Az első világháború folytán a Haza 2/3-a veszett el, most a maradék föld van veszélyben! - felszólalásom az I. világháború kitörésének 100. évfordulóján a Hősök terén
Az első világháború folytán a Haza 2/3-a veszett el, most a maradék föld van veszélyben! - felszólalásom az I. világháború kitörésének 100. évfordulóján a Hősök terén
100 éve, 1914. július 28-án intézett hadüzenetet osztrák nyomásra a magyar ellenzéssel szemben az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbiának. Ez a diplomáciai lépés indította el ezt a lavinát, amely a jelenkori székelység számával megegyező, közel 700 ezer magyar véráldozatával járó és a Magyar Királyság, a Szent Korona Országa területei 2/3-ának elvesztéséhez vezető I. világháborús kataklizmát eredményezte. Ezen alkalomból tartott a Magyarok Világszövetsége Tarczi István hazafi kezdeményezésére béketüntetést és megemlékezést a Hősök terén 2014. július 28-án, amelyen felszólalt Patrubány Miklós az MVSZ elnöke, Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapító-szervezője, Takács Gábor, a Magyar Autonóm Néppárt elnöke és Abu Alhuda Nedal, az itthon élő palesztinokat tömörítő Palesztin Egyesület tagja.
A tüntetésen elmondott beszédemben arra emlékeztettem, hogy az első világháború folytán a Haza 2/3-a veszett el, most a maradék föld van veszélyben.
A tízmillió katona, tízmillió civil halálát és 20 millió sebesültet eredményező világégés négy éve során hazánk fiai alapvetően nem magyar érdekekért ontották vérüket, leszámítva az orosz és a román betörések elleni sikeres védekezéseket, amelyek nyomán a hazánk földjén az 1918-as fegyverszünet időpontjában nem állt idegen katona. Mégis hazaárulók szélnek eresztették a magyar hadsereget, így a területrabló megszállók benyomulhattak mélyen a háború és árulók által legyengített ország csodás, gazdag területeire és kész helyzetet teremtettek a trianoni diktátum hentesei számára. Szerencsére később a Rongyos Gárda és más ellenállók nem nyugodtak bele a csonkolásba és fegyverrel megtartottak elrablásra ítélt területeket: Sopron és környéke, Balassagyarmat, a hűség falvai Vas megyében. Majd jött a revízió. Ők és számos kiváló elődünk adnak erőt és hitet a Haza védelméért folytatott küzdelemhez, amelytől az ellenem indított büntető és fegyelmi eljárások sem tudnak elrettenteni. Az ágyútölteléknek szánt kárpátaljai magyarok fenyegetettsége, az elcsatolt összes magyar jogfosztottsága, a földből élők, otthonukból kiforgatottak, adósságcsapdába taszítottak, az EU, a multik és oligarchiák hálójában vergődők, a magukat megvédeni nem tudók kiszolgáltatottsága és az e percekben is támadott palesztinok, szírek, donyecki oroszok sorsának megoldása egy tőről fakad: ki kell vívni az önrendelkezést, ez elkerülhetetlen feladatunk!
A Hősök terei rendezvényt követően a Margit híd budai hídfőjénél található I. világháborús emlékműnél a néhány barátommal 1998-ban alapított Magyar Csodaszarvas Egyesület (www.csodaszarvas.hu) 100. évfordulós megemlékezésén vettem részt, amely egyúttal a tiszteletbeli elnökletem és Pálfi Zoltán elnök által vezetett egyesület Kárpát-medencei Ifjúsági Vezetőképező Táborának záró rendezvénye is volt elcsatolt területeinkről érkezett magyar fiatalok részvételével. Beszédemben arra emlékeztettem, hogy az I. világháború legnagyobb erődharcát (Przemysl)) három fordulóban óriási véráldozatokkal, de megnyertük. Azt a Galíciát védtük ahonnét korábban sok jó nem származott hazánkra nézve. Rámutattam, hogy a nemzeti önrendelkezésünkért folytatott küzdelem felelősséget és feladatot ró mindannyiunkra és tanulnunk kell elődeink példáiból. A fiatalokat arra biztattam, hogy legyenek állhatatosak és bátrak az önrendelkezésért vívott küzdelemben. A rendezvény végén a hősi emlékművet megkoszorúztuk.
Szóljon végül a szomorú évforduló alkalmával az I. világháború hősi magyar halottainak emlékére a Kárpátia együttes egykori világháborús dalt feldolgozó, korabeli frontfényképekkel illusztrált száma, a Doberdó:
