan megoldás fogadható el magyar szempontból, amely megfelelő garanciákkal biztosítja az Ukrajna területén kisebbségben élő minden nemzeti közösség, így a kárpátaljai magyarok számára az önrendelkezést. Ukrajna addig nem lehet tagja az EU-nak és a civilizált európai nemzetek közösségének, amíg ezt nem biztosítja.

Különösen lényeges most a felelős országvezetés nemzeti függetlenséget védeni kívánó és békét megőrizni akaró erőfeszítéseinek össznemzeti támogatása – indokolt esetben a jobbító szándékú kritika jogát gyakorolva - politikai beállítottságtól függetlenül, mivel a kormányzat az eddigiekben már bizonyította, hogy eltökélt szándéka, terve, cselekvőképessége, társadalmi támogatottsága és eszközei vannak a nemzet megvédésére.

Mindezen érvek alapján joggal tűzhetjük ki célnak, hogy a gyermekvédelmi népszavazással egyidejűleg április 3-án tartandó választáson nem engedhetjük át a hatalmat nemzetrontó erőknek, mert annak a magyarságra nézve végzetes következményei lennének!

Az április 3-i népszavazáson pedig négy nemmel parancsolhatunk megálljt mi, normalitáspárti polgárok a genderlobbi kártékony támadásának. A sorosista-globalista balliberális koalíció e közben sunyi módon érvénytelen szavazatra buzdít, aljas szándékaikat ebben a körben sem vállalják fel, de ez ne tévesszen meg senkit.

Kérek mindenkit aki ezt olvassa, küldje tovább és próbáljon szerezni legalább még egy embert annak érdekében, hogy a nemzeti kormányzást hatalomban, a balliberális koalíciót pedig hatalmon kívül tarthassuk!

Isten óvja és vezesse Magyarországot! 

Nem engedünk a magyarok jogaiból! 

Szabadságot Budaházyéknak!

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, 

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője 

Budaházy György, akit koncepciós terrorvád alapján március 16-án első fokon országos felháborodással kiváltva, önkényes és törvénytelen módon 17 év fegyházra ítéltek (emiatt jelenleg is letartóztatásban van, kegyelmi megoldást számosan szorgalmaznak: http://njsz.hu/budahazy-gyorgy-felesege-eljarasi-kegyelmet-ker-ferjenek-a-koztarsasagi-elnoktol/) már hosszú évek óta fellép húgával, Budaházy Eddával, a Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom vezetőjével és több hazafias szervezettel együtt (pl. Alfa Szövetség, Hatvannégy Vármegye Mozgalom, Nemzeti Jogvédő Szolgálat, Nemzeti Filmkészítők Egyesülete) a magyar gyermekeket fenyegető genderlobbi törekvéseivel szemben, többször sikeres akciót megvalósítva - törvényes keretek között maradva - alapvető jogaikat gyakorolva (pl. vélemény-nyilvánítási szabadság) a „Budapest Pride” közrendet és gyermekeket fenyegető, rendezvényei ellen.

Budaházy György 2018 nyarán két hazafival (egyikük Mikus Márton, a Polgári Mulató vezetője) együtt elment az Auróra Rendezvényközpontba egy LMBTQ propagandát népszerűsítő, nyilvánosság számára a Budapest Pride keretében meghirdetett, " A beszélgetés ereje" című rendezvényre, hogy a beszélgetés erejével is tájékozódjon arról, hogy a genderlobbi felől milyen veszélyek leselkednek a magyar fiatalokra. A maguknak toleranciát követelő, hagyományostól eltérő szexuális orientációval bíró "mások" azonban kirekesztették őket a rendezvényről, emiatt vita támadt. Végül minden atrocitás nélkül Budaházyék önként távoztak. A Háttér Társaság és tíz szexuálisan "más" személy azonban közösség tagja elleni erőszak bűntette (gyűlöletbűncselekmény) miatt szerette volna feljelentéssel elérni Budaházyék megbüntetését. A rendőrség ezt elutasította, azonban egyes, állítólagosan elhangzott becsületsértő kifejezések (pl. "buzi", "aberráltak", "deviánsok", "titeket gyógyítani kell, mert rászorultok") miatt magánvádas eljárást indítottak a hazafiak ellen az intoleráns "mások". Az eljárást először megszüntette a Pesti Központi Kerületi Bíróság a másodfokú bíróság által is helyben hagyott döntésével arra hivatkozva, hogy a Háttér Társaság nem képviselheti a sértettek magánindítvány megtétele során. Az LMBTQ lobbiszervezet eredményes alkotmányjogi panasza nyomán azonban új eljárást rendeltek el.

Ennek során éppen Budaházy György és 16 társának kegyetlen elítélése előtt egy héttel, 2022. március 9-én került sor az első bírósági tárgyalótermi eseményre az ügyben: a személyes meghallgatás során a felek nem békültek ki. A feljelentők ellentmondásosan nyilatkoztak, kiderült a feljelentők jogi képviselője nem rendelkezik szabályoks meghatalmzásokkal, az egyik feljelentő elhunyt, Budaházyék vitatták, hogy becsületsértést követtek volna el. Mikus Mártonnal szemben a feljelentést visszavonták, mivel ennyi év után "rájöttek": ő nem is mondott semmit. A hazafiakat dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője védi, a másságukra büszkéket dr. Muhi Erika, a Háttér Társaság ismert ügyvédje.

A Nemzeti Filmkészítők Egyesületének videós tudósításában Budaházy György, dr. Gaudi-Nagy Tamás és Mikus Márton idézik fel a történteket és hívják fel a figyelmet az LMBTQ mozgalom veszélyes törekvéseire. Hazafias közéleti személyek népszavazásra mozgósító kampány-filmje itt látható, terjesztését kérjük:

https://odysee.com/szavazz-4-nemmel:4ac330f98f9b9fc5388b633c7acb12b8722356bc?src=embed

Az április 3-i népszavazáson négy nemmel parancsolhatnak megálljt a normalitáspárti polgárok a genderlobbi kártékony támadásának. A sorosista-globalista balliberális oldal e közben sunyi módon érvénytelen szavazatra buzdít, aljas szándékait nyíltan most nem vállalják fel, de ez ne tévesszen meg senkit. El kell menni és a nemzeti erők választási támogatása mellett a népszavazási kérdésekre nemmel kell a gyermekeink megvédésre érdekében szavazni !

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője 2022. március 30-án a Pesti Tv Politikai Hobbista című műsorának második részében Jeszenszky Zsolt műsorvezető kérdéseire válaszolva beszélt a Budaházy-Hunnia ügynek a  drasztikus és kegyetlen március 16-i  ítélet után szükségessé vált kegyelmi rendezéséről, a gyermekvédelmi népszavazás és az országgyűlési  választás tétjéről, illetve a balliberális szörnykoalíció hatalmon kívül tartásához  és a főhatalom nemzeti kormányzásban való  tartásához fűződő nemzeti érdekekről. A beszélgetés a felvételen 22:53-tól látható. (A műsor első részében az orosz-ukrán háborúról, annak súlyos energetikai kockázati és politikai következményeiről, az ukrán állam nemzeti kisebbségeket elnyomó jellegéről és Márky-Zay újabb, sokadik abszurd és vállalhatatlan kijelentéséről volt szó.)

A Pesti Tv ajánlója a beszélgetéshez:  "A második félidőben Gaudi Nagy Tamás, jogász volt a Hobbista vendége, aki ezúttal elsősorban a nagyon sokakat felháborító, Budaházy Györgyre kiszabott ítéletről beszélt részletesen. A jog háttérről is sok fontos dolgot megtudhattunk, többek között, hogy a mai napig nincs cáfolhatatlan bizonyítéka a vádlottak (Budaházyval együtt összesen tizenheten) esetében a terrorizmusnak. És remélhetőleg van némi fény az alagút végén, a Köztársasági Elnökhöz fordultak kegyelmi kérvénnyel. És üzent Budaházy családja is: félre kell tenni a személyes sérelmeket, és a nemzeti elköteleződésű kormányra szavazni. Mert ha valamilyen tragikus fordulat miatt a baloldal kerülne hatalomra, akkor Budaházynak biztos, hogy esélye nem lesz a szabadulásra."

 A beszélgetés során felvillantott normalitáspárti, négy nemre buzdító népszavazási kampányvideó - amelyben Budaházy György is megszólal - teljes egészében itt érhető el.

Kedves Honfitársam !

Ezúton ajánlom megtekintésre és minél szélesebb körű terjesztésre az április 3-i gyermekvédelmi népszavazásra a Nemzeti Filmkészítők Egyesülete által készített, " Szavazz négy nemmel a gyermekekre acsarkodó téveszmék ellen! " című kampányvideót, amely hazafias közszereplők figyelmeztető üzeneteivel és sokkoló felvételekkel, képekkel hívja fel a figyelmet a Nyugatot már sajnálatos módon uralma alá hajtó gendermérgezés veszélyeire és mozgósít a négy kérdésra adandó négy nem válaszra.

Youtube-on:

Odysee-n (cenzúramentes vidómegosztó, amelyen elérhető lesz a film akkor is, ha a youtube letiltással reagál a gyermekvédő vélemény-nyilvánításra)

Az április 3-i népszavazáson négy nemmel parancsolhatnak megálljt a normalitáspárti magyar polgárok a genderlobbi kártékony, család-, illetve nemzetromboló és egyre agresszívabb támadásának.

A sorosista balliberális oldal (pártok és álcivil NGO-k hálózata) e közben sunyi és antidemokratikus  módon érvénytelen szavazatra buzdít, aljas szándékaikat nyíltan most nem vállalják fel, de ez ne tévesszen meg senkit. Céljaik egyértelműek: globalista megbízóik akaratának megfelelően fel akarják számolni a nemzetünk kötőszöveteit jelentő  nemzeti, hagyományos nemi és keresztény identitást.

Gyermekeink és nemzetünk megvédése érdekében tehát minden jóérzésű, normalitáspárti honfitársunknak el kell mennie április 3-án és a nemzeti erők választási támogatása mellett a mind a négy népszavazási kérdésre nemmel kell a gyermekeink megvédésre érdekében szavazni !

A kampányfilmben a népszavazási kérdésekre adandó négy  nem mellett állnak ki az következő közéleti személyiségek:

-  Balogh Bence , a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom fővárosi elnöke,

-  Budaházy Edda, a Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom vezetője,

-  Budaházy György hazafi (jelenleg koncepciós terrorváddal elsőfokon 17 évre elítélve, letartóztatásban)

-  Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője,

 - Kónya Dorottya, HVIM aktivista

-  Dr. Téglásy Imre, az Alfa Szövetsége elnöke.

A népszavazással egyidejűleg április 3-án tartandó választáson nem engedhetjük át a hatalmat nemzetrontó erőknek, mert annak a magyarságra nézve végzetes következményei lennének !

Kérem segítse a normalitáspárti népszavazási kampányt e videófelvétel (mindkét link) és üzenet minél több helyre történő eljuttatásával  !

Isten óvja és vezesse Magyarországot !

Nem engedünk a magyarok jogaiból !

Szabadságot Budaházyéknak !

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

E-mail: njsz@nemzetijogvedo.hu

Budaházy György húgával, Budaházy Eddával, a Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom vezetőjével és több hazafias szervezettel együtt már hosszú évek óta fellép a magyar gyermekeket fenyegető genderlobbi törekvéseivel szemben. Elsők között hívta fel a figyelmet arra, hogy az LMBTQ mozgalom céljai és tevékenysége súlyosan veszélyezteti a magyar gyermekek Alaptörvény által védeni rendelt jogát a szüléskori nemének megfelelő önazonossághoz. Ennek részeként évekkel korábban meghirdette másokkal együtt a magyar gyermekeket veszélyeztető LMBTQ propagandával szembeni zéró toleranciát, és követelte a teljes törvényi tiltást és szankcionálást.

Hazafias és érték-, élet- és jogvédő szervezetekkel együtt (pl. Alfa Szövetség, Hatvannégy Vármegye Mozgalom, Nemzeti Jogvédő Szolgálat, Nemzeti Filmkészítők Egyesülete) többször sikeresen lépett fel törvényes keretek között maradva alapvető jogait gyakorolva (pl. vélemény-nyilvánítási szabadság) a „Budapest Pride” közrendet és gyermekeket fenyegető, rendezvényei ellen. Tavaly júniusban többekkel együtt sajtótájékoztatóval és közleménnyel üdvözölte és a magyarság megmaradása, a jövendő magyar nemzedékek egészséges fejlődése, továbbá a normális, a természetes emberi, társadalmi kapcsolatok megőrzése érdekében szükségesnek és hasznosnak tartotta, hogy az Országgyűlés törvényt fogadott el a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni sokkal szigorúbb jogkövetkezményekről és a szexuális devianciák 18 év alattiak számára történő népszerűsítésének tilalmáról.

A felvételen Budaházy György a 2019-es Pride rendezvénysorozat kapcsán tartott normalitáspárti kerekasztal-beszélgetésen fejtette ki a napra napról időszerűbb gondolatait a gyermekek, családok és iskolák, védelme érdekében az erőszakos és veszélyes LMBTQ mozgalom romboló törekvéseivel szemben. Az általa felvetettek ügyében a választással egyidejűleg tartandó április 3-i népszavazáson négy nemmel parancsolhatnak megálljt a normalitáspárti választók a genderlobbi kártékony támadásának. A sorosista balliberális oldal e közben sunyi módon érvénytelen szavazatra buzdít, aljas szándékait nyíltan most nem vállalják fel...

Hat nappal a terrorvádas Budaházy-Hunnia bünetőperben hozott igazságtalan, jogtalan és kegyetlen újabb elsőfokú ítélet kihirdetése után 2022. március 22-én Budaházyné Trencsányi Bernadett – a 17 éves fegyházbüntetésre ítélt Budaházy György I. r. vádlott házastársa és három közös gyermekük édesanyja - benyújtotta a Fővárosi Törvényéken férje érdekében minden számításba jövő érvet és törvényi kelléket (így az eddigi közkegyelmi kezdeményezéseket, az eljárás visszásságait, férje közéleti munkásságát és a hozzájárulását is) tartalmazó egyéni kegyelmi kérelmet.  A kérelmében az is szerepel, hogy „ha így emelkedne jogerőre a férjemre kiszabott szabadságvesztés büntetés, akkor legkorábban 14 év múlva szabadulhatna, azaz 2036 áprilisában, ami rá és ránk, családjára, szeretteire tragikus következményekkel járna.”

A bíróság köteles a megfelelő adatok és iratok gyors beszerzését követő 8 napon belül a kegyelmi indítványt dr. Varga Judit igazságügyi miniszterhez felterjeszteni, aki ha egyetért a kegyelmi kérelemmel és még esetlegesen szükséges nyilvántartási adatokat beszereztette, akkor ellenjegyzésével kegyelem gyakorlása iránti indítvánnyal döntésre felterjeszti az egyéni kegyelmi jogkört gyakorló, tisztségében még május 10-ig maradó államfőhöz, dr. Áder János köztársasági elnökhöz, illetve a leköszönése után államfői tisztségébe lépő dr. Novák Katalinhoz.

A filmben - amely bemutatja a benyújtás pillanatait is - Budaházyné Trencsányi Bernadett mondja el véleményét a szörnyű justizmordról és érveit a férje - de egyúttal 16 sorstársa - 13 éve tartó meghurcolását jelentő koncepciós jellegű  eljárás kegyelmi megszüntetése melletti érveit, idéz néhány részt a kérelemből, illetve felsorolja azt az eddig már közel 20 közéleti szereplőt és szervezetet, akik kiálltak a meghurcoltak kegyelme mellett. Egyúttal tolmácsolta ebben a drámai helyzetben az ismét bebörtönzött férje üzenetét. Elmondja azt is, hogy férje – aki már 3 évet töltött letartóztatásban - nem tartja magát bűnösnek mert „meggyőződésem, de férjemé is, hogy ez az ítélet megalapozatlan és törvénytelen, mivel az irányadó anyagi- és eljárási szabályok alapján felmentésnek lett volna helye.” Ugyanakkor az ítélet kihirdetését követően a Fővárosi Törvényszék elrendelte férje letartóztatását, aki jelenleg letartóztatásban van Fővárosi Büntetés -Végrehajtási Intézet II. sz. Objektumában.”

A filmben a meghurcoltak sorsát felkaroló ifj. Hegedűs Loránt református lelkész és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője is kifejtik véleményüket a  Budaházy Györgyöt  és a Hunnia terrorper minden ehhez hozzájáruló vádlottja  érdekében benyújtott, illetve benyújtandó kegyelmi kérelmek minél előbbi teljesítését  szükségessé tevő össznemzeti, jogi, politikai és humanitárius indokokról.

A Budaházy-Hunnia büntetőperben terrorváddal meghurcolt 17 hazafi és honleány hozzátartozóinak közleménye itt olvasható, amelyben a kegyetlen ítélet vádlottakat érintő rendelkezései és a hozzátartozók támogatásának lehetősége is szerepel:

https://www.vadhajtasok.hu/2022/03/19/a-meghurcolt-17-hazafi-kozlemenye-ne-hasznaljatok-a-nevunket-partpolitikai-celjaitokra

A meghurcoltak és hozzátartozóik támogatást itt is tudnak fogadni: OTP Bank Nyrt 11773425 01319459 (Budaházyné Trencsányi Bernadett)

Március 20-án „Ima a foglyokért” címmel szolidaritási  istentiszteletre került sor  Budapesten a Hazatérés Templomában a március 16-án első fokon 117 éves szabadságvesztésre ítélt 17 hazafiért és honleányért, s hozzátartozóikért, ennek teljes felvétele itt látható: http://njsz.hu/ima-a-foglyokert-szolidaritasi-istentisztelet-a-terrorvaddal-meghurcolt-budahazy-gyorgyert-es-tarsaiert-2022-03-20/

Több mint 14 ezren támogatták már azt a petíciót, amely a Hunnia ügyben meghurcoltaknak kegyelmi megoldást sürget: https://www.citizengo.org/hu/45179-szulessen-kozkegyelmi-torveny-2006-2010-kozotti-idoszak-politikai-ellenalloi-erdekeben

Március 20-án vasárnap 10 órakor „Ima a foglyokért” címmel szolidaritási  istentiszteletre került sor  a Budapesten a Hazatérés Templomában a március 16-án első fokon 117 éves szabadságvesztésre ítélt 17 hazafiért és honleányért, s hozzátartozóikért, ennek teljes felvétele itt látható:

Az istentisztelet kezdete 00:00,

ifj. Hegedűs Loránt igehirdetése 0:10:24,

Budaházy Edda beszéde 0:49:21,

dr. Gaudi-Nagy Tamás beszéde 1:06:20,

Az istentisztelet befejező része 1:30:26

Varga Domokos György író beszámolója a szolidaritási istentiszteletről és Budaházy Edda imája a meghurcoltakért:

https://www.szilajcsiko.hu/single-post/budahazy-edda-ima-budahazyekert

A hatalmas felháborodást kiváltó drasztikus és kegyetlen Budaházy-Hunnia ítéletről, a politikai-kegyelmi megoldás elkerülhetetlenségéről dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője itt nyilatkozott:

http://njsz.hu/gaudi-nagy-a-hatalmas-felhaborodast-kivalto-drasztikus-budahazy-hunnia-iteletrol/

A Budaházy-Hunnia büntetőperben terrorváddal meghurcolt 17 hazafi és honleány hozzátartozóinak közleménye:

https://www.vadhajtasok.hu/2022/03/19/a-meghurcolt-17-hazafi-kozlemenye-ne-hasznaljatok-a-nevunket-partpolitikai-celjaitokra

A Nemzeti Filmkészítő Egyesület tudósításában dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője nyilatkozik a hatalmas felháborodást kiváltó drasztikus és kegyetlen Budaházy-Hunnia ítéletről, a politikai-kegyelmi megoldás elkerülhetetlenségéről, de  felvillanak a sokakban a legsötétebb időket idéző ítélethirdetés egyes drámai pillanatai is. (Az NJSZ még ítélet előtt kiadott utolsó közleménye:). A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye rövidesen kiadásra kerül.

A már több mint 13 éve tartó, Budaházy-Hunnia terrorvádas koncepciós büntetőeljárásban (részletek:) 2022. március 16-án 17 vádlottra összesen 117 év szabadságvesztés szabott ki a Fővárosi Törvényszék bírája dr. Ignácz György, csak két vádlottat mentett fel. 15 vádlottat ítélt szabadságvesztésre: ketten letöltendő börtönbüntetést, tizenegyen viszont letöltendő sokéves súlyos fegyház-büntetéseket kaptak, öten pedig tíz évet meghaladó fegyház-büntetéseket. Ráadásul a terhükre megállapított bűnszervezeti minősítés miatt közülük tízen feltételes szabadságra sem bocsáthatók, tehát ha így maradna az ítélet a teljes büntetési időt le kellene tölteniük. Ezen felül a vádlottaknak fel nem róható okból elhúzódott eljárás 30 millió forintot meghaladó bűnügyi költségének megfizetésére is kötelezték őket, fejenként változó összegben, de van akinek fizetési kötelezettsége megközelíti a 4 millió forintot.

Budaházy Györgyre mérték a legsúlyosabb büntetést: 17 éves letöltendő fegyházbüntetésre ítélte a bíró, a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségének kizárásával. Ha ez így marad, akkor a már leült 3 év miatt legkorábban 2036-ban szabadulhatna. A bíró azonnal elrendelte az ő és azon négy vádlott letartóztatását, akik tíz évet meghaladó fegyházbüntetést kaptak: mind az ötüket ismét megbilincselték és ismét rácsok mögé zárták őket.

A hazájukat és családjukat feltétel nélkül szerető vádlottakakat és a  hozzátartozókat  letaglózta ez a végtelenül igazságtalan és jogtalan ítélet. De ez az embertelen verdikt nem csak a szeretteinket és minket, hozzátartozóikat taglózott le, de jóérzésű magyar emberek százezreiben  hatalmas felháborodást keltett. Ennek már sokan hangot is adtak.

Ez a törvénytelen, alaptalan és igazságtalan ítélet a nemzetellenes erők érdekeit szolgálja, kegyetlen bosszú a már eddig is sokat szenvedett hazafiak ellen. Joggal számítanak a meghurcoltak és szeretteik egy gyors politikai-kegyelmi megoldásra a választás után.

A Budaházy-Hunnia büntetőperben terrorváddal meghurcolt 17 hazafi és honleány hozzátartozóinak közleménye itt olvasható:

https://www.vadhajtasok.hu/2022/03/19/a-meghurcolt-17-hazafi-kozlemenye-ne-hasznaljatok-a-nevunket-partpolitikai-celjaitokra

Tiltakozó és a kegyelmi megoldást szorgalmazó, ismert közszereplőktől, szervezetektől származó egyes megnyilvánulások:

https://vdtablog.hu/budahazy-gyorgy-es-tarsai-aranytalanul-szigoru-buntetese-sulyos-tamadas-a-magyarok-igazsagerzete-ellen/

https://pestisracok.hu/magyarok-nyilai-tizenhet-ev-fegyhazra-iteltek-budahazy-gyorgyot-frissitjuk/

https://www.vadhajtasok.hu/2022/03/18/kegyelmet-budahazynak

https://szentkoronaradio.com/blog/2022/03/18/budahazy-edda-istentiszteletre-es-menetre-hivja-az-asszonyokat-a-hunnia-perben-eliteltek-szabadsagaert/

https://www.vadhajtasok.hu/2022/03/19/egyre-tobben-budahazy-mellett-szentesti-zoldi-laszlo-is-kegyelmet-kovetel

https://www.citizengo.org/hu/45179-szulessen-kozkegyelmi-torveny-2006-2010-kozotti-idoszak-politikai-ellenalloi-erdekeben

https://www.vadhajtasok.hu/2022/03/19/schiffer-andras-szerint-is-kegyelem-jar-budahazyeknak

Forrás: vadhajtasok.hu

A Budaházy-Hunnia büntetőperben terrorváddal meghurcolt 17 hazafi és honleány hozzátartozóinak közleménye

(Budapest, 2022. március 19.)

A gyurcsányi önkény boszorkánykonyhájában kifőzött koholt bizonyítékokkal mérgezett terrorista bélyeget ismét rásütötték szeretteinkre. A már több mint 13 éve tartó, családjainkra eddig is annyi szenvedést hozó terror-koncepciós Hunnia eljárásban (részletek:) egy kegyetlen bíró 2022. március 16-án összesen 117 év szabadságvesztés szabott ki szeretteinkre, csak két vádlottat mentett fel. 15 vádlottat ítélt szabadságvesztésre: ketten letöltendő börtönbüntetést, 11-en viszont letöltendő sokéves súlyos fegyházbüntetést kaptak, öten pedig tíz évet meghaladó fegyházbüntetést. Ráadásul a rájuk húzott bűnszervezeti minősítés miatt közülük tízen feltételes szabadságra sem bocsáthatók, tehát ha így maradna az ítélet a teljes büntetési időt rács mögött kellene elszenvedniük. Ezen felül a szeretteinknek egyáltalán nem felróható okból elhúzódott eljárás 30 millió forintot meghaladó tetemes összegű bűnügyi költségének megfizetésére is kötelezték őket, hatalmas anyagi terheket téve rájuk és ránk, családjaikra, közte a harminc gyermekre.

Budaházy Györgyre mérték a legsúlyosabb büntetést: 17 éves letöltendő fegyházbüntetésre ítélte a bíró, a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségének kizárásával. Ha ez így marad, akkor a már leült 3 év miatt legkorábban 2036-ban szabadulhatna. A bíró azonnal elrendelte az ő és azon négy meghurcolt szerettünk letartóztatását, akik tíz évet meghaladó fegyházbüntetést kaptak: mind az ötüket ismét bilincsbe verték és ismét rácsok mögé zárták őket.

A hazájukat és családjukat feltétel nélkül szerető családtagjainkat és minket hozzátartozóikat letaglózott ez a végtelenül igazságtalan és jogtalan ítélet. De ez az embertelen verdikt nem csak a szeretteinket és minket, hozzátartozóikat taglózott le, de jóérzésű magyar emberek százezreiben  hatalmas felháborodást keltett. Ennek már sokan hangot is adtak, köszönjük ezúton is.

A felháborodás oka, hogy – a bizonyítékok elégtelensége mellett - a terhükre rótt, de kétséget kizáróan nem bizonyított cselekmények óta csaknem 15 év telt el és egy embert leszámítva senki sérülést nem szenvedett. Súlyos jogbizonytalanságot eredményez az az embertelen helyzet, hogy szeretteink 2009-ben történt meggyanúsításuk óta 13 éve kell ezzel a hatalmas teherrel kell élniük.

A bebörtönzött szeretteink 15 percig  találkozhattak feleségeikkel, a körülményekhez képest mindenki jól van, ketten a Gyorskocsi utcai, hárman a Venyige utcai bv.-intézetben vannak.

Ők és minden sorstársuk köszönik és kérik a kiállást és a támogatást, amelyre most nagy szükség van. Miután a bíróságokban nem bíznak már, ezért  egyetértenek azzal, hogy - bár nem bűnösök - az egyéni kegyelemmel forduljanak dr. Áder János köztársasági elnökhöz, ezeket rövidesen benyújtjuk. Minden

Reménykednek nagyon a mielőbbi szabadulásban és minden szerettünk abban, hogy végre háborgatástól és súlyos börtönévektől mentesen élhessenek családjaiknak és a hazának.

Emlékeztetünk arra, hogy korábban számos közkegyelmi kezdeményezésre került sor ügyükben, amelyek sajnos eddig nem vezettek eredményre, de a kegyelmi megoldás iránt reményünket nem adtuk fel. 

Elsőként a magyar települési önkormányzatok közül Kerepes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2016. november 29-én elfogadott 330/2016. (XI.29.) sz. határozatában kezdeményezte, hogy az Országgyűlés adjon törvényi úton közkegyelmet a 2006. október 26-tól 2010. április 25-ig terjedő időszakban a hatalom erőszakos gyakorlása, vagy megtartása elleni politikai ellenállás körében elkövetett cselekmények miatt indítható, indított és már lezárt büntetőeljárások érintettjeinek. Ebbe a körbe tartozik ebben a koncepciós Hunnia perben most 17 évre ítélt Budaházy György és 16 társa.

Ezt követte számos további települési önkormányzat (pl. Budapest IV. Kerületi Önkormányzat és Budapest VII. Kerületi Önkormányzat, Gyöngyöspata, Kunszentmiklós, Pásztó, Pomáz, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Vác, Vásárosnamény) szintén közkegyelmet szorgalmazó döntése, de még az egyik megyei közgyűlés is így határozott (Borsod-Abaúj-Zemplén megye). A kegyelmi kezdeményezést támogató települési és megyei önkormányzatok lélekszáma tudomásunk szerint megközelíti az ország lakosságának 10%-át.

Emellett civilek ezrei támogatták az erre vonatkozó mellékelt petíciót is, máig ezt a közkegyelmet célzó petíciót közel 14 ezren írták alá.

Legutóbb a Nemzeti Jogvédő Szolgálat  a 2006 őszi rendőrterror 15. évfordulójára javasolta országgyűlési  elfogadásra a Hunnia pert is megszüntető törvény koncepcióját.

Ezekben a vészterhes napokban ömlenek felénk a szolidaritást kifejező üzenetek és a nyilvánosság előtt is egyre többen kiállnak a kegyelmi megoldás mellett, köszönjük ezeket is, nagyon sokat erősítenek minket és szeretteinket.

Nem szeretnénk viszont, ha bárki önző pártpolitikai célokra és a nemzeti erők megosztására használná fel a Hunnia per  meghurcoltjainak, a mi szeretteinknek az ügyét, mert ez a mostani helyzetben figyelemmel a választási kampány finisére csak árthat nekik, nekünk.

Március 20-án vasárnap 10 órakor „Ima a foglyokért” címmel szolidaritási  istentisztelet lesz  a Budapesten a Hazatérés Templomában, várunk minden támogatót szeretettel !

Aki  a nehéz helyzetbe került családjainknak segíteni szeretne itt tud velünk kapcsolatban lépni és támogatást adni: segitseg.hunnia17@gmail.com

Forrás: vadhajtasok.hu

A balliberális politikus ezt írja a Facebookon: „Ha azt vesszük, hogy 2006. őszének jogi következményeként csak Budaházy és társai kerültek rács mögé, úgy a lassan másfél évtized után kirótt tizenhét év akkor is sok, ha az ítélet egyébként megalapozott. Ilyenkor lenne helye eljárási kegyelemnek!”

Mint ismert, dr. Ignácz György nevű bíró összesen 117 év szabadságvesztés szabott ki a bíró 17 vádlottas ügyben, 15 embert talált bűnösnek, 2 embert felmentett.

Forrás: vadhajtasok.hu

A publicista sem hagyta szó nélkül a gyalázatot.

Ha igaz, amit Budaházyék tettek, akkor azért büntetés jár.

Ha azonban ő terrorista, akkor az ember felidézi, kinek osztogattak itt tizenhét év fegyházat harminc év alatt (kommunista tömeggyilkosoknak sem...)

Elgondolkodtató továbbá, T. László hogyan úszott meg mindent, miközben minden földalatti izé tőle eredeztethető.

Végül töprengjünk el azon, hogy a világ leghulladékabb gyilkosai is hamarabb szabadulnak a börtönből, mint Budaházy és társai.

A lényeg mégis az, hogy Budaházyt aránytalanul és igazságtalanul ítélték el.

A köztársasági elnöknek kegyelmet kell majd adnia neki. Ezt követeli jogérzékünk és az igazság szeretete.- írta Szentesi Zöldi László a Facebook-oldalán.

Pilhál Tamás írása itt érhető el, és a Védett Társadalom Alapítványának kiállása pedig ide kattintva olvasható.

Forrás: szentkoronaradio.com

Alább Budaházy Edda írását közöljük, melyben kitér a Hunnia-per legújabb fejleményeire és felhívást intéz az asszonyok felé. Istentiszteleten való részvétellel és egy rövid menettel tehetnek most a bebörtönzött hazafiak szabadulásáért.

Hát újra megtörtént, amit már jó régen kifőztek a magyargyűlölők boszorkány konyhájában: Budaházy Györgyöt 17 év fegyházra ítélték, társaival együtt 117 év börtönbüntetést szabott ki rájuk dr. Ignácz György bíró.

Gyurit és 3 társát kéz-láb bilincsben vitték el a kommandósok a tárgyalásról. A bíró hosszasan sorolta bűneiket, majd még hozzátette azt is, hány millió forintot tartoznak megfizetni az eljárás költségeként. Látszott rajta, hogy legszívesebben kötelet adott volna.

Az ítélet órákig tartó indoklása alatt elemében volt: eljött végre az ő ideje. Élvezettel ecsetelte, hogy a védelem érveit és bizonyítékait miért nem veszi figyelembe, a vádét pedig miért egytől egyig. Mert megteheti. Nem számít más, csak az, ami a vádat támasztja alá. Fáradhatatlanul sorolta az érveit, a végén szinte nevetett, kétségkívül boldog volt.

 A kezdeti megdöbbenés és csüggedést mára felváltotta a hit: ezt nem hagyhatjuk annyiban! Ebben az országban, ahol egyetlen kommunista gyilkost, egyetlen kegyetlen politikust nem ítéltek el, akkor sem, ha 14 éves gyerekeket vert össze, akkor sem, ha 18 éves fiatalokat akasztatott fel, egyetlen ember nem felelet az ország kirablásáért, tönkretételéért, az egyházak felszámolásáért, tömegek kínzásáért, jogfosztásáért, de a rendszerváltás elsikkasztásáért semmiért sem.

De nem bűnhődtek a Gyurcsány kormány tagjai, rendőrei sem a hónapokig tartó terrorért és jogtalanságokért, szemekért, karokért, ujjakért, semmiért! Ebben az országban, ahol gyermekmolesztáló pedofilok egy év felfüggesztett büntetést, de még kegyetlen gyilkosok is csak pár évet kapnak.

Éljen a magyar szabadság, harsogtuk március 15-én, majd másnap Budaházy György 17 év fegyházat kapott.

A semmiért.

Haj Rákóczi, haj Bercsényi, Wesselényi és mindenki, aki az évszázadok alatt a magyar nemzetért adta a szabadságát, életét. Hunyadi Lászlót éppen 565 évvel ezelőtt március 16-án fejezték le. Hát nem változik semmi?

Ha valamiért el fog bukni Európa, akkor azért, mert legjobbjait mindig kriminalizálja, üldözi és börtönbe csukja.

Ezúton szeretném megköszönni a családok nevében a drámai ítélet óta felénk áradó szeretetet, a sok együttérző megnyilvánulást, telefonhívást, üzenetet, a bátorító szavakat a kiállást, az anyagi támogatást mindenkinek, aki most és aki az ezt megelőző évtizedben is mellénk állt és bátorított, együtt sírt és együtt nevetett velünk. Azoknak is, akik minden tüntetésen ott voltak, de már nincsenek közöttünk.

Nem adjuk fel. A magunk eszközeivel küzdeni fogunk a bíróságon tovább, minden fórumon, miden pillanatban, minden lélegzetvétellel azért, hogy ez a gyalázatos igazságtalanság megszűnjön.

Mindenekelőtt az Úristen segítségét kérjük ügyünk előmozdítása érdekében, ezért szolidaritási Istentiszteletre hív a Hazatérés Temploma minden együttérzőt 2022. március 20-án vasárnap 10 órakor a bebörtönzött hazafiak szabadulásáért (1051. Budapest, Szabadság tér 2.)

Utána az érintett családok szervezésében rövid, békés asszonymenetet szervezünk a Hazatérés Templomától a Nagy Ignác utcai büntetésvégrehajtási intézethez, ahol a hazafiakat először fogva tartották. A női szív erejével hegyeket mozdíthatunk.

Várjuk az asszonyokat és lányokat, feleségeket és anyákat, hogy csatlakozzanak hozzánk egy szál virággal.

Aki tud, jöjjön szoknyába. Természetesen a férfiakat is szívesen látjuk.

Budaházy Edda

Forrás: vdtablog.hu

Állásfoglalás.

A Védett Társadalom Alapítvány kuratóriuma és jogvédelmi szárnya, a Budapest Bizottság felháborítónak tartja a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét az ún. Hunnia-perben, melynek eredményeképpen Budaházy György elsőrendű vádlott terrorcselekmény és más bűntettek elkövetése miatt 17 év fegyházházbüntetést kapott. Rajta kívül további 14 vádlottat ítéltek – összesen több mint 100 év – szabadságvesztésre.

Az ítélet aránytalansága; az eljárást övező anomáliák; valamint a 2006 és 2010 közötti, rendőrterrorra és megfélemlítésre alapuló rendszer működtetőinek elmaradt büntetőjogi felelősségrevonása együttesen eredményezi azt, hogy Budaházy Györgyék példátlanul szigorú büntetése súlyos támadás a magyar emberek igazságérzete ellen.

Nehéz feldolgozni, hogy ugyanaz a bíróság, amelyik nem marasztalta el a 2006-os rendőrterror miatt Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt és Bene László országos rendőrfőkapitányt, Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitányt pedig mindössze 400 ezer forint megfizetésére kötelezte, elsőfokon összesen több mint 100 év szabadságvesztésre ítélt többgyermekes családapákat és -anyákat, mert 14-15 évvel ezelőtt fel mertek lépni egy elnyomó, a saját polgárai ellen erőszakot alkalmazó hatalom ellen.

Budaházy György 17 éves fegyházbüntetése (és az, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható) különösen aránytalannak tűnik akkor, ha tudjuk, hogy a kiváló veszprémi kézilabdázó, Marian Cozma gyilkosai 18 évet kaptak és feltételesen szabadulhattak 14 év után. Az olaszliszkai lincselés elsőrendű vádlottja pedig 13 év fegyházbüntetés letöltését követően hagyhatta el a börtönt, ami meglehetősen kevésnek tűnik ahhoz képest, hogy saját kiskorú lányai szeme láttára verték halálra Szögi Lajos tanárembert 2006-ban.

A magyar bíróság kiegyensúlyozottságában és elfogulatlanságában joggal rendül meg a bizalom akkor is, ha azt tapasztaljuk, hogy egyes politikusok – pl. Czeglédy Csaba és Lackner Csaba – kivételezett helyzetben vannak, és az egyértelmű bizonyítékok is kevesek ahhoz, hogy akárcsak a töredékét kapják annak, amit Budaházy György és társai.

A Védett Társadalom Alapítvány kuratóriuma és jogvédelmi szárnya, a Budapest Bizottság vélelmezi, hogy nem véletlen a Hunnia-per elsőfokú ítéletének időzítése: az országgyűlési választások előtt kevesebb mint három héttel egy ennyire aránytalan döntés tökéletesen alkalmas a normalitáspárti tábor megosztására.

Ugyanakkor bízunk benne, hogy a Fővárosi Törvényszék ítéletének igazságtalanságát kiküszöbölendő, a törvényhozók a választást követően megfontolják a Nemzeti Jogvédő Szolgálat javaslatát az ún. közkegyelmi törvény megalkotására, amely amnesztiát adna azoknak, akiket 2006 és 2010 közötti politikai ügy miatt marasztaltak el.

A magyar történelmet nézve ez nem lenne példátlan döntés, az 1960-as években amnesztiában részesítették az 1956-os forradalmárok jelentős részét, ahogy az 1848-49-es szabadságharc után néhány évvel is működött a közkegyelem intézménye.

2022-ben, avagy tizenhat esztendővel a 2006-os eseményeket követően ugyancsak indokolt lenne egy hasonló gesztus megtétele, amely egyrészt kielégítené a magyar emberek igazságérzetét, másrészt tisztességes, többgyermekes családapáknak és -anyáknak szolgáltatna igazságot.

Addig is indokoltnak látjuk a vádlottak esetleges egyéni kegyelmi kérelmeinek támogatását.

Forrás: vadhajtasok.hu

szerző: Pilhál Tamás, a Magyar Nemzet Lovas István díjazott vezető publicistája

Ez így nincs jól. Nagyon nincs jól. Budaházy György tizenhét év fegyházat kapott bűnszervezetben elkövetett „terrorcselekményekért”. Rá és társaira összesen 117 év szabadságvesztést szabott ki egy bizonyos Ignácz György, a Fővárosi Törvényszék bírája szerdán.

Mit is követett el Budaházy György? Nézzük csak!

Netán gumilövedékes vadászpuskával szemeket lőtt vagy lövetett ki 2006. október 23-án? Ő vakította meg néhai Csorba Attilát, Nagy Lászlót vagy Kenéz Károlyt? Esetleg hátba lőtt egy vak fiatalembert a Blaha Sörözőnél? Ő törte el a már megbilincselt, védekezésre képtelen Fábián Gábor kezét? Lovasrohamot vezényelt ártatlan civilek ellen? Gumibotos, viperás rendőröket küldött a Fidesz ünnepi nagygyűléséről távozó nagymamák, asszonyok, gyermekek közé? Levetette a rendőrök azonosító jelvényét, hogy azok következmények nélkül, büntetlenül kegyetlenkedhessenek Budapest utcáin? Órákon keresztül térdepeltetett asszonyokat, diákokat a Magyar Rádió udvarán? Utasítást adott az elfogottak fogdai bántalmazására? Vagy egy MSZP-SZDSZ-kormánynak hívott bűnszervezet élén szisztematikusan eladósította, kifosztotta, külföldi érdekköröknek kiárusította Magyarországot, hazudott reggel, éjjel meg este? Trükkök százaival, a költségvetési adatok meghamisításával átverte Brüsszelt, szándékosan megtévesztette a magyar szavazókat, s így nyert csekély különbséggel választást?

Nem. Mindezeket az állami terrorcselekményeket és maffia-gazemberségeket nem Budaházy György követte el, hanem Gyurcsány Ferenc és bűnszervezete. Ám ezek az elkövetők nemhogy büntetést nem kaptak, hanem egyik részük kitüntetést vett át, másik részük kiemelt nyugdíjjal éldegél, mint Marci Hevesen. Maga a főbűnös, a 2006 őszi rendőrterror feltételezett kitervelője, a Hibbant Néró pedig senkitől sem zavartatva éppen arra készül, hogy április 3-án visszatérjen a kormányrúdhoz, és ott folytassa ámokfutását, ahol a 2006 őszi vérfürdőkor vagy az IMF-hitel fölvételekor abbahagyta.

Budaházy György nem követett el ilyen gaztetteket. Ő csupán egyike volt annak a több millió magyarnak, akiket a fenti bűnök fölháborítottak, vérig sértettek. Viszont másokkal ellentétben ő úgy döntött (már amennyiben egy szó is igaz a vádiratból meg az ítéletből), hogy ellenállást szervez. Tudniillik úgy vélte, békés utcai tüntetgetésekkel egy maffiakormányt nem lehet lemondásra bírni. Így hát állítólag létrehozott egy Magyarok Nyilai nevű szervezetet, amely – a vád és a nem jogerős ítélet szerint – 2007 és 2009 között Molotov-koktélos támadásokat hajtott végre szocialista és szabad demokrata politikusok házai ellen. E gyújtogatások annyira „komolyak” voltak, hogy egy ízben sikerült egy lábtörlőt fölgyújtaniuk. A többi esetben pedig kisebb anyagi károkat okoztak. Személyi sérülés egyszer történt: mikor néhány símaszkos tag összeverte Csintalan Sándor műsorvezetőt. (Itt személyes bosszúról lehetett szó, miután Csintalan a műsorában többször sértegette Budaházyékat.) A molotovos támadásokkal – az ügyészség és a bíróság szerint – az volt Budaházyék célja, hogy megváltoztassák a balliberális kormány politikáját. Például, hogy ne adják el a kórházakat, ne engedjék be a karvalytőkét az egészségügybe. Persze, semmilyen eredményt nem értek el, hiszen az egészségügyet Gyurcsányék taccsra tették, beeresztették a Hospinvestet és társait, amelyek irgalmatlan fosztogatást végeztek. Továbbá lett vizitdíj, kórházi napidíj. Csak a Fidesz által kezdeményezett 2008-as szociális népszavazás bírta megállítani Gyurcsányék ámokfutását – Budaházyék lábtörlő-gyújtogatása nem.

És itt, ezen a ponton adódik a kérdés: miféle terrorszervezet az, amely nem politikusok elrablásával, túszul ejtésével, hanem kisebb rongálásokkal próbál politikusokat jobb belátásra bírni? Az egyik válasz az, hogy pancser terrorszervezet. A másik pedig az, hogy az ilyen nem egy terrorszervezet, hanem végtelenül elkeseredett emberek csoportja, akik a polgári engedetlenség erőszakos formáihoz nyúltak. Ám akármelyik válasz az igaz: egyik esetben sem kéne olyan brutális büntetést a nyakukba sózni, mintha az Iszlám Állam tömeggyilkosairól lenne szó!

Ha a lábtörlőfelgyújtás terrorizmus, akkor a rendőrök bántalmazásával végződő CEU-tüntetések, a Soros-maffia által szervezett egyetemfoglalások, hídlezárások, a Fidesz-székház elleni támadás, Fekete-Győr András rendőrökre dobott füstbombája és a parlamenti pulpitus ellenzéki lezárása is az!

Nyilván nem szabad elbagatellizálni a molotovozást. Ám 117 év fegyházat kiszabni sokgyermekes családapákra, akik már így is hosszú éveket töltöttek előzetes letartóztatásban és házi őrizetben, továbbá tizenhárom éve büntetőeljárás alatt állnak (ami önmagában is büntetés) – súlyos igazságtalanság. Sőt: aljasság. Halkan jelzem: 1963-ban még a véreskezű Kádár is amnesztiát adott az ötvenhatos politikai foglyok többségének!

Úristen! Mi folyik itt? Az ötvenhatos sortüzekre parancsot adó Biszku Béla felfüggesztett börtönt kapott ugyanezen a Fővárosi Törvényszéken! Értik? Fegyvertelen civilek százait gyilkoltatta le komcsi belügyminiszterként, és felfüggesztettel megúszta. Budaházyék egyetlen ember életét sem vették el, mégis 117 évet kaptak. Önök szerint jól van ez így? Szerintem nincs. Ez nem igazságszolgáltatás, hanem taláros bűnözés!

Bizony, igaza volt Budai Gyulának, amikor pár éve azt mondta: a bírák többsége komcsi. És ennyit arról, hogy az ügyészség mennyire „fideszes”.

Miután a magyar jogszolgáltatás sokadjára teljes csődöt mondott, a köztársasági elnök emberségén, bölcsességén múlik, hogy véget vessen ennek az őrületnek. Hamarosan Áder János asztalára kerül Budaházyék kegyelmi kérvénye. Történelmi igazságtétel lenne, ha utolsó döntésével kegyelmet adna nekik.

Hazafias jogászokból álló, a magyarság jogvédelmével 18 éve foglalkozó civil jogvédő szervezetünk, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat az alábbiakban foglalja össze álláspontját a 2022. február 24-én széles kiterjedést nyert, de korábban már évek óta fennálló orosz-ukrán fegyveres konfliktussal, a katonai cselekmények miatti menekülthelyzettel és mindezeknek a Kárpátalján élő őshonos magyar nemzeti közösségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban.

1. Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus és a menekülők helyzetének jogi megítélése

A nemzetközi jog szerint fegyveres erőszak alkalmazása az ENSZ Biztonsági Tanács felhatalmazásával vagy arányos és szükséges módon önvédelem körében lehet jogszerű. Ennek fényében a február 24-én indított orosz katonai művelet Ukrajna ellen – amennyiben az önvédelem körébe egyértelműen nem tartozónak minősül – nemzetközi jogot sért, mivel a háborút államok közötti viták rendezési eszközeként csak a fenti két kivétellel lehet folytatni.

A polgári lakosságot ért célzott támadásokat pedig semmi nem igazolhatja, bár az ilyen sajnálatosan tragikus támadásokkal kapcsolatban számos ellentmondásos hír lát rendszeresen napvilágot, ezért az elhamarkodott ítélkezés nem szerencsés és nem vezet minden esetben a valós tényeknek megfelelő eredményre. A felelősség kérdésétől függetlenül minden kioltott élet veszteség az emberiség számára és együttérzés illet minden érintett üldöztetést, veszteséget szenvedőt.

Ugyanakkor attól sem lehet eltekinteni, hogy Oroszország évek óta számos – a nem kis részben a nyugati államok és Ukrajna miatt meghiúsult – diplomáciai erőfeszítést tett a tárgyalóasztal mellett. Annak érdekében, hogy meggyőzze az ukrán állami vezetőket és az őket – a demokratikus jogállami elvek érvényesülésének csekély szintje ellenére - pénzügyileg, katonailag, politikailag lényegében feltétlenül támogató nyugati államokat, illetve az USA, és a mögötte álló globalista körök világuralmi törekvéseinek szolgálatába állított katonai szövetséget a NATO-t, hogy orosz önvédelmi érdekek miatt elfogadhatatlan Ukrajna NATO csatlakozása, illetve az enélkül is évek óta folytatott felfegyverzése, továbbá a térségben amerikai csapatok állomásoztatása, nukleáris fegyverek telepítése.

Attól sem lehet eltekinteni, hogy a krími és donbasszi régiókban jelentős számban élő, önrendelkezés jogát a 2014-es népszavazásokkal gyakorló oroszok ellen - bár az ott élők saját állampolgárai - az ukrán állam 8. éve sokezernyi halálos áldozatot eredményező fegyveres támadásokat folytat és a létfenntartáshoz szükséges ellátásukat akadályozta. Emlékeztetünk arra, hogy 1998-ban a fegyveres erővel felgyorsított, önrendelkezés jogára hivatkozó koszovói albán függetlenségi küzdelem oldalára állt az USA és az EU tagállamok többsége Szerbiával szemben. Olyan mértékben, hogy hetekig tartó bombázással kényszerítették rá a szerb államot, hogy lényegében feladja Koszovót, amely elvezetett ezen terület 2008-ben kikiáltott és ma már az ENSZ tagállamok közel fele által elismert függetlenségéhez. Ezzel szemben a krími és donbasszi területek önrendelkezési döntéseit ugyanezen nyugati államok nem ismerik el és az ukrán állam területi integritása megsértésének tekintik, csakúgy, mint az itt élők védelme érdekében is fellépő oroszok katonai műveleteit.

Az előzményektől is függetlenül azonban lényeges kiemelni, hogy a fegyveres konfliktus mielőbbi befejeződése és a vitás kérdések diplomáciai eszközökkel való rendezésére irányuló érdemi tárgyalások mielőbbi megkezdése a térségben élő minden nép érdeke, így magyar érdek is, különös tekintettel a Kárpátalján egyre szorongatottabb helyzetben élő, 102 éve történt elcsatolása ellenére kitartó magyarokra is.

Ez különösen azért is magyar érdek, mert meg kell teremteni a szülőföldre való mielőbbi visszatérés feltételeit honfitársaink számára, akik többsége egyébként magyar állampolgársággal rendelkezik, dacára annak, hogy a magyar állampolgárság felvételében őket az ukrán állam évek óta akadályozni törekszik. Fennáll sajnos azonban a veszélye annak és kaptunk is már ilyen jelzést, hogy – csakúgy, mint ahogy a délszláv háborúk idején Délvidéken történt – az elmenekülő magyarok helyét Kárpátalján túli területekről érkező ukránok foglalják el, ez véglegesség esetén elfogadhatatlan és a nemzetközi jogba is ütközik.

Addig is azonban rögzíthető, hogy az Ukrajnát, mint velünk szomszédos országot érintő fegyveres konfliktus miatt otthonaik elhagyására kényszerülő polgári lakosság (túlnyomórészt nők és gyerekek) ma már sajnálatosan több milliós nagyságrendű menekülése az első biztonságos szomszédos államokba, így hazánkba is a nemzetközi és hazai menekültjogi szabályok szerint a menekültekre vonatkozó szabályok alkalmazását indokolja. Éppen ezért helyeselhető, hogy a Kormány és az állami szervek számos civil és egyházi karitatív szervezettel, illetve önzetlen segítséget nyújtó magyarok tízezreivel együtt karöltve megadják a menekültek részére a szükséges mindenoldalú segítséget.

Helyesnek tartjuk azt is, hogy a Kormány nem járul hozzá fegyverek szállításához a konfliktus-zónába hazánkon keresztül és elzárkózik minden olyan felelőtlen törekvéstől, amely hazánkat ebbe a fegyveres konfliktusba sodorná. Ugyanakkor a mostani események miatt különösen felértékelődik hazánk védelmi képességeinek utóbbi években történt, jelentős mértékű és folytatandó fejlesztésének nemzetvédelmi jelentősége. A nyugati államok által generált, Oroszországgal szembeni – több tekintetben is észszerűtlen, Európa számára önsorsrontó jellegű - szankciókkal és különösen a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű energiahordozókkal kapcsolatos hazai döntések terén csak a magyar érdekű megközelítés lehet a helyes, ebben a körben is minden külföldi nyomásgyakorlásnak ellen kell állni.

Csak remélni tudjuk, hogy a magyarok humánus segítségét és vendégszeretetét megtapasztaló ukrán emberek majd hazájukba visszatérve az ottani vezetésre nyomást gyakorolnak annak érdekben, hogy a kárpátaljai magyarok és ruszinok az őket megillető egyéni és közösségi jogaikat megmaradásuk érdekében gyakorolhassák. E körben helyesnek látnánk célzott tájékoztatás megadását részükre, hogy megismerjék a korábban ezer éven át a Magyar Királysághoz tartozott, a trianoni diktátummal 1920-ban elszakított Kárpátalja és az ott élő népek valós történelmét.

Arra ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy a menedékjogra való jogosultság megállapítása és a hazai közbiztonság fenntartása érdekében a keleti határon Ukrajnából belépők ellenőrzése, regisztrálása megkerülhetetlen állami feladat, mint ahogy azok kiszűrése is, akik visszaélni kívánnak a helyzettel.

Sokat elárul az EU szerveit irányító körök mögöttes szándékairól, hogy – az a szolidaritás és felelősség általuk ezerszer hangoztatott elvei ellenére – eddigi ismereteink szerint pénzügyi segítséget nem adtak az érintett közép-európai tagállamoknak, így hazánknak sem a II. világháború óta a legnagyobb európai humanitárius válsághelyzet kezelése érdekében.

E körben kell rámutatni arra, hogy a mostani menekülthullámmal szemben a 2015. évtől kívülről gerjesztett bevándorlási válsághelyzet idején jogsértések sorozatán, a menedékjoggal való tudatos visszaélésen, szervezett bűnözés keretében virágzó embercsempészésen alapuló, hazánkat és egész Európát fenyegető jelenségről volt szó, amellyel szemben a nemzeti önvédelem minden lehetséges eszközét (határkerítés, jogi és élőerős határzár stb.) helyes volt bevetni és jelenleg is az. (Erről szól a 2015. 09.04-i NJSZ közlemény: „Bevándorlási válsághelyzet: a magyaroknak is vannak jogai! Az Európai Unió külső határainak védelmét megvalósító magyar védekezés sokszáz milliárdos költségeinek fedezéséhez sem járult hozzá az EU, ugyanakkor alaptalan jogállami bírálatot annál többet adott.

Ahogy akkor és korábban számos esetben a nemzeti jogvédelem eszközeivel léptünk fel a magyarok jogainak védelmezése érdekében, most is készek vagyunk szakszerű jogi segítséget kívánunk adni együttműködő ügyvédjeink útján azon kárpátaljai magyar honfitársainknak, akik a háború vagy az ukrán állam kényszersorozása elől hazánkba menekültek és ezért – szemben a déli határaink felől agresszíven behatolni törekvő, szinte kivétel nélkül katonakorú férfiakból álló afrikai-ázsiai gazdasági bevándorlókkal - jogi értelemben valódi menekültnek minősülnek.  Várjuk a jogvédelemre szorulók jelentkezését (njsz@nemzetijogvedo.hu, 30/549-4167) és olyan ügyvéd kollégákét is, akik hajlandóak ebben a munkában részt venni.

Tevékenységünkhöz számítunk magánszemélyek és vállalkozók erkölcsi és pénzügyi támogatására (NJSZ bankszámlaszám: 11600006-00000000-29912821), mivel széles hatókörű nemzeti jogvédő munkát csak ilyen forrásbevonással tudunk végezni.

A fegyveres konfliktus kitörése után szinte azonnal - másokkal együtt - pénzügyi támogatást adtunk élelmiszer- és ruha segélyszállítmány civil segítséggel történt gyors eljuttatásához Kárpátaljára a mezőkaszonyi magyar közösségnek.

A „Minden magyar felelős minden magyarért!” elv jegyében hasonló cselekvésre ösztönzünk minden jószándékú magyart polgárt és civil szervezetet, kiemelve, hogy ebben a nehéz helyzetben különösen nem szabad magára hagynunk a szülőföldjén maradó, életüket és személyes biztonságukat kockára tevő kárpátaljai testvéreinket, akiknek sok erőt és kitartást kívánunk ezúton is.

2. A fegyveres konfliktus és a kárpátaljai magyarok helyzete

A jelenlegi ukrán állam területének nagy részét más államok egykori, népek közötti történelmi konfliktusok sorozatával korábban érintett területeiből – közte a korábban a Magyar Királysághoz tartozott Kárpátaljából – alakították ki a XX. században a minden népet megillető önrendelkezési jog figyelmen kívül hagyásával. Ennek köszönhetően a mai formájában 1991-ben létrejött Ukrajna egy többnemzetiségű állam lett, népességének 30 %-a (11,5 millió ember) nem ukrán nemzetiségű. Ennek ellenére az ott élő nemzetiségek (különösen több mint 8 millió orosz, lengyelek, magyarok, románok, bolgárok, örmények stb.) számára nemhogy az önállóvá válást vagy más államhoz való tartozás jogának meghatározását is jelentő külső önrendelkezést nem biztosította, de a föderális megoldást sem választották, illetve a nemzeti közösségként való megmaradást szavatoló valódi önigazgatás lehetőségét biztosító területi autonómia sem érvényesült.

Sőt különösen a nyugat-barát kormányok idején, de leginkább 2014 óta egyre kiszolgáltatottabb, jogfosztottabb helyzetbe kerültek az Ukrajnában élő nemzetiségek, köztük a legalább 150 ezres lélekszámú magyarság Kárpátalján.

A 2014-es Euromajdan puccsot követően egy olyan korrupt, etno-nacionalista önkényuralmi rendszer épült ki Ukrajnában, amely leginkább az oroszokat ellenségnek tekinti és amely állami programmá tette az ukránosítást. Ennek, a nemzeti kisebbségeket egyre jobban elnyomó politikának elszenvedői az erre semmilyen okot nem adó kárpátaljai magyarok is. Ezzel együtt ezt a - demokratikusnak nem igazán tekinthető - államot azonban az USA és szövetségesei, illetve az EU feltétel nélkül támogatandó partnernek tekintik, szemben hazánkkal, amely évek óta állandó, alaptalan és álcázott jogállami bírálatuk kereszttüzében áll.

Különösen visszás, hogy napokkal az EU-val 2017-ben kötött társulási megállapodás aláírása után fogadott el Ukrajna egy olyan oktatási törvényt, amely az 5. osztály után lényegében kizárta az anyanyelven való tanulás lehetőségét a nemzeti kisebbségek számára. Az ezt követő, szintén ukránosító célokat szolgáló nyelvtörvény, majd a folyamatosan erősödő, gyarapodó magyarellenes támadások (pl. a legnagyobb magyar szervezet, a KMKSZ székháza elleni robbantásos támadás) sem váltottak ki érdemi tiltakozásokat vagy intézkedéseket az EU részéről, annak ellenére, hogy a társulási megállapodásban Ukrajna vállalta a nemzetközi jog és az európai gyakorlatok szerint nemzeti kisebbségi jogok garantálását.

Nemzeti jogvédőként mi is szereztünk rossz tapasztalatokat e téren. 2017 őszén a Nemzeti Jogvédő Szolgálat kárpátaljai magyarság jogi helyzetét kivizsgáló, jogvédő monitorozó körútját az ukrán állam kitiltásokkal (dr. Morvai Krisztina akkori független EP képviselő és dr. Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető beutazását tagadták meg egy 2014-ben politikai okból öt évre elrendelt, határon közölt kitiltás miatt) és nemzetbiztonsági megfélemlítéssel törekedett megakadályozni sikertelenül. Az ezt követően a budapesti ukrán követség előtt a jogtipró ukrán oktatási törvény és a kárpátaljai magyarok jogfosztottsága elleni tüntetésnek pedig a betiltását követelte az ukrán külügyminiszter, szintén eredménytelenül.

A magyar kormány helyesen lépett fel mindezen lépések ellen és blokkolta-blokkolja emiatt Ukrajna és a NATO közötti kapcsolatok bővítését a megszorító törvények visszavonásáig, azonban erre az ukrán állam nem volt hajlandó. Más kérdés, hogy Ukrajna már ekkoriban is együttműködött a nyugati katonai szövetséggel, fegyverszállítmányokat kapott az Egyesült Államoktól, nyugati kiképzők és katonai tanácsadók is működtek-működnek az országban.

A magyarságot ért jogfosztások ellenére az Alaptörvény D. cikkében rögzített kötelezettségének megfelelően a magyar állam hosszú évek óta stratégiai egészségügyi és oktatásügyi fejlesztéseket hajt végre – az ukrán állam helyett - a Kárpátalján élők életfeltételeinek javítása érdekében jelentős hazai forrásokból, amelyeket Ukrajna azzal „hálált meg”, hogy kitiltotta az ezzel foglalkozó magyar kormánybiztost.

Mindezek a körülmények rendkívül negatív hatással voltak a kárpátaljai magyarokra, de ennek dacára létszámuk nem csökkent számottevően. Ezt az állapotot súlyosbította a háború, amelyben – ahogy 2014-ben is - sorkatonaként kötelezi az ukrán kormány a magyar állampolgársággal is rendelkező magyar férfiakat is az oroszokkal szembeni háborúban való részvételre.

Ehelyütt kell megemlékezni arról, hogy Kárpátalja egy része 1938-ban az I. bécsi döntés révén, majd a nagyobb része – éppen 83 éve - 1939. március 15-18. közötti hadműveletek révén visszatért a Magyar Királysághoz. A többségében – az ukránok által önálló nemzetiségnek máig el nem ismert - ruszinok és magyarok által lakott csodás, hegyekben, erdőkben és vizekben gazdag területet az 1947-es párizsi békediktátum a Szovjetunióhoz csatolta, majd a terület a Szovjetunió szétesése után az egyik békediktátum szerződő feleként sem szereplő frissen megalakult Ukrajnához került.

Ukrajnának tiszteletben kell tartania és végre kell hajtania a területén élő őshonos nemzeti közösségek egyéni és közösségi jogait garantáló kötelező európai normákat, amelyeket nemcsak a jogtipró oktatási és nyelvtörvénnyel, hanem a nemzetiségek, köztük a kárpátaljai magyarok szisztematikus és beolvasztási célzatú elnyomásával is megszeg. Addig nem lehet tagja az EU-nak és a civilizált európai nemzetek közösségének, amíg nem biztosítja a területén élő minden nemzeti közösség, így a kárpátaljai magyarok önrendelkezését.

Indokolt megoldási lehetőségként emlékeztetni az 1991-es kárpátaljai népszavazásra, amely Kárpátalja, ezen belül Bereg-vidéken élő magyar közösség számára széleskörű területi autonómiát javasolt bevezetni. Ebből még annyi sem valósult meg, hogy a választásokon önálló választási körzet legyen.

De a nemzetközi jog lehetővé tenné azt is, hogy az Ukrajna legszegényebb régiójának számító Kárpátalján elnyomottan és másodrangú állampolgárként élő magyar és ruszin polgárok egyébként - ENSZ felügyelet melletti, természetesen ukránok részvételével is zajló népszavazáson- akár arról is dönthessenek, hogy milyen keretek között kívánnak élni.

Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kívánatos mielőbbi befejezése kapcsán csak olyan megoldás fogadható el magyar szempontból, amely megfelelő garanciákkal biztosítja az Ukrajna területén kisebbségben élő minden nemzeti közösség számára az önrendelkezést.

A mai nemzeti ünnepen az emelkedett emlékezés mellett különösen fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a nemzeti függetlenségünk és honfitársaink megvédése – éljenek bárhol - mindig komoly erőfeszítésekbe került, de a szabadság-szerető magyar nemzet számára nincs is más választás. Erőt kell merítenünk bátor elődeink iránymutató példájából.

Lényeges most a felelős országvezetés nemzeti függetlenséget védeni kívánó és békét megőrizni akaró erőfeszítéseinek össznemzeti támogatása – indokolt esetben a jobbító szándékú kritika jogát gyakorolva - politikai beállítottságtól függetlenül, mivel a kormányzat az eddigiekben már bizonyította, hogy eltökélt szándéka, terve, cselekvőképessége, társadalmi támogatottsága és eszközei vannak a nemzet megvédésére.

Ebben, a magyarság számára sorsdöntő, kihívásokkal teli időszakban erőt, s hitet erősítő, emelkedett ünneplést kívánunk nemzeti ünnepünkön a határon inneni és túli minden jóakaratú magyar testvérünknek, kérve különösen kárpátaljai honfitársaink sorsának jobbra fordulását, Isten áldását és segítségét közös nemzetvédő küzdelmeinkhez.

Isten óvja és vezesse Magyarországot! Nem engedünk a magyarok jogaiból!

Budapest, 2022. március 15.

Honfitársi üdvözlettel:

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) nevében

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető

2014 óta egyre kiszolgáltatottabb helyzetben vannak az őshonos  magyarok Kárpátalján – mondta a Pesti Tv Pesti Riporter című műsorában dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő  Szolgálat ügyvezetője. Jelezte: a Nemzeti Jogvédő Szolgálat kész jogsegélyt adni a hazánkba menekülni kényszerülő kárpátaljai magyaroknak, akik  a déli határaink felől agresszíven betörő afrikai-ázsiai gazdasági bevándorlókkal szemben jogi értelemben valódi  menekültnek minősülnek.  Szólt arról is, hogy a háború kitörése után a nemzeti jogvédők élelmiszer- és ruha segélyszállítmány eljuttatását támogatták Kárpátaljára a mezőkaszonyi magyar közösségnek. Szerint a Maidan-i puccsot követően egy etno-nacionalista önkényuralmi rendszer épült ki Ukrajnában, amely leginkább az oroszokat– és ennek oltárán a magyarokat is– ellenségnek tekinti. Felidézte, a nyelvtörvények és a nemzetiségi oktatási lehetőségek beszűkülése is negatív hatással voltak a kárpátaljai magyarokra. Ezt az állapotot súlyosbította a háború, amelyben sorkatonaként kötelezi az ukrán kormány a magyar állampolgársággal is rendelkező férfiakat az oroszokkal.

A beszélgetés második részében dr. Gaudi-Nagy Tamás összefoglalta a 14. évében járó Hunnia koncepciós terrorista-per Budaházy György és 16 társai elleni, gyurcsányi időszakban kreált koholt  bizonyítékokra alapozott vádja alapján lezajlott megismételt eljárásának fejleményeit, amelynek során a vádban foglaltak megdőltek. Szerinte a március 16-án 8.30-kor kihirdetendő újabb első fokú ítélet a szakmai szabályai szerint csak a felmentés lehet. További részletek: