Martonyihoz hasonlóan Hende is elárulta Kárpátalját - neki vajon mi lesz a jutalma?
2014, április 27 – 10:23
(Kuruc.info)
A hirtelen előállt történelmi helyzet kapcsán, mely a Krím Oroszországhoz való csatolása mellett Kárpátalja az Anyaországhoz történő visszatérésének, de alsó hangon is a kárpátaljai magyar és ruszin őshonos nemzeti közösség önrendelkezésének kivívását eredményezheti, Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő írásbeli kérdéseket intézett Hende Csaba honvédelmi miniszterhez a március 28-án Kárpátaljáért tartott tüntetésen átadott petíció honvédelmi vonatkozású részei tekintetében. (A Martonyihoz intézett kérdésekre adott hazaáruló válaszokat ebben a cikkünkben elemeztük.)
 Tábori rabbinátus legalább már van |
Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Honvédségnek szükség esetén védelmet kell adni a Kárpátalján élő 150 ezer magyar honfitársunknak, aki közül minden harmadik ember, közel 50 ezer fő már magyar állampolgár és ezáltal uniós állampolgár is? - kérdezte (K/14031) a Jobbik-frakció nemzeti jogvédője, melyre minden tisztességes magyar egyetértő választ adna, hiszen ezen kötelezettségünk az Alaptörvényből is világosan levezethető.
Nem nézhetjük tovább tétlenül és szótlanul, hogy a történelem által felkínált újabb esélyt szalasszon el nemzetünk az igazságtalan és önrendelkezési jogot sárba tipró trianoni diktátum által szabott keretek szétzúzására - fogalmazott Gaudi.
Az önrendelkezési jog megilleti a kárpátaljai magyar és ruszin közösséget is
És valóban: a nemzetközi jogi egyezmények által is garantált önrendelkezési jog megilleti a 150 ezres kárpátaljai magyar közösséget és az ott élő közel egymillió ruszint. Ez eddig is így volt, sőt 1991-ben ezt Kárpátalján népszavazás erősítette meg, de azt az ukrán állam elszabotálta. Ukrajna szervezett háttérhatalmak által történt meghódítása, illetve ezzel párhuzamosan a Krím félsziget orosz közösségének legitim népszavazással történő visszatérése Oroszországhoz megkerülhetetlen kötelezettséget ró a magyar kormányzatra, hogy védhatalomként követelje a kárpátaljai magyarság biztonságának akár nemzetközi és magyar haderőkkel történő szavatolását, illetve annak biztosítását számukra, hogy mielőbb tisztességes népszavazáson dönthessenek Magyarországhoz való visszatérésről - akár a velünk hagyományosan baráti viszonyban levő ruszin néppel együtt. Addig is számukra biztosítani kell a teljes körű területi autonómiát összhangban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1832/2011 sz. határozatával, amely ezt tagállami kötelezettséggé teszi.
Hende szerint minden rendben
A miniszteri válaszban a valóságtól némileg elrugaszkodva (lám-lám, az elszakított magyarok jogainak csorbítását következmények nélkül lehet tagadni - a szerk.) az "eltelt idő eseményeire és a visszajelzésekre" hivatkozva a magyar kormány képviselője mindent rendben talált az ukrajnai vezetés politikájában. "A kisebbségek jogainak biztosítása Ukrajnában kiemelt jelentőségű..." olvasható az euroatlanti érdekeket bábként kiszolgáló magyar kormány egyik felelősnek mondott miniszterétől.
Arra a kérdésre, mely szerint Magyarországnak minden síkon ki kell állnia az Ukrajna területén jogfosztottságban élő népcsoportok önrendelkezési joga mellett, az érintett államokkal pedig közösen kell fellépnie széleskörű és adott esetben összehangolt diplomáciai, stratégiai és taktikai lépésekkel az önrendelkezési törekvések közös sikere elérése érdekében (a teljes kérdés és annak kifejtése ide kattintva elérhető), Hende egész röviden válaszolt.
A válasza szerint Magyarország eddig is mindent megtett az elszakított területek magyarságának védelme és az őket megillető jogok érvényesülése érdekében. A teljesség igénye nélkül Dunaszerdahelyen, Nyitrán, Temerinben vagy akár Székelyföldön erre azért kinyílnának a bicskák, hiszen ha valakik, akkor a megszállt területeken élő magyar közösségek a mindennapjaik során lépten-nyomon szembesülnek a jogfosztottsággal, illetve a mindenkori magyar kormányok részéről a cserbenhagyottsággal is.
13 országban közel 700 magyar katona szolgál
Azt is megkérdezte a nemzeti jogvédő képviselő, hogy jelenleg hány magyar katona szolgál külföldön, hol és milyen feltételekkel, és mennyi időt venne igénybe hazahozataluk és hadrendbe állításuk? A válasz (ide kattintva elérhető) szerint 13 (!) országban szolgál közel 700 magyar katona, akik alapvetően harci feladatokat látnak el és hazahozataluk után azonnal bevethetőek. Arról azonban hallgat a tárca, hogy mennyi időbe telne a legértékesebb harcértékű, harci tapasztalatú magyar erők itthoni vagy akár kárpátaljai bevetése. Márpedig a kérdés lényege erre irányult. Itt is tehát zajlik a mellébeszélés, mint ahogy azt megszoktuk a kormánytól.
 Hendén olyan természetesen áll a katonaruha |
Hogy a Magyar Honvédségnek vannak-e tervei a kárpátaljai magyarság megvédésére vonatkozóan, illetve milyen lépéseket terveznek, ha tömeges fizikai atrocitás, erőszak éri a Kárpátalján élő magyarokat? Tervezik-e ebben az esetben a Magyar Honvédség bevetését, illetve az ENSZ Biztonsági Tanácshoz való fordulást, és nemzetközi békefenntartó erők részvételének kezdeményezését, amelyben a Magyar Honvédség alakulatai is részt vennének a Kárpátalja területére történő bevonulással, hogy megelőzzék illetve megszüntessék a magyar és ruszin közösség tagjai elleni erőszakos cselekményeket? - tette fel kérdéseit Gaudi minden nemzetben gondolkodó magyar nevében. Hogy Hende Csaba az Operatív Törzs létrehozásáról szóló válasza alkalmas-e bármely felelősségteljesen gondolkodó és érző magyar megnyugtatására, azt csak sejteni véljük. Azt viszont tudjuk, hogy a Honvédelmi Minisztérium élén egy Martonyi Jánoshoz hasonlóan teljesen alkalmatlan személy diszponált az elmúlt négy évben, aki nemrég ráadásul diadalittasan jelentette be, hogy - Szlovénia után - már Horvátország légterét is mi védjük, utóbb kiderült a miniszter "tévedett". Neki köszönhető, hogy jelenleg egy harci helikoptere sincs a honvédségnek.
Martonyit, mint tudjuk, a Mol igazgatóságába ejtőernyőzték, vajon Hende Csaba mire számíthat hazaárulása jutalmaként?
