1. rész - Kizsákmányolt magyar munkavállalók és jogaik védelme

A palesztinoknak úgy tűnik sajnos már késő, mi magyarok még megvédhetjük a földünket, ha nem akarunk rabszolgasorban élni. Minden tiltakozás ellenére idén májustól lejár a moratórium és a hazaáruló földtörvény megnyitja a külföldiek (EU polgárok és EU-val szerződésben álló más államok polgárai) számára a magyar termőföld megszerzésének lehetőségét, ezért még most kell cselekednünk a zsebszerződések felszámolása érdekében. Az új Büntető törvénykönyv tavaly július 1-től 3 éves börtönnel rendeli büntetni azt, aki a termőföldet jogellenesen megszerzi vagy a megszerzésben közreműködik.

Az Országgyűlés előtt zárószavazásra vár a  termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló törvényjavaslat, amely a zsebszerződések magyar érintettjei számára védelmet biztosít a nyerészkedő külföldivel szemben.

2013. november 18 és 19-én Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás vezényletével megvalósított, a délvidéki magyarokért szervezett európai parlamenti akcióról Gaudi-Nagy Tamás, Kürti Zoltán és Sodi által készített dokumentumfilm elkészült, és mostantól elérhető a világhálón.

A dokumentumfilmen látható az a korábban be nem mutatott jelenet is, amint francia rendőrök megpróbálják megakadályozni a Morvai Krisztina meghívására a délvidéki magyarságért szervezett tüntetésen résztvevő, és a közmeghallgatáson részt venni kívánó magyar és francia fiatalok magyar zászlóval történő bejutását az Európai Parlament (EP) épületében.

A filmben bemutatott strasbourgi akciók után tíz nappal szabadon bocsátották a 13 hónapig önkényes módon előzetes letartóztatásban tartott hét délvidéki fiatalembert (az ún. "új temerini fiúkat"). Ez az eset is egyértelműen mutatja: a megalkuvás ideje lejárt, csak a határozott és bátor kiállás vezet eredményre.

2013. november 25-én, Sikeres magyar akció a délvidéki magyarokért az Európai Parlamentben címmel napirend utáni felszólalás keretében tájékoztatta az Országgyűlést Gaudi-Nagy Tamás, nemzeti radikális jogvédő.

Majd egy hónappal később, Martonyi János, Magyarország külügyminisztere a jobbikos képviselő felszólalására az alábbi "tájékoztatást" adta:

"A november 25-i "Sikeres magyar akciók a délvidéki magyarokért az Európa Parlamentben" című napirend utáni felszólalására az alábbi tájékoztatást adom.

A délvidéki magyarság sorsa igazi lendületet leginkább attól a felemelő történelmi eseménytől kapott, amikor a magyar és a szerb államfő 2013. június 25-26-án, Csúrogon közös főhajtással adózott a II. világháború idején elkövetett cselekmények vajdasági magyar és szerb áldozatai előtt.

Egy másik karácsonyi ajándékot is  kaptam december 23-án: ügyvédi irodámnál megjelent a hét, 13 hónap szerb koncepciós börtönidőszakból nemrég kiszabadított fiúból három és közölték, hogy a kiszabadulásuk után olyan szinten zaklatják és üldözik őket a rendőrök, hogy ideiglenes időre átmenekültek a csonka hazába. Nem kívánnak véglegesen maradni, de most itt kell átvészeljék a szerb-magyar "örök-barátság" csodálatos fejezetébe illő üldöztetést. A másik négy társuk otthon maradt, de nem kizárható, hogy rövidesen menekülésre kényszerülnek.

Több mint 160 millió forintnyi jóvátételt kér a Nemzeti Jogvédő Szolgálat a rendőrségtől a 2006. október 23-i Kossuth téri és Nádor utcai, valamint a 2009. július 4-i Erzsébet téri gyülekezések jogtalan föloszlatása során bántalmazott, meghurcolt embereknek. A belügyminiszter jelezte, ha jogerős kártérítési ítéletek is alátámasztják a kárigényeket, nyitott a megegyezésre.

Kész peren kívüli egyezséget kötni Pintér Sándor belügyminiszter a Nemzeti Jogvédő Szolgálattal (NJSZ) azoknak az ügyében, akiket 2006. október 23-án a Kossuth téren és a Nádor utcában, illetve 2009. július 4-én az Erzsébet téren a rendőrség jogalap nélküli tömegoszlatásakor bántalmaztak, elhurcoltak, szabadságjogaikban korlátoztak – ez derül ki abból a levélből, amelyet a tárcavezető küldött a sértetteket képviselő NJSZ ügyvezetőjének, Gaudi-Nagy Tamásnak.

 Megsértette a személyiségi jogait a rendőrség annak a nyugdíjas nőnek, akit 2006. október 23-án délelőtt a Nádor utcában többekkel együtt jogtalanul körülzárt a karhatalom – állapította meg a Fővárosi Törvényszék.

Ümit Hamit ujgur nemzetiségű büntetlen előéletű német állampolgár a 20 milliós ujgur testvér nép 24 országban működő Világkongresszusának (World Uyghur Congress; [WUC]) Európáért felelős alelnöke, nemzetközileg elismert kiemelt partnere. Az ujgurokról bővebben itt tájékozódhat.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 2013. május 29. napján 2 év időtartamra önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el Ümit Hamittal, mint kínai állampolgárral szemben. A  határozatot Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd által képviselt Ümit úr megtámadta a bíróságon és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. július 19. napján kelt jogerős ítéletével sikeresen meg is semmisítette a BÁH idegenrendészeti határozatát. Az erről szóló sajtótájékoztató IDE kattintva tekinthető meg.

Az "új temerini fiúk" esete bizonyítja, hogy az elcsatolt országrészeken létező magyarellenesség eredményes diplomáciai munkával visszaszorítható. Gaudi-Nagy Tamás szerint Szerbia rákényszeríthető a magyar közösség sorsának rendezéséhez - de ehhez tenni kell. (Részlet a Barikád c. hetilapból)

Ebbe a diktátumba soha nem fogunk belenyugodni, soha, semmilyen körülmények között nem mondunk le arról, hogy felülvizsgálatát követeljük"- mondta Trianonról Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő és jogvédő a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Morvai Krisztina EP képviselő által rendezett könyvbemutatón.

Most tárgyalja az Országgyűlés a kommunista múlt feltárására szakosodott szervezet, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága jogi kereteit, de ellenzéki pártok élesen bírálták a Bizottság létrehozásának szükségességét.

Most tárgyalja a magyar Parlament a kommunista múlt feltárására szakosodott szervezet, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága jogi kereteit. A törvénytervezetet a három ellenzéki párt közül kettõ: a Jobbik és az LMP is élénken bírálja. Képviselõikkel, a jobbikos Gaudi-Nagy Tamással, az LMP-s Schiffer Andrással, továbbá a Fidesz-es Gulyás Gergellyel Gecse Géza beszélgetett.

 Hallgassa meg!

Véget kell vetni a lagymatag "jószomszédi politikának", és követelni kell a felvidéki magyarokkal szembeni szlovák jogsértések beszüntetését, s az őshonos magyar közösség nemzeti önrendelkezésének jogát. Ezt támasztja alá dr. Nagy Tibor és Tajnay Mária megrázó előadása.

Tegnap már röviden láthattátok, milyen módon tárgyalták ki a Károlyi Palotában megrendezett konferencián azt a kérdést, hogy mennyire helyes dolog, ha egy ügyvéd szóvá teszi, hogy az eljáró bíró az összes körülményt elemezve elfogultnak tűnik. Valamint hogy releváns kérdés-e egy magyar és egy zsidó konfliktusáról szóló perben megkérdezni, hogy a bíró zsidó-e. Most itt van a vita témát érintő része hosszabban, 15 percben.

SoDi

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő bemutatta a Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében című közös könyvüket, konferenciakötetüket.

A felvételen Morvai Krisztina beszéde látható.

A könyv a következő hivatkozásokon keresztül is elolvasható.

Egyi emberi jogi konferencián dr. Gaudi-Nagy Tamást kérdezték a közelmúlt eseményeiről. A képviselő súlyos vétekként elmulasztotta használni válaszában a „barna eső”, „ordas eszmék”, és a „mindig így kezdődik” kifejezéseket. A szervezők elnézést kértek a magyar gondolatok miatt, mert az ő asztaluknál csak antiszemitázóknak jut hely.

A szervezőknél és a többi előadónál kiverte a biztosítékot, hogy a nemzeti radikális képviselő meg merészelte kérdezni - az elfogultság okát keresvén - egy korábbi tárgyaláson, hogy a bírónő zsidó származású-e.