Székely önrendelkezés

Kézdivásárhelyen tartott fórumot Gaudi és Zagyva (hangfelvétellel frissítve)

Március 7-én, este 18:00 órától a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) háromszéki szervezetének meghívására Kézdivásárhelyre látogatott Gaudi-Nagy Tamás parlamenti képviselő, az Európai Tanács tagja a Jobbik színeiben és Zagyva György Gyula, a mozgalom alelnöke, parlamenti képviselő.


Előadásukat hozzávetőlegesen 100 ember hallgatta végig a Vigadó színháztermében szervezett lakossági fórumon. Gaudi-Nagy Tamás előadásában kifejtette, hogy ők nem pártpolitikában, hanem nemzetpolitikában gondolkodva szolgálják a magyar ügyet a budapesti, valamint az Európai Parlamentben. A fórum alatt többször is elhangzott, hogy melyek azok a lépések, amelyeket már megtettek az elszakított részeken élő magyarokért, és melyek azok, amelyeket feltétlenül meg kell tenni, mindig a maximumot kérve. Mindketten egyetértettek abban, hogy amíg a más európai nemzeteknek sikerült rendezniük a jogaikat, önrendelkezésüket, addig a magyar nemzetrészek ügye megoldatlan.

Román támadás a székely zászló ellen

Erdélyben, Székelyföldön  a döntő többségben székelyek lakta  Kovászna és Hargita megyében a kormánymegbízottak a székely zászló kitűzését levélben tiltották meg. A nemzeti közösségi jogokat sértő intézkedés ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival, felesleges provokálja az területi autonómiától máig megfosztott székely közösséget. Az intézkedés ellen a romániai magyar nagykövet is felemelte hangját, mire a román külügyminiszter kiutasítással fenyegette meg, ezt már a magyar kormány sem hagyta szó nélkül.

Izsák Balázs, SZNT elnök és Tőkés László : 2013 legyen az autonómia éve

Beszéd a Királyhágómelléki Református Egyházkerület bővített közgyűlésének tíz éves évfordulóján

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!*
Kedves Barátaim, emlékező magyarok!
           
 Üdvözlöm Tőkés László gondolatát: legyen a 2013-as év az autonómia éve. Ez az év többszörösen is kerek évforduló. Itthon az autonómia-mozgalom tízéves évfordulóját ünnepeljük, hamarosan tízéves lesz a Székely Nemzeti Tanács is, egész Európa pedig arról emlékezhet meg, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése húsz évvel ezelőtt fogadta el az 1201/1993 számú ajánlást, amelyből ugyan nem lett az Emberi Jogok Európai Egyezményének kiegészítő jegyzőkönyve, de amikor felvették az Európa Tanácsba, Románia kötelezettséget vállalt a teljesítésére. Az ajánlás 11.-ik cikkében kimondja, hogy, azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek. Ez nem más, mint az egy régióban többséget alkotó nemzeti közösség joga a területi autonómiához. Ugyancsak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése fogadta el tíz évvel ezelőtt - egy másik évforduló - az Andreas Gross jelentése alapján készült, híres 1334/2003-as számú ajánlást, amely a kisebbségek autonómiáját, mint a konfliktusok megelőzésének eszközét jelöli meg. E kettős évfordulóra való tekintettel kértük az Európa Tanács tisztségviselőitől, hogy az autonómia európai évévé tegye az Európa Tanács a 2013-as évet. Ezt a kérést arra hivatkozva hárították el, hogy nincsen hagyománya az Európa Tanácsban az egyes évek elnevezésének.

Gaudi a példaértékű gagauz területi autonómiáról kérdezte a moldáv elnököt

Az Európa Tanács 2012. őszi közgyűlésének szerdai napján Gaudi-Nagy Tamás a Moldovai Köztársaság elnökét, Nicolae Timoftit kérdezte a 150 ezer türk eredetű, keresztény gagauz 1994 óta alkotmányos szinten védett és erős intézményekkel működő területi autonómiájáról.

Videó és Gaudi-Nagy Tamás közleménye

Gaudi az autonómia keretegyezmény létrehozását sürgette az Európa Tanácsban

 

Az Európa Tanács 2012 őszi parlamenti közgyűlésének október 2-i ülésnapján Strasbourgban Gaudi-Nagy Tamás az ET soros elnökségét adó Albánia külügyminiszterét kérdezte arról, hogy mikor készül el a 2003-as autonómiahatározat (1334/2003, tavaly Gaudi és Kalmár képviselők javaslatára az 1832/2011 határozattal megerősítést nyert.) alapján az autonómiákról szóló keretegyezmény, amely a hagyományos nemzeti közösségek (pl. székelyek, akik autonómia igényét nemrég utasította el felháborító módon a román szenátus) zámára területi alapú közösségi jogok biztosítását szabályozná.

Lélekemelő új Hungarica dal és exkluzív koncert

Elkészültek az 5. Hungarica lemez dalai. A stúdiófelvételeket szeptember közepén kezdi el a zenekar, az új album címe Test és vér lesz.

Székelyföld autonómiájáért tüntettek a román nagykövetségnél

Székelyföld szabadságáért, területi autonómiájáért és a magyar történelmi egyházak által fenntartott erdélyi iskolák visszaállamosítása ellen tartottak tiltakozó demonstrációt a budapesti román nagykövetség épülete előtt mintegy háromszáz ember részvételével szombaton.

 

A budapesti megmozdulással egy időben az Igazág Napja elnevezéssel Sepsiszentgyörgyön és más erdélyi magyarok lakta városban is megmozdulást tartottak, hogy kifejezzék tiltakozásukat az erdélyi Székely Mikó Kollégium önkényes visszaállamosítása ellen. A kordonokkal körbezárt XIV. kerületi román külképviselet épülete melletti Izsó utcában felállított színpadon György-Mózes Árpád, a Székelyföldért társaság elnöke azt mondta: a román kormány az elmúlt 19 év alatt nem tett eleget az európai felszólításoknak, hogy tartsa tiszteletben a kisebbségi jogokat, és az iskolák egyházi kézbe történő visszaszolgáltatása Románia  uniós csatlakozás után leállt.     Emlékezetett: a román állam a kommunista rendszerben nyolcezer egyházi ingatlant kobozott el, ebből 2140-re a magyar történelmi egyházak tartottak igényt, és ebből mindössze ötszázat szolgáltatott vissza a román állam, de a döntést a helyi és megyei önkormányzatok megfellebbezték.

A Székely Nemzeti Tanács felhívása a Székely Mikó Kollégium melletti szeptember 1-ejei tüntetésről: az Igazság Napja

 A Székely Nemzeti Tanács megalakulásától hirdeti, hogy a szakpolitikai kérdések megoldásától a jogfosztottság felszámolásáig megoldást csak az kínálhat, ha maga a Székely Nép határoz a maga ügyeiben. A szubszidiaritás elvének megfelelően csakis a közösség demokratikusan létrehozott, önálló intézményei képesek igazságos és méltányos döntéseket hozni az őt érintő kérdésekben.

Az egyházi és közösségi ingatlanok használatával, tulajdonjogának szabályozásával sincs másképp. Az Igazság Napjára készülve ki kell mondani: ebben a nagyon fontos ügyben is az igazat és csakis a teljes igazat szabad mondani. A Református Székely Mikó Kollégium ügyében egy jogfosztó és veszélyes bírósági ítélet született. A Református Egyház tulajdonát a román állam megpróbálja visszaállamosítani, ezzel súlyosan megszegve nemzetközi kötelezettségvállalásait.
Ám a teljes igazság az, hogy a kommunista román hatóságok közösségünktől, történelmi egyházainktól, nem csak épületeket, hanem közösségünk adófizető polgárainak pénzéből finanszírozott intézményeket oroztak el. A Református Székely Mikó Kollégium nem csupán egy épület volt, hanem a székelység történelmi hagyományait ápoló, nemzeti értékeit megtartó intézmény is. Románia kötelezettségvállalása sem pusztán az egyházi javak visszaszolgáltatására, hanem az egyházi iskolák visszaállítására is vonatkozik. Emlékezzünk meg az Európa Tanács 176/1993 számú, Románia csatlakozási kérelmére vonatkozó véleményezéséről, amely kimondja:

A Közgyűlés felszólítja Románia kormányát, hogy szolgáltassa vissza az egyházi javakat, és tegye lehetővé egyházi iskolák létrehozását és működtetését, különös tekintettel a kisebbségekhez tartozó gyermekek anyanyelvű oktatására. 

A Székely Nemzeti Tanács küldöttségének útja Strasbourgban - Izsák Balázs részletes beszámolója

Nincs más út Székelyföld számára, mint az önrendelkezés útja. A mi feladatunk, küldetésünk ezt megjeleníteni, képviselni, és küzdeni érte, párt és ideológiai kötődések nélkül. Ezért alakult közel tíz éve a Székely Nemzeti Tanács, és ezért lep meg újra és újra, amikor a választási eredményekről faggatnak. Kétségtelen, hogy az autonómia ügye akkor áll jól, ha a székely önkormányzatok elkötelezettjei autonómiának. Hogy ebből a szempontból milyen helyzetet teremtett a helyhatósági választás, az csak a következő négy évben fog kiderülni.

A Székely Nemzeti Tanács pedig megy előre. Hadd emlékeztessek arra, hogy a kétszázezernél több székely embert megmozgató autonómia népszavazás idején, szocialista kormánya volt Magyarországnak, a román hatóságok pedig a megfélemlítés változatos eszközeit alkalmazva próbáltak megállítani. Nem sikerült. Rosszabb ma a helyzet, mint akkor? Nem. De még ha az is lenne? El lehetne nyomni a szabadságvágyat, amely ott él minden székely ember szívében? Soha! Persze előfordulhat, hogy magunkra maradunk újra, s mint annyiszor a történelemben, csak a Jóistenben bízhatunk. Ám szövetségeseket keresünk, és fogunk keresni, bármilyen idők jöjjenek. Erről szólt lényegében a strasbourgi utunk is, s a rövid közlemény, - lásd lent! - amelyről remélhettük, hogy az ügyünkkel szemben nem túl barátságos sajtó sem találja túlzottan hosszúnak. Micsoda? Még hogy barátságtalan? Volt olyan lapszerkesztő, aki azon melegében fényképet is kért. Küldtünk is egyet, itt látható, a közlemény alatt.

Fokozódó székely ellenállás a Székely Mikó Kollégium ügyében - álljon ki most minden magyar a székelyek mellett

Szeptember 1-jére az utóbbi évek legnagyobb szabású erdélyi magyar tüntetését hirdették meg a jelenleg még ki tudja meddig az Erdélyi Református Egyház tulajdonát képező sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében. Amint emlékezetes évekkel korábban a hatályos restitúciós jogszabályok értelmében a székelyföldi magyar oktatás egyik fellegvárának számító intézmény egyházi tulajdonba történő visszaadása iránt intézkedtek magyar és román illetékesek. Utóbb büntetőeljárást indítottak ellenük és első fokon a két magyar döntéshozót  három év végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, a román hivatali ember felfüggesztettet kapott.

Áttörés előtt a székely autonómia kérdése?

A múlt héten tartotta nyári ülésszakát Strasbourgban a negyvenhét államot tömörítő Európa Tanács, melynek legfontosabb feladatai közé az emberi jogok védelme tartozik.

A Tanácsban tizennégy magyar országgyűlési képviselő tevékenykedik, köztük a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás, aki ma délután elmondta, hosszú előkészületek után végre napirendre került Székelyföld területi autonómiájának kérdése is. A tanácskozáson részt vett a Székely Nemzeti Tanács vezetője, Izsák Balázs is, aki bemutatta azt az autonómia statútumot is, melyet a román kormány már kétszer is elutasított.

Emberi jogi bizottság: elfogadhatatlanok a román hatóságok lépései

Ez áll az állásfoglalásban, amelyet az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága fogadott el keddi ülésén. A képviselők 13 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, valamint 2 MSZP-s nemmel hagyták jóvá. A dokumentum rögzíti, hogy a kegyeleti jog az emberi méltósághoz való jog része, ezért egyetlen állam sem akadályozhatja meg ezen alkotmányos alapjog érvényesülését, a végtisztesség megadását. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy végakaratának megfelelő helyen nyugodhasson.
A kegyeleti jog birtokosának joga és kötelessége arról gondoskodni, hogy Nyirő Józsefet végakaratának megfelelően helyezzék örök nyugalomba" - rögzíti az állásfoglalás. A dokumentum kitér arra is, hogy az Országgyűlés Hivatala az író kegyeleti jogának kizárólagos birtokosa, így egyedüliként jogosult az író temetésével kapcsolatosan dönteni. Nyirő József hamvainak hat évtizeddel halála utáni hazaszállítása az író politikai szerepvállalásától független kegyeleti esemény, mely megfelel az elhunyt végakaratának - zárul az állásfoglalás.

Gaudi-Nagy Tamás a székely önrendelkezés védhatalmi támogatását kérte a kormánytól a trianoni békedeiktátum 92. évfordulója alkalmából

A székely önrendelkezés haladéktalan állami támogatását kezdeményező felszólalásom alatt Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes felháborító és gyáva viselkedésről tett tanúbizonyságot, mikor ,,kimenekült" a kérdés elől. Tiszta és egyértelmű választ szerettem volna kapni a kormány képviselőjétől, számíthat-e a székely autonómiamozgalom a magyar kormány védhatalmi támogatására? "Egy diktátumot nem lehet elfogadni és elkerülhetetlen ennek felülvizsgálata. A felülvizsgálat másképpen revíziót jelent" - mondta.

Izsák Balázs: Nyílt levél Victor Ponta Úrnak, Románia miniszterelnökének

Miniszterelnök Úr!

Ön a napokban közzétette Románia régiósításának új tervét, amely Székelyföldet három különböző régióba tagolná. Ez a terve rávilágít arra, hogy meg akarja előzni politikai ellenfeleit, akik „csak” egy nagyobb megyébe akarták beolvasztani Székelyföldet. Ők, is, Önök is megfeledkeznek arról, hogy mindkét tervezet sérti Románia nemzetközi kötelezettségvállalásait, a közigazgatási térkép pedig nem rajzolható át a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménynek és a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának figyelmen kívül hagyásával.

Gaudi kérdése az ET közgyűlésen a bosnyák külügyminiszterhez: hogy kerülhetőek el a bosznaihoz hasonló véres etnikai konfliktusok többek között a magyarok lakta Erdélyt megszálló Romániában

Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, az Európa Tanács magyar delegációjának tagja Zlatko Lagumdžija bosnyák külügyminisztert arról kérdezte az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán, 2012. április 25-én, hogy elkerülhetőek-e az egy állam területén élő nemzeti közösségek közötti konfliktusok, különösen az olyan államokban, mint Románia, ahol tekintélyes számú nemzetiség, közte számos magyar él. A kérdés arra irányult, hogy az több nemzetiség közötti véres konfliktusok szenvedőjeként mit tanácsolna az ilyen államoknak. A külügyminiszter válaszában elmondta, hogy az államok többségében különböző nemzeti közösségek élnek és az erőszakos konfliktusok elkerülése érdekében komoly erőfeszítéseket kell tenni olyan minőségi együttélési modellek kialakítására, amelyben tiszteletben tartják az ilyen közösségek jogait.

Ismét napirenden a magyarkérdés az Európa Tanácsban. Január 23-27 között kerül sor az ET téli közgyűlésére, amin részt vesz Gaudi-Nagy Tamás

Alább olvasható Gaudi-Nagy Tamás közleménye:

Kedves hazafiak! Kérlek tekintsétek meg az ET közgyűlésén egy évvel ezelőtt feltett kérdésemet Traian Băsescunak, aki azt próbálja elhitetni, hogy az erdélyi magyaroknak több joguk van, mint a Magyarországon élő román nemzetiségűeknek.

Világosan látszik, ahogy a magyar területeket megszálló államok milyen gátlástalanul hazudnak a magyarsággal kapcsolatban és mindent megtesznek, hogy meggátolják az elszakított területeken élő testvéreink önrendelkezését. Példa erre Kosztyantin Hriscsenko ukrán külügyminiszter hazug válasza tavaly októberi kérdésemre.

N1: Kárpát-medencei jogsegélyszolgálatot!