Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság jegyzőkönyv - 2010. május 25., kedd, 12 óra

A jegyzőkönyv a Btk módosításhoz benyújtott jobbikos módosító javaslatok alkotmányügyi bizottsági vitáját tartalmazza:

EMBCB-3/2010.
(EMBCB-3/2010-2014.)

Jegyzőkönyv

az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának
2010. május 25-én, kedden, 12 órakor
az Országház főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
 
Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat    2
Az ülés résztvevői    4
A bizottság részéről    4
Megjelent    4
Helyettesítési megbízást adott    4
Meghívottak részéről    5
Hozzászólók    5
Megjelentek    5
Elnöki bevezető    6
A napirend elfogadása    6
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/29. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)    6
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/25. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)    6
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/23. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)    9

 
Napirendi javaslat

1.    A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/29. szám)
    (Dr. Orbán Viktor (Fidesz), dr. Semjén Zsolt (KDNP), dr. Kövér László, Németh Zsolt és Kósa Lajos (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
    (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

2.    A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/25. szám)
    (Lázár János, Kósa Lajos, dr. Balsai István (Fidesz) és dr. Rubovszky György (KDNP) képviselők önálló indítványa)
    (Módosító javaslatok megvitatása)

3.    A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/23. szám)
    (Dr. Semjén Zsolt és Szászfalvi László (KDNP) képviselők önálló indítványa)
    (Módosító javaslatok megvitatása)

4.    A 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/38. szám, új/átdolgozott változat a T/33. szám helyett)
    (Balog Zoltán (Fidesz), dr. Semjén Zsolt és Szászfalvi László (KDNP) képviselők önálló indítványa)
    (Módosító javaslatok megvitatása)

5.    Egyebek

 
Az ülés résztvevői
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl:      Dr. Lukács Tamás elnök (KDNP)
     Dr. Gulyás Gergely alelnök (Fidesz)
     Szabó Tímea alelnök (LMP)
     Berényi László (Fidesz)
     Csöbör Katalin (Fidesz)
     Demeter Zoltán (Fidesz)
     Ékes Ilona (Fidesz)
     Farkas Flórián (Fidesz)
     Gajda Róbert (Fidesz)
     Kővári János (Fidesz)
     Varga László (KDNP)
     Baracskai József (MSZP)
     Nyakó István (MSZP)
     Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik)
     Kulcsár Gergely (Jobbik)
     Mirkóczki Ádám (Jobbik)




Helyettesítési megbízást adott
Harrach Péter (KDNP) dr. Lukács Tamásnak (KDNP)   
Balog Zoltán (Fidesz) Berényi Lászlónak (Fidesz)   




 
Meghívottak részéről
Hozzászólók



Megjelentek





 
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 5 perc)

Elnöki bevezető
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó napot kívánok. A bizottsági ülést megkezdjük. Gondolom, hogy többen nem ebédeltek és feltették azt a kérdést, hogy befejezzük a plenáris ülés kezdetéig, 1 óráig a bizottsági ülést. A válaszom az, hogy rajtam nem múlik. Ha mindenkinek ez a szándéka, akkor lehetséges. Én megpróbálom az ülést úgy vezetni.
Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. Arra kérek mindenkit, hogy ha helyettesít valakit, akkor azt szíveskedjék leadminisztrálni. Én Harrach Pétert helyettesítem, Balog Zoltánt pedig Berényi László helyettesíti, tehát ketten fogunk két kézzel szavazni.
A napirend elfogadása
A kiküldött napirendi javaslatban szereplő utolsó napirendi pont, a 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása okafogyottá vált azáltal, hogy módosító indítvány nem érkezett a törvényjavaslathoz, és ezáltal is már időt takarítottunk meg.
Ki ért egyet a kiküldött napirendi javaslattal? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság a mai ülés napirendjét egyhangúlag elfogadta.
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/29. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
1. napirendi pontunk a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása. Egy módosító javaslat érkezett. Ki kíván hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Aki részletesebben is meg akar ismerkedni a módosító indítvánnyal, az a kiegészítő ajánlás 1. pontjában találja meg azt. Az előterjesztők nem támogatják. Ki támogatja a módosító indítványt? (3) Ki nem támogatja? (13) Ki tartózkodott? (2) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/25. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
Következő napirendi pontunk a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása. Összesen kilenc módosító indítvány érkezett a T/25. számú törvényjavaslathoz, amelyet képviselőtársaim megkaptak.
Az ajánlás 1. és 2. pontja összefügg egymással, ezeket együtt tárgyaljuk. A módosító javaslatok benyújtója Gaudi-Nagy Tamás. Kívánja-e indokolni a javaslatait?

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a lehetőséget. Tennék egy kísérletet, hátha meg tudom győzni a Fidesz-KDNP formáljog értelmében még nem kormánypárti, de mégis többséget arról, hogy az ajánlás 1., 2., 4., 6. és 9. pontjaiban foglaltakat fogadják el.
Az ajánlás 1. pontjában szereplő módosító javaslat egy nagyon lényeges dologra utal. A középmértékes büntetéskiszabási rendszert mi alapvetően helyesnek és jónak tartjuk, a Jobbik-frakció ezt támogatja, mert ez egy jó gyakorlathoz való visszatérés, de nézzük meg, hogy ez mit jelent a gyakorlatban. Vegyünk egy egyszerű esetet. Ha egy tüntetésen egy forrófejű tüntető társának a megvédése érdekében odalép az ütést mérni kívánó rendőr elé és utóbb a testével is akadályozza a rendőrt, akkor ő hivatalos személy elleni erőszak miatt elítélhető lesz. Ennek a bűncselekménynek az alapesete egytől három évig terjedő szabadságvesztés. Ha a középmértékes büntetés kiszabását kell alkalmazni, akkor mérlegelés nélkül már másfél évtől indul a licit, s két év fölött pedig már nem lehet felfüggeszteni a szabadságvesztés büntetést.
Mondok egy másik esetet, ami sajnos nagyon sok volt az utóbbi napok híreiben. Ha egy intézkedő rendőrjárőr kimegy egy kisfaluba - mondjuk Borsod megyében -, hogy egy körözött személyt előállítson, tartozzon is az bármilyen nemzeti kisebbséghez, és akkor ennek a személynek a védelmében fellépnek a szomszéd lakosok úgy, hogy kapával, kaszával, szamuráj karddal támadnak a rendőrökre, az ő esetükben a csoportos alakzat megállapítható - de az előző példában is meg lehet majd állapítani a csoportosságot, amikor több tüntető próbálja megvédeni a társukat, akit a rendőrök elő kívánnak állítani, noha nem lenne jogalapjuk rá -, és akkor már öt évig terjedő szabadságvesztés is kiróható. Öt év esetében pedig a két és fél évből kell kiindulni, ami azt jelenti, hogy indulásból letöltendő börtönbüntetéssel kell szembesülnie egy forrófejű tüntetőnek, csakúgy, mint a nagyon durva, a társadalomra nézve kirívóan veszélyes cselekményt elkövető csoportnak, akik a körzött személy előállítását végző rendőrjárőr munkáját akadályozni kívánják.
A javaslatomban amellett törnék lándzsát, hogy a középmértékes büntetéskiszabási szabályok alól kivételt kellene tennie a jogalkotónak, mégpedig a legkomolyabb körben, a politikai szabadságjogok gyakorlásával összefüggésben elkövetett cselekmények esetében. Ezekre egy speciális védelemnek kellene kiterjednie, azaz itt a középmértékes büntetéskiszabás ne legyen kötelező. Itt is ugyanúgy lehessen alkalmazni a Btk. büntetéskiszabási szabályait, de ne kerüljön egy mérce alá egy forrófejű tüntető vagy egy olyan tag, aki a gárdistaruhához hasonló öltözetben a gátakon menti a cigánysor épületeit, utána tisztelegve, egy ütemben végigmegy a trianoni emlékmű előtt és ott fejet hajt. Az ő esetében - ha többen vannak - felmerül az egyesülési joggal való visszaélés, ha szigorúan és alaptalanul jár el a hatóság, mert szerintünk a gárdaítélet justizmord volt és ezért a strasbourgi bírósághoz fordulunk. A jelenlegi hatályos szabályok szerint egy preferált státuszt kellene adni az egyesülési jog, a véleménynyilvánítási szabadság, a gyülekezési jog és minden más politikai szabadságjog gyakorolói számára. Nem lenne szabad őket egy kalap alá venni, mert így kriminalizálódnak, s így azon az úton folytatódna a jogalkotás, amit Draskovics Tiborék kezdtek meg, illetve tetőztek be a lex tojással, a lex gárda-jogszabályokkal meg a passzív engedetlenségi szabálysértéssel. Tehát kriminalizálták a politikai szabadságjogok gyakorlását. Véleményem szerint ez nagyon veszélyes út, ezért mondtam el ezeket az érveimet az 1. ajánláshoz.
A 2. ajánlás lényegében ugyanez, csak egy kiegészítő variánssal.
Különösen fontos az ajánlás 4. pontjában lévő módosítás. A közfeladatot ellátó személyek egyes csoportjai tekintetében a jogalkotás elé egy olyan javaslat került, hogy a Btk. 230. §-ában - a jelenlegi előterjesztés szerint - a pedagógusok vagy nevelő-oktató munkát végző alkalmazottak sérelmére elkövetett erőszakos cselekmény alapesetben egytől öt évig, minősített esetben kettőtől nyolc évig, sőt a legsúlyosabb esetben öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ehhez kapcsolódik Gyenes Géza és Vágó Sebestyén jobbikos képviselőtársaink indítványa, amely abból indul ki, hogy jelenleg az elszaporodottságában, a társadalomra veszélyességében nemcsak pedagógusokkal, hanem mentősökkel, aztán sok esetben szociális alkalmazottakkal vagy gyermekvédelmi feladatot ellátó dolgozókkal szemben is nagyon brutális és megengedhetetlen módon lépnek fel a társadalom egyes csoportjaihoz tartozó személyek. Itt ezt a kiemelést nagyon határozottan javasolnánk megtenni, s nemcsak azért, mert a Jobbik programja ezt nagy hangsúllyal megjelenítette, hanem azért is, mert a nemzeti együttműködés programja is a szellemiségét tekintve egy közrendvédelmi szigorítást tartalmaz. Ez alapján én nem látom semmi okát annak, hogy a mentősök, az orvosok, a szociális gondozók, a gyermekvédelmisek miért lennének kevésbé védendők, mint a többiek.
Végül, de nem utolsósorban a 6. és 9. ajánlási pontokban tartalmilag tulajdonképpen megegyező javaslatot nyújtottunk be Schiffer András képviselőtársammal együtt, egymásról nem tudva, de nyilván azon közös szakmai álláspont alapján, hogy a Btk. 269/C. §-nak a bármilyen módon való kiegészítése, módosítgatása sem teszi alkotmányossá azt, hogy egyes történelmi tények, egyes történelmi események értékelését, ne adj’ isten tagadását, kétségbe vonását vagy jelentéktelen színben való feltüntetését bűntettként kezeljük, mert ez alkotmányellenes. Ezt nem orvosolja azt sem, ha - egyébként nagyon helyes módon - nemcsak a holokauszt volt egy nagyon drámai esemény az emberiség történelmében, hanem a kommunista rendszerek által elkövetett bűnök is. 110 millió emberrel a bolsevik népuralom vezet a népirtások számában, de lehetne említeni a holodomort, az ukrán népirtást és még sok más, például az örmény népirtást, vagy a hungarocídiumot, a magyarság terhére elkövetett népirtásokat, mint például Tito partizánjainak a vérengzését vagy a Maniu gárdisták vérengzését Erdélyben. Ezek mind-mind védendőek lehetnének. Ez mindenesetre egy tévút, éppen ezért az indokolásban részletesen kifejtettem, hogy ebben nemcsak a Jobbik- és az LMP-frakció mutat szakmai egyezést, hanem az összes mértékadó jogvédő szervezet is. A múltkori ülésünkön meghallgattuk a Társaság a Szabadságjogokért és a Helsinki Bizottság képviselőit, akik nagyon komoly szakmai álláspontot képviselnek ebben az ügyben, s ők is egybehangzóan azt mondták, hogy ez semmiképpen nem fér össze a véleménynyilvánítási szabadság alkotmányban védett, a 64. § (3) bekezdésében szabályozott tényállásával.
S még egy nagyon fontos érv: az ezen rendelkezés fenntartása kapcsán elmondott két érv - ami az előterjesztők részéről elhangzik - közül egyik sem komoly jogi érv. Az egyik az, hogy „megígértük a kampányban”, ez semmiképpen nem tekinthető komoly szakmai érvnek, a másik meg az, hogy ha már van ez a rendelkezés, akkor inkább egészítsük ki. A jogalkotó azt is megteheti, hogy hatályon kívül helyezi. Nagyon sok esetben megtörtént már, hogy alkotmányellenes rendelkezéseket hatályon kívül helyezett a jogalkotó. Miért kell belemenni egy ilyen alkotmányos pofonba; elnézést a kifejezésért. Mindannyian tudjuk, sőt Gulyás Gergely képviselőtársunk a múltkor nagyon korrekten elmondta, hogy az ő magánvéleménye, szakmai véleménye szerint sem nagyon fér bele az alkotmányosság keretei közé ez a rendelkezés, de egyfajta kormányzati ígéret végrehajtásaként mégis meg kell ezt valósítani. S még egy érv, hogy Sólyom László aláírta a 269/C. eredeti változatát. No de Sólyom László nem az Alkotmánybíróság! Sólyom László köztársasági elnökként éppen akkor úgy döntött, szembe menve a saját korábbi három döntésével, amikor a ilyen típusú véleménynyilvánítási szabadságot korlátozó klauzulákat Alkotmánybíróság elé vitte, és akkor minden egyes esetben alkotmányellenesnek is nyilvánították ezeket a korlátozásokat. A 16/2000-es alkotmánybírósági határozat, amelyre az előterjesztő indokolása hivatkozik, pedig már meghaladásra került a Bajnai kontra Magyarország strasbourgi esettel. Igazából tehát nem maradt szakmai érv, ami ennek a rendelkezésnek a hatályban tartását, kiegészítését vagy módosítását indokolná.
Végül még egy záró gondolat: Schiffer András képviselőtársunk plenáris ülésen elmondott mondataira hívnám fel a figyelmet. Ő elmondta, hogy a dédnagyapja auschwitzi áldozat volt, a nagyapja ÁVH-s kínzókamrákban lelte halálát, ő tehát mindkét bűn által érintett, de ő maga is azt az álláspontot képviseli, hogy ne tegye azt a jogalkotó, hogy ezeket a cselekményeket a véleménynyilvánítási szabadság korlátozása árán próbálja védeni. Ezek épp elég bűnös dolgok voltak, s az erről való szabad vita és a tudományos munka szabadsága olyan érték, ami sokkal nagyobb annál, mintsem hogy büntetgessünk olyanokat, akik pró és kontra véleményt formálnak meg ebben az ügyben. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Más észrevétel, hozzászólás van-e az egyes pontokhoz vagy az egészhez? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ebben az esetben szavazni fogunk.
A sillabusz 1. és 2. pontja az előterjesztő szerint is összefügg egymással, ezért ezekről egyben szavazunk. Ki támogatja az előterjesztést? (3) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (14) A javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Az ajánlás 3. pontjában Szijjártó Péter javaslata található. Ki támogatja? (17) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (3) A bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 4. pontjában Gyenes Géza előterjesztése található, amelyik lényegében ugyanarra vonatkozik, mint amiről az előbb szavaztunk. Ki támogatja? (3) Ki nem támogatja? (2) Ki tartózkodott? (13) A javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrnak adom meg a szót.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a lehetőséget. Az előző kérdésfeltevés kapcsán elnök úr nem volt elég pontos, mert úgy terjesztette elő a 4. számú javaslatot - nem mintha ezen múlt volna a szavazás, pillanatnyi illúzióm sincs -, hogy ez lényegében megegezik az ajánlás 3. pontjában írtakkal. Vagy valami ilyesmi hangzott el.

ELNÖK: Vagy hasonló. A magyar nyelv nagyon szép. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Hasonlót mondott, elnök úr?) Igen. A magyar nyelv nagyon szép, a képviselő urak írni-olvasni tudó magyar állampolgárok, és feltehetően elolvasták az előterjesztést, mielőtt szavaztak róla. Köszönöm szépen az észrevételt.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Egy szélesebb személyi körről szól. Vagyunk elég kevesen ahhoz, hogy ne legyen erős az akaratérvényesítési lehetőségünk, mégis úgy gondoljuk, hozzátartozott volna a fair eljáráshoz, ha elnök úr ismerteti, hogy nem mond semmit róla, vagy azt mondja, hogy Gyenes Gézáék előterjesztése hasonló, de bővebb személyi kört tartalmaz.

ELNÖK: Az a képviselő, aki elolvasta, ezt a logikai műveletet meg tudta tenni. Köszönöm szépen.
Az 5. pontban Fülöp István előterjesztése található. Ki támogatja? (15) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (3) A bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A 6. pontban Gaudi-Nagy Tamás előterjesztése található. Ki támogatja? (4) Ki nem támogatja? (14) Ki tartózkodott? (0) A javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Az ajánlás 7. pontjában Bárándy Gergely módosító javaslata található. Ki támogatja? (2) Ki nem támogatja? (16) Ki tartózkodott? (0) A javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Az ajánlás 8. pontjában Répássy Róbert módosító javaslata található. Ki támogatja? (12) Ki nem támogatja? (6) Ki tartózkodott? (0) A bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 9. pontjában Schiffer András módosító javaslata található. Ki támogatja? (4) Ki nem támogatja? (14) Ki tartózkodott? (0) A javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/23. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
3. napirendi pontunk a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása. Egy módosító indítvány érkezett, amit én jegyzek. A történet arról szól, hogy költségvetési év közben egy ilyen módosítás csak zavart kelt, ha így kell bevezetni. A törvényhozói szándék is az, hogy ezt a kérdést rendezze, márpedig a költségvetési évben nincs akadálya annak, hogy január 1-jétől visszamenő hatállyal legyen rendezve. Így egységes a költségvetési év. Többségében költségvetési intézményeket érint, ennek következtében ezt korrekten így lehet kezelni. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Ki támogatja a módosító indítványt? (16) Ki nem támogatja? (0) Ki tartózkodott? (3) A bizottság támogatja a javaslatot.
Most jön az, hogy mind a három dologban meg kell választanunk az előterjesztőt. (Dr. Arczt Ilona: Nem kell, hanem azt kell írni, hogy az előterjesztő nincs jelen.) Köszönöm szépen.
Azt ígértem, hogy a plenáris ülésig befejezzük az ülést és még egy gyors ebédre is lehetőség lesz. Köszönöm a jelenlétet és a fegyelmezett munkát. Parancsolj!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Az álláspont előterjesztésekor van lehetőségünk a kisebbségi álláspontot elmondani?

ELNÖK: Nincs.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Persze, mert már a részletes vitánál vagyunk.

ELNÖK: Köszönöm a megjelenést, az ülést bezárom.

(Az ülés befejezésének időpontja: 17 óra 20 perc)



    Dr. Lukács Tamás
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Soós Ferenc